Az új parlament által május óta elfogadott törvényeket a zárószavazás után esetenként már négy-öt nap múlva kihirdette a köztársasági elnök, de két héten belül szinte minden elfogadott előterjesztés törvényerőre emelkedett. A gépezet tehát olajozottan működött, bár a házszabály a parlament elnökének tizenöt napot biztosít arra, hogy a jogszabályokat az államfőnek aláírásra továbbítsa, akinek újabb tizenöt, ha pedig sürgős kihirdetést kértek, öt nap alatt kell döntenie. Nyilvánvaló tehát, hogy a jogszabályokban biztosított határidőket egyik fél sem használta ki. Sőt: a házelnök az elfogadott javaslatokat szinte azonnal megküldte a köztársasági elnöknek.

A július 22-én megszavazott törvényeket azonban a parlament ideiglenes elnökének –más elfoglaltságai miatt – máig nem sikerült aláírnia. Az államfővé választott Schmitt Pált helyettesítő Lezsák Sándor korábban ki is jelentette: augusztus 6-ig, tehát e hét péntekig – vagyis éppen a tizenötödik napig –ezzel nem kíván foglalkozni. A rendszerváltozás óta egyébként valószínűleg most először fordul elő, hogy a parlament elnöke „ráül” az előterjesztésekre, miközben a törvényalkotási folyamatban ügydöntő szerepe nincs: csupán postásként funkcionál.

Parlamenti források ezzel kapcsolatban elmondták, hogy érdemi feladata az új jogszabályokkal kapcsolatban csak a házelnök hivatalának van. Minden esetben összevetik ugyanis a zárószavazás során elfogadott szöveget az aláírásra megküldött dokumentummal, és a házszabályban biztosított tizenöt nap az ilyen formai vizsgálat elvégzésére szolgál. De általában ennél sokkal kevesebb idő is elég, mert hibákat csak elvétve találnak. Ilyen az előző ciklusban csupán néhány alkalommal fordult elő. A házelnök viszont azonnal aláírta valamenynyi tervezetet, amint az asztalára tették.

A mostani időhúzás oka elég egyértelmű: nyilván esélyt sem kívánnak adni az augusztus 5-én távozó Sólyom László államfőnek, hogy a sebtében elfogadott tizenhárom előterjesztésről –közte két alkotmánymódosításról – maga dönthessen. Ő már eddig is túl sok borsot tört a Fidesz orra alá: az alkotmánybírák választásának szabályairól, illetve a kormánytisztviselők jogállásáról szóló előterjesztéseket megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, a versenytörvény módosítását pedig az Alkotmánybíróságnak (AB); nem akarnak kockáztatni.

Az óvatosság persze érthető, mert a törvények között bizonyosan van néhány olyan, amely sértené a leköszönő köztársasági elnök jogérzékét. Az egyik a médiacsomag lehet, amely gyakorlatilag a kormánypártok felügyelete alá helyezi a köztévét és a közrádiót, valamint a nemzeti hírügynökséget. A Fidesz és a KDNP a kétharmados parlamenti többség birtokában meghatározó szerepet játszhat az ORRT helyébe lépő Médiatanácsban, a közszolgálati médiumok működését felügyelő közös kuratóriumban, de még a frekvenciák elosztásában is.

Ugyancsak aggályos a gazdasági és pénzügyi salátatörvény több eleme. Az egyik neuralgikus pont az MNB-elnök fizetésének csökkentése, amely uniós körök nemtetszését is kiváltotta. A jelenlegi államfő már emiatt visszaküldhetné a törvényt megfontolásra a parlamentnek. A kétmillió forint feletti végkielégítések külön adója – amelynek visszamenőleges kivetését az alaptörvény módosításával teszik lehetővé – pedig többek szerint egyenesen alkotmányellenesnek tűnik.

Egy másik alkotmánymódosítás szerint katonák, rendőrök és a nemzetbiztonsági szervek hivatásos állományú tagjai, illetve egykori munkatársai a szolgálati viszony megszűnését követő három éven belül nem indulhatnának jelöltként az országgyűlési, az önkormányzati, valamint az EP-választásokon. Ez a paszszív választójognak a mai alkotmány szerint nehezen elfogadható korlátozása, és ha Sólyomra bíznák a döntést, könnyen lehet, hogy emiatt is tiltakozna.

Ráadásul más kontroll ebben az esetben nincs, mert ha a javaslat az alaptörvény része lesz, azt – a parlament kétharmados többségének kivételével – senki nem vizsgálhatja többé felül. Abban viszont az általunk megkérdezett alkotmányjogászok nem értettek egyet, hogy az államfő alkotmánymódosító törvény ügyében kérhet-e előzetes normakontrollt az AB-től; erre eddig nem volt példa, és egy ilyen beadvány a testületnek is fejtörést okozhatna. Annak azonban nem lenne akadálya, hogy a törvényt a parlamentnek utalja vissza.

Szakmai körökben a közbiztonsági csomagot sem fogadta teljes egyetértés. Az lehetővé tenné ugyanis, hogy a vagyon elleni szabálysértések elkövetőit – beleértve a fiatalkorúakat is – elzárással sújtsák, ráadásul a szabadságelvonásról hozandó döntést bírósági titkárokra bízzák. Ehhez szintén alkotmánymódosításra van szükség, amit sokan vitatnak, és a jogszabály talán a mostani államfőnél sem menne át. De lehetséges, hogy azzal a rendelkezéssel sem értene egyet, amely lehetővé teszi, hogy szabálysértés esetén a rendőrség házkutatást tartson. Az aláírásra váró törvények közül néhánynak már hatályba is kellett volna lépnie, de a jogszabályok zöménél a kihirdetés dátumától függ, hogy azokat mikortól kell alkalmazni. A késlekedés miatt rosszabbul járhatnak például azok, akik most örökölnek nagyobb értékű vagyontárgyat, mert ha egyenes ági rokon az örökhagyó, napokon belül megszűnik az illeték.

A csúszás nem érinti viszont a ház körüli munkát végzők adómentességét, mert a kedvezmény visszamenőleg augusztus 1-jétől érvényes.Az ötszázmilliónál kisebb bevétellel rendelkező cégek a második fél évben szintén a kedvezőbb szabályok szerint, vagyis tízszázalékos kulcscsal adózhatnak, de a nagy értékű autók, hajók és repülőgépek utáni luxusadót is csak júniusig kell megfizetni.

A késéssel jobban járnak a szabálysértők, mert elzárást csak az új szabályozás hatálybalépése után – a kihirdetését követő nyolcadik naptól – elkövetett cselekmények esetében lehet kiszabni. Az időhúzás miatt még elvileg igényelhető ingatlanfedezetre devizaalapú kölcsön, ugyanakkor a bankok is kaptak némi haladékot: valamivel később hajtják majd be a különadót. Az állami szférában kifizetett kétmillió feletti végkielégítéseket viszont mindenképpen idén januárig visszamenőleg adóztatják, és szeptembertől a kétmilliós fizetési plafon is életbe léphet.

Megvárták Schmitt Pál beiktatását