A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az egykori kommunista politikus azt mondta: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. Biszku belügyminiszterként a forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt.

Az egykori politikus a róla készített, majd engedélye nélkül bemutatott alkotás kapcsán nyilatkozott. A szerdán sugárzott interjúban a 89 éves egykori miniszter – aki 1956-os események idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt – kijelentette: 1956-ot ellenforradalomnak, olyan nemzeti tragédiának tartja, amelyben „a rendszer leghűségesebb vezetőit, például Mező Imrét ”, a budapesti pártbizottság titkárát meggyilkolták, ahogyan sok kiskatonát, karhatalmistát is.

„Nem akartam belügyminiszter lenni” – jelentette ki. Szavai szerint azonban a politikai bizottság döntése után „nem volt fellebbezési lehetőség”, így övé lett a pozíció, négy miniszteri éve alatt pedig szerinte „a közbiztonság helyreállt az országban”.

A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: „akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte”. Saját szerepéről úgy fogalmazott: politikai vezető volt, a megtorló ítéleteket – köztük a halálos ítéleteket – nem ő hozta. Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott, így azt is, hogy kifogásolta „a fizikai megsemmisítések” alacsony számát. (MTI)