Óránként több tízezer villámot észleltek pénteken
Villám csapott egy zuglói családi házba a péntek délelőtti viharban, és emiatt kigyulladt a tetőszerkezet. Mintegy fél kilométer hosszan leszakadt a vasúti felső vezeték Vecsés és Üllő között – szintén villámcsapás miatt. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon pedig a telefonforgalmat bénította meg az épületre lesújtó villám. Pomázon egy családi ház, Verőcén egy nagyfeszültségű vezetéket tartó oszlop, Esztergomban pedig az ipari park területén egy trafó volt a „célpont” –utóbbi ki is gyulladt. Az Országos Egészségügyi Pénztár siófoki üdülőjét szintén villámcsapás érte, személyi sérülés nem történt, de a tető tíz négyzetméteren lángra kapott.
Ez a múlt pénteki vihar korántsem teljes gyorsmérlege. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) villámtérképe szerint aznap két viharzóna is átvonult Magyarország felett, és volt olyan óra, amikor a műszerek negyvenezer körüli villámot regisztráltak. Igaz, a berendezések mintegy kétszázezer négyzetkilométernyi területet figyelnek, ám ha az észleléseknek csupán a fele utalt hazai villámtevékenységre, az is riasztóan magas szám. Az elektromos kisülések döntő többsége azonban a felhőkön belül történik, és átlagosan csak tíz százaléka éri el a földfelszínt, de tulajdonképpen így is jól megúsztuk.
Múlt kedden szintén jókora vihar volt, bár a légköri elektromos aktivitás akkor kisebbnek bizonyult: az egyórás csúcs nem érte el a harmincezret. Ez a nyári időszakban korántsem tekinthető szokatlannak, hiszen például tavaly július 18-án ugyancsak volt olyan óra, amikor negyvenezer körül villámot detektáltak, s azok nagyobbik részét az ország határain belül. Egyébként a zivataros napok száma évente átlagosan harminc körül alakul – az utóbbi években az ítéletidő kialakulásának valószínűsége nőtt –, és négyzetkilométerenként két-három lecsapó villámmal számolni kell.
A zivatarok elsősorban a nyári hónapokban alakulnak ki, és a villámlással kísért jelenségek 90–95 százaléka erre az időszakra koncentrálódik. A rendkívüli időjárás pedig nem marad következmények nélkül: az e-biztosítók adatai szerint a lakás- és épületkárok több mint negyven százalékát az ítéletidő okozza, ezen belül a villámcsapás körülbelül tíz, a jégverés négy százalékkal részesedik. A légköri elektromos jelenségek miatt kifizetett kártérítési összeg már megközelítheti a kétmilliárd forintot is.
Villám személyi sérülést vagy halált viszont szerencsére annak ellenére igen ritkán okoz, hogy a szabadban tartózkodó ember a becsapódás helyétől akár százkétszáz méter távolságban is veszélyben lehet. Legutóbb júliusban a nyíregyházi vadasparkban a közelgő vihar elől két ember egy fa alatt keresett menedéket, amikor lesújtott rájuk a villám. Az édesapa kisebb sérülésekkel megúszta, a fiát viszont a mentők élesztették újra. Egyébként kapható olyan villámdetektor, amely ötven-hatvan kilométernyi távolságból érzékeli a légköri elektromos jelenségeket, ám a legegyszerűbb is 40-50 ezer forint.
A zárt épületekben tartózkodók, illetve a gépkocsikban utazók szerencsére jóval kisebb veszélynek vannak kitéve. Nem így a vagyontárgyak: a közelmúltban villámcsapás ért templomtornyot, családi házat, nyaralót, középületet, s lángba borított ólat és szalmabálákat is. Az elektromos kisülés hatására több tízezer fokos hőmérséklet alakulhat ki, így az éghető anyagok könnyen lángra kapnak. Az elektromos lökéshullám pedig megrongálhatja az elektromos hálózatot, és akár az építmény összes vezetéke is tönkremehet.
A villám a háztartási készülékeket is károsíthatja, s a közelmúltban többször előfordult, hogy egy-egy család szinte valamennyi elektromos berendezése használhatatlanná vált, beleértve a hűtőszekrényt, a bojlert, a mosógépet és a kapunyitó rendszert is. Ha van villámhárító, ezek valószínűleg „túlélik” a csapást. Az érzékenyebb elektronikát tartalmazó eszközöket viszont a villám hatására az elektromos hálózatban kialakuló feszültségcsúcsok is megrongálhatják. A tévék, a DVD-lejátszók, az erősítők, a számítógépek, de még a vezetékes telefonok is veszélyben vannak. A legegyszerűbb módszer, ha mindent kihúznak a konnektorból, de a legbiztonságosabb a túlfeszültség elleni védelem, ami a készülékek árához képest szinte filléres költséggel megoldható.
Mellesleg az sem lehet teljesen nyugodt, aki lakásbiztosítással rendelkezik. A villámcsapás indukciós hatása miatt jelentkező túlfeszültség ellen esetenként ugyanis csak a kiegészítő biztosítás nyújt fedezetet. A társaságok ugyanakkor kiköthetik, hogy a szerződő félnek gondoskodnia kell elektromos készülékei megfelelő védelméről. Amennyiben ezt elmulasztja, egyetlen fillérre sem számíthat.
