A Fidesz kétharmados választási győzelme esetén a Legfelsőbb Bíróságba (LB) olvadna az Alkotmánybíróság (AB), és annak egyik kollégiumaként működne tovább – ez a hír terjedt el a választások előtt. Ez nem ördögtől való gondolat, hiszen az alkotmányos kontroll Angliában vagy az Egyesült Államokban is az ottani legfőbb bírói fórum feladata. Azonnal hírlapi kacsának minősítette viszont az információt közleményében a Fidesz. Orbán Viktor nem tervezi a közjogi rendszer teljes felforgatását – tudatta az elnöki stáb vezetője.

A találgatások azonban mégsem teljesen megalapozatlanok, mert az tényleg fölmerült, hogy az alkotmányossági kifogásokról az AB helyett az LB öttagú tanácsa döntsön. Az új alkotmány koncepciójának kidolgozására a kormányfő által felkért személyek is tettek érdekes nyilatkozatokat. Elhangzott, hogy korlátozni kellene az AB hatáskörét. „Most nagyon demokratikusan bárki, akármilyen kóbor gondolatokkal, ügyek százaival eláraszthatja ezt a komoly testületet” – fogalmazott például Boross Péter volt miniszterelnök.

Részben ennek tudható be, hogy a korábbi kormányok kaptak néhány nagy pofont az AB-tól. Az Antall-kormányt a kárpótlás és az igazságtétel, az első MSZP–SZDSZ-koalícót a Bokros-csomag, az Orbán-kormányt egyes, kétharmados törvények feles többséggel történt módosítása, majd az előző kabinetet a vizitdíj és a tandíj bevezetése kapcsán hozták kellemetlen helyzetbe. „Kóbor gondolatok” híján azonban nem is lehet baj. Emiatt sem indokolatlan a felvetés: a kormányoldal vajon megvárja-e, hogy az AB a kabinet törekvéseinek esetleg keresztbe tegyen, vagy kétharmaddal átszabja az alapjogi bíráskodás eddigi rendszerét.

Egyelőre csak az alkotmánybírák megválasztásának szabályait alakították át, és az Orbán-kormány két saját jelöltjét már be is juttatta a testületbe. Valószínűleg a harmadikra sem kell túl sokáig várni, mert Trócsányi László párizsi nagykövet lesz. Ha távozik, ősszel a KDNP emberét ültetik a helyébe. A testület tagjai mindig visszautasították, ha a sajtóban találgatások jelentek meg politikai hovatartozásukat illetően, a címkézés azonban a korábbi jelölési szabályok alapján mégsem megalapozatlan. A rendszerváltozás óta mostanáig élt ugyanis az a gyakorlat, amely szerint a bírák személyére a kormányoldal és az ellenzék ugyanolyan arányban tehetett javaslatot.

Nem indokolatlan tehát a vélekedés: döntései során vélhetően senki nem tagadja meg a politikai kötődését. Már csak azért sem, mert esetleg az újraválasztása múlik ezen, amit mellesleg korábban az a Bihari Mihály is kifogásolt, aki most a Fidesz javaslatára kerül újra a testületbe. Ha a bírák tényleg a személyes nézeteik alapján döntenek, a Fidesznek nincs sok dolga: az AB összetétele már most olyan, hogy abban a jobboldal által támogatott jelöltek többségben vannak. Másfelől, előfordult az is, hogy egyesek „kiszavaztak”, és az őket javasló pártokéval homlokegyenest ellentétes álláspontot foglaltak el. A testület tehát esetenként váratlan döntéseket hozott, a grémium ezért semmiképp nem tekinthető a mindenkori hatalom feltétlen kiszolgálójának. Így kockázati tényezőt jelenthet.

Az egyik konfliktusforrás most megszűnt. Az új államfő az előzetes normakontroll kezdeményezésével, megjósolható, ritkán akadályozza majd a parlament által elfogadott törvények hatálybalépését. Így a hatalommegosztás egyik garanciális eleme semmivé vált. Vagyis az AB szerepe átértékelődhet. Az államfő ugyanis bizonyosan nem fordul a testülethez, s ha más nyújt be alkotmányossági kifogást, többnyire csak hosszú évek múlva születik döntés. Az alkotmánybírák mozgásterét ráadásul alaposan korlátozza, ha módosítják az alaptörvényt, amelynek felülvizsgálatára nem jogosultak.

Ezzel a módszerrel olyan, mindeddig sziklaszilárdnak tűnő alkotmányos jogelveket törhetnek át, mint például a viszszamenőleges hatályú törvénykezés tilalma. Ettől kezdve már csak a fantázián múlik, mi kerüljön még az alkotmányba. A bírák hatáskörének elvonása – mostantól bírósági titkárok is „ítélkezhetnek” – vagy a közmédiumok felügyeletének új szabályozása már nem lehet alkotmánybírósági vizsgálat tárgya, hiszen ezekről az alaptörvény rendelkezik.

Egyetlen tollvonással újraszabályozhatják az AB feladatait is, de a kilátásba helyezett új alkotmány szintén szolgálhat meglepetésekkel, és nem csak a klasszikus alapjogok terén. Ha például a Szent Korona-tant az alaptörvénybe foglalják, annak súlyos magánjogi következményei lehetnek, mert ennek alapján megakadályozhatják a külföldiek földtulajdonlását.

Kiürített tisztség?