Lepkekabócával a parlagfű ellen?
Nyíregyházán, a sóstói erdőt járva figyelt fel Szőke Lajos címzetes egyetemi docens, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója a fák tövében burjánzó parlagfű hajtásain a vattaszerű viaszbevonatra – így támad a 2004-ben hazánkba hurcolt amerikai lepkekabóca. A szakember elmondta: a fehér, pókhálószerű lepellel borított növények a fertőzéstől mentes növénytársaikhoz képest csököttek voltak, kevesebb virág nyílt rajtuk, így kisebb mennyiségű allergén pollent bocsátottak a levegőbe.
A biológus úgy véli, a tapasztaltak alapján joggal feltételezhető: ha a parlagfüvet kelése után, szárba szökkenése idején éri egy tömeges lepkekabóca-fertőzés, akkor remélhetőleg kevesebb pollen kerül a levegőbe, illetve kevesebb magot is érlel. A probléma viszont az, hogy a lepkekabóca nem egyedül a parlagfüvet károsítja, több mint száz úgynevezett tápnövénye – köztük a füge, az őszibarack, a meggy, a csalán – ismert. Szőke Lajos hangsúlyozta: megfigyelését a tudósok figyelmébe ajánlja, és eddig csak Nyíregyházán találkozott a jelenséggel.
A Dunántúlon – ahonnan elmondása szerint épp a hétvégén tért haza – parlagfüvet igen, de azt károsító lepkekabócát nem látott. Szőke Lajos elmondta: évek óta többen kutatják, hogyan lehetne csökkenteni a parlagfű mennyiségét, gombákat, rovarokat keresnek, amelyek a kártevői.
Az lenne az örvendetes, ha rábukkannának arra a rovar- vagy gombafajtára, amelyik csak a parlagfű ellensége, ugyanakkor más növényt nem károsít.