Hiányosan dokumentált kormányülések
„A kormány üléseiről hangfelvétel készül, amely – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiá nyában – nem nyilvános” –írja elő már 2007 óta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény. A kabinet üléseinek dokumentálásáról korábban csupán kormányhatározat rendelkezett, az Alkotmánybíróság (AB) 2006 júliusi határozata szerint azonban a parlament alkotmányos mulasztást követett el azzal, hogy ezt a kérdést nem szabályozta. Az Országgyűlés erre válaszul fogadta el még 2006-ban a kormány üléseinek dokumentálására vonatkozó rendelkezést, amit a Fidesz most csaknem szó szerint vett át.
Az Orbán-kormány az ügyrendjére vonatkozó határozatában viszont ezt a szabályozást már csak bizonyos korlátozásokkal alkalmazza, és „az összefoglaló elkészítésére alkalmas” hangfelvétel készítését kötelezően csak az ülés végén írja elő. A tanácskozáson elhangzottakat folyamatosan kizárólag „indokolt esetben” kell rögzíteni. A törvény nyelvtani értelmezése alapján egyértelmű, hogy az ülések egészéről hangfelvételnek kellene készülnie – véli Schiffer András, az LMP elnöke, aki ezért a múlt héten az AB-hez fordult, kérve a kifogásolt passzus megsemmisítését. Az alkotmánybírák azonban sohasem határozták meg, hogy a kormányüléseken történteket miként kell az utókor számára is megismerhetővé tenni. Csupán azt szögezték le, hogy „az Országgyűlés mulasztásban meg nyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét”.
Ugyanakkor az AB kimondta: „egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban résztvevők szakmai álláspontjait (esetleges ellenvéleményeiket) – akár késleltetetten is – megismerjék”. Vagyis: a „dokumentálási kötelezettség” mindenképpen fennáll, de hogy ennek miként tesznek eleget, azt a parlamentnek kell meghatároznia. Az Országgyűlés pedig az általa elfogadott törvényben kétségkívül előírja a hangfelvételt, így nem kizárt, hogy Schiffer beadványának az alkotmánybírák helyt adnak. Igaz, a kormány viszont bármikor kezdeményezheti a jogszabály módosítását, és az AB a korábbi döntése alapján azt már aligha kifogásolná, ha a felvétel készítését törölnék belőle.
A kormányülések dokumentálása körül egyébként a rendszerváltozás óta vita folyik, és nem alakult ki egységes gyakorlat. Az Antall-kormány idején először még jegyzőkönyv és összefoglaló is készült, s az érintettek akár azt is kérhették, hogy amennyiben a jegyzőkönyv nem az elhangzottakat tartalmazza, azt helyesbítsék. Ez utóbbi lehetőséget 1992 májusában törölték, és attól kezdve a kormány ügyrendje már csak az összefoglalót tartalmazta.
Először a Horn-kormány vezette be 1994-ben, hogy a kabinet üléseiről – az összefoglaló mellett – hangfelvételt is készítenek. Az új szabályozás azonban nem élt túl sokáig, mert a következő évben az ügyrend már csak az összefoglalót írta elő. Ezt a döntést azonban 1996-ban – nem kis részben társadalmi nyomásra – felülvizsgálták, és a kabinet tanácskozásain elhangzottakat egészen 1998-ig rögzítették.
Az első Orbán-kormány azonban szakított ezzel a gyakorlattal. Miközben az ügyrendben a vonatkozó rész címe változatlanul „A kormány üléseiről készült összefoglaló és hangfelvétel” maradt, a szövegből a hang rögzítésére utaló kitétel teljesen elmaradt. A Medgyessy-kabinet viszont a korábbi rendszert hozta vissza. „A kormány üléséről összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül” – állt az ügyrend 2010 nyaráig hatályos szövegében.
Abban viszont nincs különbség, hogy ezek az iratok nem selejtezhetők, és előbb-utóbb levéltárba kerülnek. A kormányülésről készült dokumentumok egyébként a nyilvánosság számára alig-alig hozzáférhetők, mert azokat esetenként államtitoknak, gyakrabban döntéselőkészítő anyagoknak minősítik, és ez utóbbiakat is akár harminc évre zárolhatják. Mindazonáltal érdemes próbálkozni, mert az összefoglalóknak legalább a kormány határozatait tartalmazó részét kérésre ki kell adni. Valószínű azonban, hogy a kabinet működésére vonatkozó legérdekesebb információk – ilyenek például a döntéseket megelőző viták – hosszú ideig rejtve maradnak. Az adatvédelmi biztos álláspontja is az ugyanis, hogy az egymással ütköző álláspontok nyilvánosságra kerülése aligha lehet a főszabály.
