Feszültségek a Fidesz és a KDNP között: kormányfogságban
„A Fidesz biztosítja gyűjtőpártként a széles támogatottságot, a KDNP pedig azt az évezredes értékrendet, ami a politikai »forrásvidékét« jelenti az egész polgári-konzervatív-keresztény-nemzeti oldalnak. A KDNP elkötelezett a szövetség és »a bajtársi hűség« mellett, és készen áll arra, hogy ma is betöltse azt a történelmi küldetést, amire 66 év kereszténydemokráciája kötelezi.” Ezt Semjén Zsolt mondta a felsőházi ülésteremben, amikor május közepén megalakult a Fidesz–KDNP-frakciószövetség.
Semjén Zsolt, aki a KDNP elnökeként „első számú” miniszterelnök-helyettese is lett a második Orbán-kormánynak, kétségkívül elégedett lehet: a KDNP külön és „történelmi létszámú” parlamenti frakciót alakíthatott. Politikai súlyát-arányát tekintve (tavaly decemberben egyszázalékos népszerűségi indexet mutattak ki a közvélemény-kutatók) pedig felülreprezentált a kormányzati posztokon: Soltész Miklós szociális, Simicskó István honvédelmi, Hoffmann Rózsa oktatási, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár lett, Latorcai János pedig parlamenti alelnök; továbbá bizottsági elnöki posztot is kaptak szép számmal.
De már a kormány megalakulása előtt elhomályosította kissé a keresztényténydemokrata expanziót, amikor Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón munkatársunknak arra a kérdésére, hogy „milyen államtitkári posztokat kapnak a kereszténydemokraták”, azt közölte: nem lesznek olyanok, hogy „kereszténydemokrata államtitkárok meg fideszes miniszterek”, ez nem koalíció, hanem „egynemű” kormány. (Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón Orbán Viktor mellett állt.)
Az elmúlt időszak alatt viszont „jelzésértékű” módosító indítványok bizonyították, hogy vannak fideszes szakbizottságok, illetve kereszténydemokrata államtitkárok: a Pokorni Zoltán által vezetett parlamenti oktatási bizottság módosítója akadályozta meg, hogy a kötelezően előírt napi testnevelésóráról a nyári szünet előtt határozzon a T. Ház, holott az előterjesztők között volt Soltész Miklós KDNP-s szociális államtitkár is. Pósán László, az oktatási bizottság fideszes alelnöke azzal indokolta a halasztást, hogy Pokorni szerint „nincs jól összerakva” a törvényjavaslat. Az üdülési csekkek ügyében viszont Soltész Miklósnak sikerült jobban érvényesítenie az érdekeit a fideszes idegenforgalmi szakpolitikussal, Bánki Erikkel szemben, aki a rekreációs kártya híve. Ami az iskolai kötelező osztályzást/szövegértékelést illeti: fideszes módosítókkal változtattak Hoffmann Rózsa államtitkár eredeti javaslatán, s végül az eredeti elgondolásnál liberálisabb változatot fogadott el a parlament kormánypárti többsége.
– Ezek egészséges feszültségek – nyilatkozta lapunknak Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője nem érzékeli, hogy a Fidesz hatástalanítaná vagy megbéklyózná a KDNP-t. „Természetesen meg kell találni az egyensúlyt a szövetségesi szerep és az önálló KDNP megjelenése között” – tette hozzá.
Ami az „egészséges egyensúlyt” illeti: az őszi önkormányzati választásokon a KDNP az esetek 95 százalékában közösen (közös lista, közös jelöltek, közös kampány) indul a Fidesszel.
„Virtigli” kereszténydemokraták ugyanakkor vannak, elsősorban vidéken.
A Fidesz számára neuralgikus pont volt Veszprém, s most is az Érd és Vác. Veszprémben kisebb konfliktust okozott, hogy a kereszténydemokrata DebreczenyiJános polgármester helyett a Fidesz és a KDNP Porga Gyulát javasolta. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, veszprémi képviselő erről azt mondta: közel féléves „interjúzás” előzte meg a jelölést, tájékozódtak a Fidesz-tagság körében, és szondázták a város közvéleményét is, céljuk az, hogy az eddigieknél nagyobb dinamizmus hassa át Veszprém vezetését. Érden viszont a kereszténydemokraták gondolkodtak új polgármesterben, mert „nem rajonganak” a fideszes polgármesterért, T. Mészáros Andrásért. Aradszki Andrást kérték fel, de miután a Fidesz országos választmánya a mostani polgármester mellett tette le a voksát, visszakoztak. Eöry Örs érdi KDNP-elnök munkatársunknak azt mondta, „vannak szakmai és személyes konfliktusok a helyi Fidesszel, de nem megyünk szembe a szövetséggel”. Tárgyalásokat folytatnak az együttműködésről. Ennek ellenére elképzelhető, hogy külön KDNP-listát állítanak az önkormányzati választáson. Segesdi János fideszes kampányfőnök-frakcióvezető optimista. Szerinte az egyeztetéseknek a KDNP-vel le kell zárulniuk a héten, mert augusztus 16-án már postázzák a kopogtatócédulákat. Szerinte meg g yőző és a mostani városvezetés mellett szól, hogy az elmúlt évek során 39 milliárd forint értékű beruházás érkezett Érdre.
Vácott – a térség kormánypárti országgyűlési képviselője,Bábiné Szottfried Gab riella elmondása szerint – a Fideszcsoportok ajánlása alapján is a 30 éves, kétszeres evezős-világbajnok, Pető Tibor, a Fidesz váci csoportjának elnöke száll ringbe a polgármesteri posztért. Ezt pecsételte meg a Fidesz-választmány döntése is. De indul (függetlenként) Fördős Attila is, akinek az első szórólapján civil szervezetek mellett a KDNP neve is szerepelt. „Nem lesz hivatalosan KDNP-s polgármesterjelölt, de a váci kereszténydemokraták érzik, ki mellé kell odaállniuk teljes mellszélességgel. A váci püspök is Fördős Attila mellett áll” – árulta el egy forrásunk. Harrach Péter a „váci konfliktusról” annyit mondott: valószínűleg külön KDNP-lista lesz, mert „a fideszes jelöltek bizonyára nagyon tehetségesek, de fiatalok, s nem lenne szerencsés mellőzni a régi, már bizonyított váci önkormányzati képviselőket”.
A Fidesz nem viccel – indokolták a kereszténydemokraták, hogy az „alsó szinten meglévő helyi kereszténydemokraták nyomásának” miért nem enged a KDNP-vezetés, miért kell letörni a polgármesterjelölt-állítási kezdeményezéseket.
A kereszténydemokraták nyilván emlékeznek még Kövér László tavalyi, augusztus 29-én Lakiteleken, zárt körben elhangzott felszólalására. Akkor a kiszivárgott hírek szerint a Fidesz választmányi elnöke a párt alapszabályára hivatkozva határozottan érzékeltette: azt, aki nem a Fidesz kampányát támogatja, politikai ellenfélnek tekintik. Nem is érti, hogy aki együtt akar működni a Fidesszel, miért nem lép be a pártba.
Nemzetpolitikai fronton viszont nemrégiben kinyilvánították: az kormányzati kompetencia. Vagyis Semjén Zsolt viszi a prímet. Számára pedig életcél annak megakadályozása, hogy „egy kisantant” álljon össze a kettős állampolgárság ellen. Ez szinte százszázalékosan találkozik Orbán Viktor Kárpát-medence-politikájával – állítják a kereszténydemokraták. Ezért Bukaresttel, Kijevvel is „szívélyes a viszony” a miniszterelnök-helyettes részéről. Másrészt ismét felértékelődik a Máért, s ezzel párhuzamosan veszíti súlyát a mindenkori házelnök – augusztus 6-tól tehát Kövér László – hatásköréhez tartozó Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. (Így szerintük Kövér László „különutas” nemzetpolitikai preferenciájának sem lesz meghatározó ereje.)
A leltárhoz tartozik még: a KDNP arra számít, hogy az általa javasolt, de visszalépett Dienes-OehmEgon a soron következő alkotmánybíró, ha Trócsányi Lászlót kinevezik párizsi nagykövetnek ősszel. S arra is, hogy leképezve a kormányzati modellt, Bagdy Gábor lesz Tarlós István „első számú” főpolgármester-helyettese a városházán – mert ezt ígérte nekik Orbán Viktor. Ehhez tegyük hozzá: egy kereszténydemokrata politikus éppen interjút adott arról, hogy Dienes-Oehm Egont jelölik alkotmánybírónak, amikor megtörtént a bejelentés: Orbán Viktor Bihari Mihály mellett Stumpf Istvánt nevezte meg jelöltjének. A KDNP lenyelte a békát. Ami a fővárost illeti: ha Rogán Antal főpolgármester-helyettes akar lenni, akkor nem lehet kérdés az sem, hogy kié lesz az „első szám”.
