A végzettek harmada nem kap diplomát, mert nem beszél nyelveket
A végzett hallgatók 30 százaléka nem kapott diplomát az idén amiatt, hogy nem volt meg az előírt nyelvvizsgája – derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítéséből. Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, ahol a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt.
Az adatokat azonban nem szakonként, hanem intézményenként kérték be, így ebből csupán az derül ki, hogy miközben az egyetemek és a főiskolák többségén 30-40 százalék körül mozog a diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott hallgatók aránya, addig tíz százalék alatti az arány az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán. A legjobb eredménnyel a Semmelweis Egyetem büszkélkedhet, ahol mind össze a hallgatók 3 százaléka nem vehette át ilyen okból diplomáját.
A tárca adatai ugyanakkor csak azokról szólnak, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaptak oklevelet. Ennél azonban többen vannak azok, akik nem szerzik meg időben a diplomájukat. Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése szerint a beiskolázott hallgatóknak csupán a fele kapja meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Az ÁSZ adatai még a kétszintű képzés bevezetése előtti rendszerre vonatkoztak, a probléma okai azonban ezekből is jól látszanak.
Számos hallgató például nem a felvételi évében, hanem csak később vagy egyáltalán nem iratkozik be. Mások beiratkoznak ugyan, de csak néhány hónapot vagy szemesztert töltenek el az adott intézmény falai között, majd egyetemet, szakot váltanak, és az esetek többségében elölről kezdik a tanulmányokat. Sokan kiesnek menet közben is. A műszaki képzésekben például a szemeszterek végén komoly szűrők vannak, és több száz hallgatót – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például az elsőévesek 15–23 százalékát – bocsátanak el rossz tanulmányi teljesítmény miatt. Szintén a rossz tanulmányi teljesítmény miatt sorolnak át évente pár ezer támogatott hallgatót a költségtérítéses képzésre: nagy részük azonban nem tudja a tandíjat befizetni, így lemorzsolódnak. Sokan átmenetileg szüneteltetik tanulmányaikat például gyerekszülés vagy külföldi tanulás miatt: ők szintén nem tudják időben megszerezni oklevelüket.
Az is előfordul, hogy egy hallgató nem fér be a vizsgára, és emiatt veszít egy egész félévet. És vannak olyanok is, akik egyszerű lustaságból vagy rossz szervezés miatt nyújtják indokolatlanul hosszúra tanulmányaikat.
A legtöbben azonban kétségtelenül az utolsó évfolyamon buknak el: az ÁSZ jelentése szerint az utolsó évfolyamosok és a végzettek létszáma között 35–40 ezer fős különbségek vannak. Ennek pedig fő oka a nyelvvizsga hiánya – anélkül ugyanis csak záróvizsgázni lehet, de oklevél nem jár. Dux László azt mondja: a hallgatók nagy része a következő évben megszerzi a nyelvvizsgát, így a diplomáját is megkapja.
Amíg azonban ez nem történik meg, nem tudnak továbblépni a mesterképzésre. Jól mutatja ezt, hogy az idei 19 600 fős támogatott keretszámot sem sikerült feltölteni, hiába jelentkeztek most mesterképzésre 40 százalékkal többen, mint tavaly. Dux László szerint a mesterképzési jelentkezési adatok kissé „virtuális számok”. A diákok egy része ugyanis hiába jelentkezett, a felvételire már el sem ment, mivel nem volt alapdiplomája, anélkül pedig nem is nyerhet felvételt.
Diploma nélkül az elhelyezkedésre is kisebb az esély. Az állami szférában meghatározott munkakörökre az oklevél követelmény. A vállalkozások esetleg engedményt tesznek, de cserébe gyakran alacsonyabb fizetést adnak. A záróvizsgával megszűnik a tbjogviszony, és a diákhitelt is el kell kezdeni törleszteni, akár van diploma, akár nincs.
A tárca ezért szeretné hozzáférhetőbbé tenni a nyelvoktatást a diákok számára. Ennek mikéntjéről Dux László még nem akart részleteket közölni. Mint mondta:még zajlanak az egyeztetések. Az azonban bizonyos, hogy nem a diplomafeltételek könnyítése a cél, hiszen nyelvtudásban nagyon el vagyunk maradva még a környező országokhoz képest is. A helyettes államtitkár szerint már a középiskolában meg kell erősíteni a nyelvoktatást, a felsőoktatásban ugyanis inkább a szakmai nyelvtudás elmélyítése volna a cél.
Ettől azonban egyelőre még távol vagyunk, hiszen a most fölvettek felének sincs nyelvvizsgája. Ez pedig arra enged következtetni, hogy felsőoktatási tanulmányai alatt a hallgatók alig negyede szerez nyelvvizsgát.
