Július utolsó napján Ajka padragkúti városrészének határában, a vízátemelő-nyomásfokozó létesítmény kapujában kisebb csődület támadt. Rendőrök, polgárőrök, önkormányzati képviselők, a vízszolgáltató cég szakemberei, a településrész lakosai vették körbe az ingatlan tulajdonosait, Ábrahám Attilát és édesapját. Az egyezkedésnek induló találkozóból percek alatt parázs vita keveredett.

– Maga idejön messziről, hogy nyerészkedhessen, és még arra is képes, hogy megfenyegessen háromezer embert! – szólt ki erős indulattal a tömegből egy ősz hajú szakállas férfi.

– Kikérem magamnak, nem fenyegettem meg senkit, nem nyerészkedni akarok, csupán élni az ingatlantulajdonosi jogaimmal! – válaszolta nem kisebb hevülettel Ábrahám Attila.

Az ingatlanhasznosítással foglalkozó Vas megyei férfit nem látjákszívesenaVeszprém megyei városban. Legalábbis azóta, hogy levelet írt az ajkai önkormányzatnak, amelyben bérleti díjat kért az idén márciusban tulajdonába került, 962 négyzetméteres, úgynevezett kivett földterület használatáért. Nem csekély összegről van szó, nettó havi 480 ezer forintról. Ábrahám Attila alternatívát is kínált: hajlandó 50 millió forintért megválni a telektől, de hasonló értékű csereingatlant is elfogadna a várostól.

– Ez még viccnek is rossz, hiszen az a terület ennek a töredékét sem éri – mondja Horváth József, Ajka alpolgármestere. – A környékbeli mezőgazdasági földekért manapság hektáronként 300–500 ezer forintot adnak, így a szóban forgó telekért legfeljebb 50 ezer forint járna. Fel is ajánlottuk ezt a vételárat a tulajdonosnak.

Ábrahám Attila viszont ezt az ajánlatot minősítette rossz tréfának, mivel – állítása szerint – több millió forintot fizetett az előző tulajdonosnak az ingatlanért.

– Nézze a tulajdoni lapot: az ingatlan megnevezése „vízátemelő”, és sem használati jog, sem szolgalmi jog nincs rá bejegyezve más nevére – mutatja a dokumentumot. – Vagyis nem csak a földterület, hanem a rajta lévő felépítmény is a mi tulajdonunkban van. Ami azt is jelenti, hogy a telek nem 50 ezer forintot ér, hanem több tízmilliót. Semmi mást nem kérünk, csak azt, hogy az önkormányzat korrekt bérleti díjat fizessen az ingatlan használatáért, esetleg vásárolja meg azt.

Horváth József viszont a hatályos jogszabályokat citálja – ezek szerint a vízközmű létesítmények kizárólag a magyar állam vagy a települési önkormányzatok tulajdonában lehetnek.

– Ebben az esetben is errőlvan szó, hiszen a vízátemelőt 1993-ban 23 millió forintért az ajkai önkormányzat építtette meg, hogy a szerkezettel megoldhassa a padragkúti városrész vízellátását – mondja az alpolgármester. – Hiába van a földterület magánkézben, a rajta lévő létesítmény ma is a város tulajdona, amit használatra átadtunk a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt.-nek.

Azt Horváth József is elismeri, hogy az ingatlan tulajdonjogát már évekkel ezelőtt rendezni kellett volna. A telek egykor a padragi Alkotmány Tsz tulajdonában volt, ám a szövetkezet felszámolásakor –Horváth szerint valószínűleg szabálytalanul – magánkézbe került az ingatlan. Az alpolgármester közölte: Ábrahám Attila felbukkanásáig ebből nem volt probléma.

– Az elmúlt néhány hónapban számos kísérletet tettünk arra, hogy megegyezzünk a várossal az ingatlan hasznosításáról, ám eddig nem voltak hajlandók érdemben tárgyalni velünk – állítja Ábrahám Attila. – Ekkor jeleztem, hogy megállapodás hiányában július utolsó napján lezárom az ingatlant.

A hír hallatán felbolydult a padragkúti városrész. A helyiek között az terjedt el, hogy az ingatlantulajdonos magát a vízszivattyút akarja kikapcsolni, amivel lényegében háromezer lakostól zárná el a vizet. Nem csoda, hogy a megjelölt napon feldühödött emberek jelentek meg a vízátemelőnél. Ábrahám Attila valójában azt tervezte, hogy a DRV lakatja mellé felteszi a sajátját is azzal a céllal, hogy csak azok léphessenek be az ingatlanra, akiknek engedélyt ad rá. Végül elállt a szándékától, amikor a rendőrök figyelmeztették: bűncselekményt követne el, ha megakadályozná, hogy a vízszolgáltató emberei bejussanak a létesítményhez.

– Csak ideiglenesen vonulunk vissza, néhány napon belül valóban lezárjuk az ingatlant – mondja Ábrahám Attila.

– Keresnünk kell két személyt Ajkán, akiket megbízhatunk a kulcsok őrzésével. Tőlük kell majd elkérni, ha karbantartás vagy üzemzavar miatt be kell menni a területre.

Ábrahám Attila hozzátette, napokon belül pereket indítanak, hogy bírósági ítélet kötelezze az ajkai önkormányzatot az ingatlanhasználati-díj megfizetésére.

Az önkormányzat is jogi lépésre készül. Horváth József közölte, amennyiben a tulajdonos nem fogadja el az 50 ezer forintos vételi ajánlatot, a város megindítja az ingatlan kisajátítási eljárását. Ebben az esetben a bíróság által kirendelt ingatlanforgalmi szakértő állapítja majd meg a telek forgalmi értékét, ami az alpolgármester szerint jóval közelebb lesz az 50 ezerhez, mint az 50 millióhoz.

– Ha a kisajátítási eljárás ideje alatt a vízszolgáltató cég emberei a földtulajdonos hibájából bármikor is nem tudnának bejutni a létesítménybe, büntető-feljelentést teszünk Ábrahámék ellen, közérdekű üzem működésének megzavarása miatt – tette hozzá az alpolgármester.

A vízgazdálkodásról szóló, 1995 óta hatályban lévő törvény szerint kizárólag olyan vízi létesítmények lehetnek magántulajdonban, amelyek magáncélokat szolgálnak. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy a lakossági vízellátás a települések feladata, az ehhez szükséges vízi közművek pedig az adott önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak. A TÖOSZ egyik fő törekvése, hogy a jelenleg még állami tulajdonban lévő regionális vízszolgáltató cégek is minél előbb átkerüljenek az önkormányzatok tulajdonába.

Ajka padragkúti városrészében található az a vízátemelő berendezés, amelyen vitatkoznak a szemben álló felek