A jó és erkölcsös kétmillió

A Fidesz a Hagyó Miklósoktól megborult szocialista pártra mutatva, kellő érzékenységgel hivatkozik a jó erkölcsre a végkielégítések kapcsán. Jó és erkölcsös dolog tehát kétmillió forint végkielégítést kapni hosszú évek jó és erkölcsös munkája után, jó és erkölcsös, ha az afölött járó összeget 98 százalékos adóval sújtják, mert – így a Fidesz végső érvként – ennyit bír el a magyar gazdaság jelenlegi állapotában. Most akkor jó és erkölcsös a kétmilliós határ, vagy inkább a gazdasági kényszer diktálja?

Miután gazdasági szakemberek szerint érzékelhető költségvetési megtakarítást nem jelent az intézkedés, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a jó és erkölcsös végkielégítés határa húzódik ma kétmillió forintnál. Most a kétmillió tehát és az alatta lévő összeg erkölcsös, ami efölött járna, már nem jó és/vagy nem erkölcsös. Mindegy is. Ez az államnak bizonyosan jó, hiszen ezzel garantálja, hogy itt mától, szemben az előző kormány(ok?) gyakorlatával, erkölcsös kormányzás folyik, és minden bizonnyal erkölcsösnek tekinti, hogy egy pedagógus úgy harmincöt év munka után a remélhetőhöz képest még veszteséget is könyveljen el, amikor egyik napról a másikra kirúgják.

Ki akarna pedagógusokat vagy ápolónőket elküldeni? – kérdi ártatlanul Orbán Viktor, mintha még nem hallott volna olyanról, hogy valakit csak úgy kirúgnak. Mondjuk mert nem akarja, hogy gyerekeket hittanra oktassanak, mert azt gondolja, hogy a vallásnak nincs helye az iskolában. Vagy csak azért, mert nem tetszik az arca. A kirúgás persze lehet jó és erkölcsös lépés is, mint ahogyan minden bizonnyal az is igen erkölcsösnek találtatik valamilyen fensőbb törvényszék előtt, hogy emberek sokaságát kényszerszabadságra zavarják, majd egy nappal a jó és erkölcsös törvény elfogadása után úgy rúgják ki őket, hogy a lábuk nem éri a földet. Merthogy ez így jó. Már ha a kirúgottak erkölcstelenek voltak. Nyilván az is nagyon jó és erkölcsös, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hódmezővásárhelyi polgármesterként listázgatja a jó és erkölcsös szegényeket, akik elfogadják az étkezési jegyet, meg a rossz és erkölcstelen szegényeket, akik nem, s arra hivatkozva, hogy igen, lehet, hogy a joggal kissé ellentétes ez a lépés, de hát a szegénység nem lehet mentség a törvénytelenségre. Vajon rossz és erkölcstelen-e ilyenkor föltenni azt a kérdést, szerényen, halkan, hogy tessék mondani, a polgármesterség fölment a törvénytelenség alól? Ha igen, akkor aztán hurrázhatnak a szocialisták, lám, Hunvald Györgyüknek nem kéne most előzetesben ülnie.

De akkor mit kezdjünk azzal az alaptézissel, hogy a jog eredete, forrása maga az erkölcs? Ha Lázár János az erkölcs nevében, már-már erkölcsi felhatalmazással jogtalankodhat, akkor ebből viszont az is következik, hogy jogrendünk nem nyugszik erkölcsi alapokon. Így már könnyen érthetővé válik, miért is akar a Fidesz új alkotmányt, olyat, amely majd tükrözi azt az új erkölcsiséget, amelynek egyik hordozója és alakítója Pozsgay Imre, és amelynek szellemében egy olyan ember, Schmitt Pál óvja majd államfőként a magyar jogállamiságot, akire Orbán Viktor szerint föl lehet tekinteni.

Minden bizonnyal azért, mert jó és erkölcsös.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.