Jávor Benedek főpolgármesterjelölt az akció elindításakor azt hangsúlyozta, hogy az LMP fontos szerepet szán önkormányzati programjának végső változatában a helyiek véleményének. Az LMP programja öt pillérre épül: közlekedés, városszerkezet, városirányítás és gazdálkodás, szociális kérdések és a kultúra. Az ökopártiak a képviseleti demokrácia működőképességét és a választópolgárok közvetlen érték- és érdekérvényesítését szorgalmazzák, ezt kívánják a programban is hangsúlyozni: a közérdekű adatok nyilvánosságának megerősítésével, állampolgári tanácsok szervezésével, részvételi költségvetés bevezetésével. Utóbbi azt jelenti, hogy az önkormányzati költségvetések azon tételeinek elköltéséről, amelyeket nem a kötelező feladatok finanszírozására fordítanak, nyilvános vitákon döntsenek, azaz a helyiek is beleszólhassanak abba, hogy bizonyos fejlesztési pénzeket mire költsenek. Emellett az LMP szorgalmazza a városrészi önkormányzatok létrehozását is.

A közlekedés terén az LMP elsődleges célja a város belső kerületeiben csillapítani az autóforgalmat és alternatív közlekedési lehetőségeket kínálni. Javasolják a behajtási díj bevezetését, s egységes parkolási rendszer bevezetését. Az ökopárt szerint a belvárosi autóforgalom jelentős részét az agglomerációból érkezők adják. Ezért amellett érvelnek, hogy ennek csillapítására közösségi közlekedési lehetőséget kell biztosítani az elővárosi vasúti hálózat használatával. A Budapesti Közlekedési Szövetség „tényleges együttműködtetése” mellett foglalnak állást, mondván, a BKV, a MÁV, a HÉV és a Volán egyeztetett menetrendben és „tarifaközösségben”, egységes rendszerben szolgálhatná ki az elővárosi közlekedést. Az ökopárt szerint a fővárosnak saját forrásaiból is áldoznia kell erre. Forráshiány esetén a 4-es metró második szakaszának leállítását (meg nem építését) javasolják. Utóbbit ugyanis, állítják, felszíni közlekedési fejlesztéssel is ki lehet váltani.

Az LMP a beruházói tőkét „egy kívánatos vízió” irányába terelné, azaz a zöldmezős beruházások helyett a „barnamezőseket” helyezné előtérbe. Rozsdaövezetek, illetve barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. El kívánják érni, hogy a kereskedelem visszatérjen a belvárosba, vagyis, „a Rákóczi úton ne csupa üres kirakat legyen”.

A szociális ügyek kapcsán az LMP a szociális bérlakás rendszerének megerősítését és a hajléktalanok intézményi ellátásának átalakítását tárgyalja. A fővárosi kultúrát illetően pedig nem a kulturális infrastruktúra-, hanem a kulturális „tartalomfejlesztésben” látják a lehetőséget. Eszerint nem „gigaberuházásokra” van szükség és nem az önkormányzatoknak kell megmondaniuk, hogy mely kulturális termékeket támogatják, hanem a helyi közösségeket kell helyzetbe hozni „az alternatív színházaktól a csepeli tűzoltózenekarig”.

A területeket megtisztítanák terheiktől