Katasztrófa után pszichológus
A katasztrófavédelmi szolgálat 2007-ben hozta létre a magyarországi KIT (krízisintervenciós team) szervezetét, amely a mostani árvíz alatt kapta fennállásának legnagyobb feladatát, a víz alá került településekre és a kitelepített családok számára berendezett tömegszállásokra összesen harminckét pszichológust vezényelt a védekezést irányító központ.
Az árvízi intézkedések arra hívták fel a figyelmet, hogy a váratlan események elsősorban az idősebb embereket bénítják meg. A többnyire tornacsarnokokban berendezett tömegszállásokon ők voltak azok, akik senkivel nem kommunikálva, szótlanul várták, mi történik velük. Ha megkérdezték őket, nincs-e elérhető hozzátartozójuk, akiknél az éjszakát tölthetnék, többnyire csak a fejüket ingatták. Amikor azonban a pszichológus elkérte a mobiljukat, és a nevek között lapozgatva egy-egy rokonra rákérdezett, sokszor kiderült, mégiscsak van hová menniük.
– A felismerés, hogy katasztrófák és balesetek helyszínein a mentésben részt vevő egységeken túl pszichológusokra, pszichiáterekre vagy szociális munkásokra is szükség lehet, az ezredforduló után vált elfogadottá – mondja Szabó Lajos ezredes, a katasztrófavédelmi főigazgatóság főosztályvezetője. – A 2001-es beregi árvíz miatt 28 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a kitelepített emberek akkor kaptak első alkalommal lelki segítséget is. 2003-ban a 33 halálos áldozatot követelő siófoki autóbuszbaleset helyszínén is dolgoztak pszichológusok. Idővel kiderült, hogy nemcsak a sérültek vagy a hozzátartozók, hanem sok esetben a szemtanúk, vagy maguk a mentést végző emberek is segítségre szorulhatnak. A 2006 januárjában Hejce mellett lezuhant szlovák katonai repülőgép oltásához öt tűzoltóság emberei vonultak ki. Utóbb az egyik tűzoltó arra panaszkodott, hogy képtelen megmaradni a konyhában, ha valaki főzni kezd, egyszerűen nem tudja elviselni a sült hús szagát.
A magyar krízisintervenciós csoport 16 fővel indult, jelenleg 94 pszichológus és szociális munkás várja az ügyelet riasztását. Valamennyien önkéntesek, saját szakterületükön rutinos szakemberek, akiket egyhetes intenzív képzésen készítettek fel a katasztrófahelyzetek speciális körülményeire. Jelentkezőkből nincs hiány, Szabó ezredes fiókjában jelenleg is harminc szakember önéletrajza fekszik. A hálózat nemsokára az egész országban kiépül, szükség esetén minden megyében lesz három-négy riasztható pszichológus. A továbbképzések anyaga folyamatosan bővül a bevetések tapasztalataival.
A csoportot első alkalommal egy újpalotai paneltűzhöz vezényelték ki, ahol egy égési sérüléseket és füstmérgezést szenvedett asszony az épületből kimenekült szomszédok és utcai járókelők szeme láttára halt meg lakásának erkélyén. Töttős Györgyi, a KIT alapító pszichológusának emlékei szerint a házat kiürítették, a hatodik emelet fölött feketék voltak a falak a füsttől, alatta viszont vízben ázott minden az oltás után. Miután megtudták, hogy az áldozatnak van egy hozzátartozója, a helyszínre küldött két pszichológus őrá koncentrált. Egyikük kerített egy nyugodt helyiséget, ahol a zavartalanul beszélgethettek, majd azt is megszervezték, hol töltse az első éjszakát, hogy ne maradjon magára.
– Ennyire szól a feladatunk, hogy a baj utáni első néhány órán átsegítsük azokat, akiknek erre szükségük van – mondja Töttős Györgyi. – Párban dolgozunk, és egy-egy helyszínen legfeljebb huszonnégy órát maradunk. Ha úgy látjuk, hogy az illetőnek akut ellátásra lesz szüksége, javasoljuk, hogy forduljon egy helyi kollégához, menjen el a rendelésre.
