Hosszú hétvégék balatoni nyara
– Hogy milyen ez a szezon? Olyan, mint az időjárás. Szeszélyes, kiszámíthatatlan, de leginkább rossz – jelenti ki az egyik balatonfenyvesi utazás iroda vezetője. Mint mondja, a tavaszi előfoglalások erős szezont ígértek, ráadásul a forint gyengélkedése, a drága euró miatt abban is reménykedhettek az idegenforgalomból élők, hogy sok magyar család marad itthon, és választja külföldi vakáció helyett a Balatont. Ehhez képest – teszi hozzá az utazási iroda vezetője – a május és a június hűvös, viharos időt és emiatt kevés vendéget hozott, sokan mondták le az utolsó pillanatban a nyaralást. Később, a júliusi tartós kánikula idején benépesültek, sőt már-már a nyolcvanas évek zsúfoltságát idézték a strandok, hétvégenként pedig rég nem látott sorokban álltak irodája előtt a kiadó nyaralót kereső családok.
– Hektikus, összességében a tavalyinál gyengébb a forgalom – mondja Rákos Györgyi, az elsősorban külföldi vendégeket fogadó ábrahámhegyi Opus Utazási Iroda vezetője. – Csökken az osztrák és német turisták száma, a magyar vendégek pedig csak jó időben, s akkor is csupán hosszú hétvégére érkeznek. Ráadásul a lehető legolcsóbb, naponta, személyenként két-háromezer forintba kerülő szállásokat keresik. A szeszélyes forgalomra panaszkodik Kindl György is, a három strandot üzemeltető Keszthelyi Városüzemeltetési Kft. kereskedelmi igazgatója. Mint mondja, az idén eddig összességében 15–18 százalékkal csökkent a forgalmuk, miközben volt olyan kánikulai hétvége, amikor minden eddigi látogatottsági rekordjuk megdőlt.
A balatoni kempingekben sem jobb a helyzet. Polgár Tibor, a tizenhét kempinget működtető Balatontourist Zrt. vezérigazgatója szerint tavaly öszszességében 650 ezer vendégéjszakát regisztrálhattak, ám az idén eddig – elsősorban a magyar vendégek elmaradása miatt – 8-9 százalékkal visszaesett a forgalom. A szakember megjegyzi: náluk is érzékelhető az, hogy egyre kevesebbet költhetnek a magyar vendégek.
– A magyar nyaralók jó része már tavaly is üdülési csekkel fizetett, ám a múlt évben még több tízezer forintot hozzá tudtak tenni csekkjeikhez, hogy legalább egy hétig maradhassanak. Az idén viszont gyakori, hogy csak addig maradnak, amíg csekkből futja, mert már nincs miből meghosszabbítani a nyaralást – mondja Polgár Tibor.
A vendégek gyenge fizetőképességére panaszkodnak a megkérdezett tóparti éttermesek, büfések is. Miként egy lángossütő fogalmaz, „egyre vékonyabb a nyaralók bukszája”, az elmúlt nyarakhoz képest jóval kevesebben és kevesebbet költenek a strandokon. Egy halsütöde dolgozója azt említi: „Mind több a hűtőtáskás strandoló, az üdítőt, a sört a Tescóból hozzák.” De nemcsak ételre-italra költenek kevesebbet a nyaralók: a sétahajókon a korábbinál kevesebben utaztak. Erre utal, hogy a Balatoni Hajózási Zrt.-nél az idén eddig – a múlt év azonos időszakához képest – 10–15 százalékkal kevesebb jegyet adtak el.
Bár a tóparti vállalkozók jó része már temeti az idei szezont, Dani Barbara, a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője szerint még semmi sincs veszve. Mint mondja, júniusban kétségtelenül kevesebb volt a vendég, csaknem hat százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma, ám a júliusi kánikula bizonyosan javított a mérlegen, s az augusztusra még jósolt meleg is segíthet.
Hozzáteszi: tavaly júliusban és augusztusban egy-egymillió vendégéjszakát regisztráltak a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken, s nem kizárt, hogy még sikerülhet ezt az eredményt az idén megismételni, vagy akár egy-két százalékkal túlteljesíteni – állította Dani Barbara, aki úgy látja: miközben a strandüzemeltetők, a szoba- és házkiadók megsínylették a júniusi változékony időt, voltak, akiknek nem volt okuk panaszra. A rossz idő ellenére, vagy éppen amiatt – teszi hozzá – a magas színvonalú szolgáltatást nyújtó wellness szállodák, továbbá a tóparti múzeumok, kalandparkok, kiállítások, kerékpárkölcsönzők, fedett fürdők forgalma a vártnál jobb volt.
Miközben a szállásadók, étteremüzemeltetők elsősorban a rossz idővel magyarázzák a forgalom csökkenését, addig a nyaralók közül többen is úgy vélik: a gyenge szezonért maguk a vállalkozók is felelősek, hiszen túl magas árakon dolgoznak.
– A szolgáltatások színvonalával nincs baj, egyre több a programlehetőség, a felújított játszótér, a strandok rendezettek, a tó vize pedig tiszta. Válogatni lehet a büfék, éttermek között, ám az árak sok helyen irreálisan magasak, egy sajtostejfölös lángosért például elkérnek 500 forintot – mondja egy Fonyódon nyaraló férfi, aki feleségével és ötéves kisfiával érkezett hétnapos pihenésre –. Egy hétre nyolcvanezer forintba került az apartmanbérlés, s majd ennyit elkölthet még az, aki a strandon vagy étteremben akar étkezni, s netán betérne egy-egy múzeumba, befizetne egy sétahajózásra. Mégiscsak elfogadhatatlan, hogy 150–160 ezer forintba kerüljön egy háromfős családnak egy hét nyaralás a Balatonnál!
Június közepe óta „tetszhalott” állapotban van a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanis – információink szerint indoklás nélkül – felmentette tisztségéből a szervezet elnökét, Rosta Sándort, valamint a bizottság tagjait. Utódokat mind a mai napig nem neveztek ki.
