Jövő tavaszra megkaphatja az állampolgárságot – és az ezzel járó útlevelet is – az a határon túli magyar, aki megfelel a kedvezményes honosítás feltételeinek, s a kérelmet már 2011 januárjában, tehát a kettős állampolgárságról elfogadott törvény hatálybalépése után azonnal benyújtja. A végrehajtást szabályozó most megjelent kormányrendelet szerint mindazok, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsítik magyarországi származásukat, és beszélnek magyarul, a külképviseleteken, illetve Magyarországon bármely anyakönyvvezetőnél, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál kezdeményezhetik honosításukat.

A kérelemhez csupán egy terjedelmes adatlapot kell kitölteni, továbbá szükség van magyar nyelvű, saját kezűleg írott önéletrajzra és fényképre is. A személyes adatok – születési hely és idő, családi állapot, lakóhely – mellett a szülőkről is részletes információval kell szolgálni, ugyanakkor igazolni kell, hogy fennállnak a kedvezményes honosítás feltételei. Így meg kell nevezni azt a felmenőt – szülőt, nagyszülőt –, aki korábban magyar állampolgár volt, és csatolni kell az ezt igazoló iratokat is; ilyen lehet például az anyakönyvi kivonat. A legegyszerűbb egyébként a magyar nyelvtudás vizsgálata: azt a kérelem átvételekor az ügyben eljáró tisztviselő ellenőrzi és igazolja. A rendelet további magyarázattal azonban nem szolgál, így a nyelvismeret megítélése elég szubjektív lehet.

A kettős állampolgárság lehetősége elsősorban azokat érinti, akiknek a felmenői 1920, tehát a trianoni szerződés elfogadása előtt, illetve a múlt század negyvenes éveinek első felében magyar állampolgárok voltak. A határok többszöri újrarajzolásamiatt Trianon után, illetve a második világháború idején számos ember úgy vált más ország polgárává, hogy mindvégig ugyanazon a településen élt. Vagyis: valaki magyar nemzetiségűként lehetett előbb magyar, később csehszlovák, majd újra magyar, 1945 után pedig ismét csehszlovák állampolgár.

Amennyiben a kérelmező nem büntetett előéletű, s honosítása az eljárásban közreműködő szakhatóságok szerint nem sért nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági érdeket, elvileg három hónap alatt megkaphatja a honosítási okiratot. A kilencven nap azonban nem kőbe vésett határidő, mert az esetleges hiánypótlás, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés miatt az eljárás ennél tovább is tarthat. Amikor megszületett a döntés, az érintettnek már csak egyetlen dolga van: a külképviseleten, esetleg a közigazgatási hivatalnál le kell tennie az állampolgársági esküt vagy fogadalmat. Ez azonban nem jelenti a hazai választójog elnyerését, és az itthoni ingyenes közszolgáltatások igénybevételét sem teszi lehetővé, mert ezek a jogosultságok csak a Magyarországon élő állampolgárokat illetik meg.

Az állampolgársági eljárás illetékmentes, s miután a hatóságok elég sok ügyre számítanak, már az idei költségvetés általános tartalékából 830 millió forintot különítettek el a kedvezményes honosítással kapcsolatos feladatok végrehajtására. A kormány ugyanakkor felszólította az érintett minisztereket, hogy a jövő évi büdzsé előkészítése során tervezzék be a személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges összeget.

A kedvezményes honosítás iránt várható érdeklődést a legjobban talán a magyarigazolványok száma alapján lehet becsülni. A tavalyi év végéig Romániából 522 ezer, Ukrajnából 151 ezer, Szerbiából és Szlovákiából 120-120 ezer, míg Szlovéniából csupán 2400 ilyen iratot igényeltek. Csak az érdekesség kedvéért: az Ukrajnában élő magyar nemzetiségűek számát 110-120 ezerre teszik, tehát többen kértek igazolványt, mint ahányan ténylegesen jogosultak lettek volna. A körülbelül két és fél millió határon túli magyar közül egyébként összesen csak 923 ezren rendelkeztek a tavalyi esztendő végén magyarigazolvánnyal.