A Belügyminisztérium válasza – igaz, csak az MSZP-nek címezve – sem váratott magára sokáig: „A szocialista párt jobban tenné, ha a részvétnyilvánításon túl mélyen hallgatna.” Ezt megbeszélték. A két ügy a pártok részéről – a tőlük megszokott színvonalon – egyelőre le van zárva.

A sajtó és a szélesebb közvélemény azonban, úgy tűnik, nem tud és nem is akar túllépni a történteken. Egyre szaporodnak a megválaszolatlan kérdések, egyre több a feltételezés az ügyben, s emiatt mind kínosabb a rendőrség hallgatása. Csütörtök óta már az ügyészség is beszállt – a hallgatásba is. Az emberek – különösen a helyiek – találgatnak és találgatásokat cáfolnak meg. Rendőr és gyilkosa intim kapcsolatáról szól a szóbeszéd, mintha tiltott lenne a rendőri pálya a melegek számára, vagy más lenne egy rendőrgyilkosság megítélése tettes és áldozata esetleges intim viszonya miatt. Mintha más magyarázata nem is lenne, nem lehetne a történteknek, csak ez.

Valójában azonban éppen az a baj, hogy túlságosan is sok a lehetőség, amit az ügyészségnek vizsgálnia kell, s ezek sorában csak egy az esetleges „közeli kapcsolat”. A rendőrség azonban hallgat. A nyomozás érdekeire tekintettel az ügyészség sem túl közlékeny.

Pedig csak az igazat kellene mondaniuk: Nagy valószínűséggel a svájci–magyar kettős állampolgárságú Sz. Bálint lőtte le szerdára virradó éjszaka Gamauf János főtörzsőrmestert és az általa ellenőrzött autóban utazó Németh Ádámot. Teljes bizonyosságot csak a szakértői vélemények ismeretében, és egy sor kérdés tisztázása után mondhatunk. Majd egy nagy lélegzetet véve hozzá kellene még tenni, hogy egyelőre fogalmunk sincs mi történt, nem tudjuk miért kellett két embernek meghalni a 71-es út mentén, és azt sem, hogy miért lett öngyilkos a feltételezett elkövető. Nem tudjuk, honnan valók a fegyverek, sem azt, hogy mi célja volt velük az öngyilkosságba menekült gyilkosnak. És még sok minden mást sem tudunk, de azon vagyunk, hogy minden kérdésre választ találjunk.

Nem tudjuk. Ez a válasz valószínűleg hitelesebb lenne a közvélemény számára mint az, hogy a hatóságok a nyomozás érdekeire tekintettel hallgatnak. Egy átlagos újságolvasó vagy egyszerű krimifogyasztó is tudja és megérti, hogy a legritkább esetben fogja el a rendőrség egyetlen nap alatt a gyilkosokat, még a rendőrgyilkosokat sem. Ők – sok politikussal ellentétben – pontosan tudják, hogy csak a filmekben kattan a bilincs egy-másfél óra alatt a gyilkosok csuklóján.

A való világban ehhez több idő, még több türelem kell.