Magyar nonszensz: teljesíthetetlen követelmény
– Az ELTE-re jelentkeztem mester tanári képzésre: az olaszt és a portugált major és minor szakként jelöltem meg. Július 3-án azonban fölhívtak az ELTE-ről azzal, hogy a felvételi követelmények között szerepel a felsőfokú, C típusú nyelvvizsga a minor szak nyelvéből, tehát a portugálból – emlékszik vissza Zsanett. – Magyarországon viszont nem akkreditált az általános portugál nyelvvizsga (csak a közgazdasági szaknyelvi), vagyis sehol az országban nem lehet ilyet letenni, így nem is rendelkezem vele – mutat rá a hallgató a helyzet viszszásságára, aki ezért kérvényt írt az egyetemnek és méltányosságot kért.
Zsanett a felvételi pontjai alapján mindkét szakra bejutott volna: 62 pont kellett az olaszra, neki 70 volt, a portugálon pedig a ponthatárral épp megegyező 72 pontot szerzett (mesterképzésben egy 100 pontos rendszerben számolnak az intézmények). A lányt mégis arról értesítették, hogy kizárták a felvételi eljárásból: egyéb indoklást nem kapott.
Zsanett a ponthúzás másnapján fölhívta az ELTE-t, ahol közölték: a kérvény ellenére sem engedélyezik a felvételét, mert a bemeneti követelményeket jogszabály írja elő. Eszerint minden nyelvi minorból kötelező a felsőfokú, C típusú nyelvvizsga – kivéve a latintanár-, kínaitanár-, japántanár-, ógörögtanár-szakképzéseket. – A felsorolt négy nyelv mindegyikéből lehet ugyanakkor hazánkban nyelvvizsgát tenni – jegyzi meg a lány.
Zsanett az alapdiplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, ott vette fel a portugál minort. Azt mondja: sok időt, energiát és pénzt fordított tanulmányaira és a felvételi felkészülésre, mert nagyon szeretne nyelvtanár lenni. Alapdiplomája olasz szakos bölcsész végzettséget ad, és elvégezte a továbbtanuláshoz szükséges 50 kredites portugál minort és a 10 kredites pedagógiai modult is az alapképzésben. Pályaválasztási lehetőségei a mesterképzésben így leszűkülnek erre a két képzésre, ezért más tanárszakokra nem is jelentkezett. Alapdiplomája ugyanakkor önmagában nem elég az elhelyezkedéshez. Úgy véli: egy, a világban hozzávetőlegesen 230 millió ember által beszélt európai nyelv oktatása egy kicsivel több figyelmet érdemelne, de ha ennek ellenére akkreditált általános nyelvvizsga nem szerezhető belőle, az nem lehet az ő hibája, emiatt nem veszítheti el a lehetőséget a továbbtanulásra.
A szóbeli felvételin egyébként nem említették, hogy probléma volna a nyelvvizsga hiánya: a vizsgáztatók is jól tudták, hogy nem lehet ilyet Magyarországon letenni (ha valaki fő szakként tanulná a portugált, akkor portugálszakos alapdiplomával mehet, csak a minor szakon előírás a nyelvvizsga). Zsanettet tanárai is mindvégig úgy tájékoztatták, hogy az alapképzéses minor befejeztével várják a szegedi portugálosokat Budapesten a tanári mesterképzésben, és ehhez nem szükséges a fent említett nyelvvizsga, hiszen az az országban nincs is akkreditálva. Így ha követelmény lenne, akkor senki nem nyerhetne felvételt a portugáltanári minorra, és így annak meghirdetése is értelmét veszítené.
Márpedig ez történt: második tanári szakképzettségben nem indul a portugáltanári képzés a következő tanévben – mondta el érdeklődésünkre Zentai László, az ELTE oktatási rektorhelyettese. Azt mondja: egy 2006-os OM-rendelet írja elő a fenti követelményeket, így az egyetemnek nincs módja méltányosságot gyakorolni.
Megjegyezte: a hallgató és a portugál szak esete egyedi, az idei felvételi eljárás során hasonló problémát nem észleltek, ugyanakkor a kisebb szláv nyelvek esetében fölvetődött ugyanez a kérdés. Igaz, azok többségéből létezik felsőfokú állami nyelvvizsga – tette hozzá.
Portugálból viszont valóban nem lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (valószínűleg azért, mert milliókba kerül a nyelvvizsga akkreditáció egyegy nyelvből, ha pedig kevesen akarnak vizsgát tenni, akkor egyik vizsgaközpontnak sem éri meg ezt a tetemes összeget kifi zetni). Az ELTE ezért már kezdeményezte a hibás szabályozás felülvizsgálatát a szaktárcánál. – A Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottsága augusztus 26-i ülésén tárgyalja a kérdést, hogy mind a portugáltanári képzés, mind a kis szláv nyelvek esetében feloldják ezt az akadályt – közölte Zentai László.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára, Dux László érdeklődésünkre azt mondta: az Oktatási Hivatalnál kell jogorvoslatot kérnie a hallgatónak, és engedélyezni fogják, hogy egy másik nyelvvizsgával kiváltsa a portugált. A későbbiekben pedig áttekintik majd a jogszabályt.
Ez azonban továbbra sem oldja meg Zsanett problémáját, hiszen csak a fő szakból, olaszból van nyelvvizsgája. De ha lenne is más nyelvből, annak mi köze volna a portugál nyelvhez?
