Nem kapott végleges típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a francia Alstom metrókocsi, így fel kell bontani a fővárossal kötött mintegy hatvanötmilliárdos szerződést, holott az összeg felét már kifizették. „Aggasztó, akár a budapestiek közlekedésének biztonságát is veszélyeztető műszaki hiányosságai vannak a tesztelés alatt lévő Alstom metrókocsiknak.” Ezt állította a fővárosi Fidesz-frakció egy hónappal ezelőtt. A Népszabadság is beszámolt róla, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ellenzéki pozícióban lévő politikusok szerint a Budapestre megérkezett első három kocsi egyike sem üzemképes. Wintermantel Zsolt fideszes képviselő akkor azt mondta: felvetődik a kérdés, hogy a metrókocsik tesztelésére előírt tizenötezer kilométerből a francia tesztpályán lefutott tizennégyezret valóban teljesítették-e.

2008. szeptember 5.: Zal Shahbaz, az Alstom alelnöke átadja Demszky Gábor főpolgármesternek az első, elkészült metrószerelvényt

A képviselő szerint az Alstom a kocsik befogadóképességét és az átjárók magasságát utólag csökkentette, a menekítőajtó sem felelt meg a magyar szabványnak, az átépítés költségeit a gyártó a BKV-val akarja kifi zettetni. Nem tudják igazolni egyelőre azt sem, hogy a járművek megfelelnek a tűzvédelmi szabványnak. A tesztek során nagymértékű kerékkopást észleltek, ami azt okozhatja, hogy akár fél év után kereket kell cserélni a vadonatúj metrókocsikon. Wintermantel furcsállotta, hogy egy korábbi, éjszakai tesztfutásról készült jegyzőkönyvet sem a tesztelő sofőr, sem a segédsofőr nem írta alá.

A fideszes politikus egy hónappal ezelőtt már figyelmeztetett: ha az Alstom a hónap végére sem tudja engedélyeztetni a kocsikat, úgy a fővárosnak fel kell mondania a szerződést. Wintermantel akkor lapunknak nyilatkozva elismerte: a felmondás „katasztrofális következményekkel” járna, és az a mostani városvezetés felelőssége. Mindenesetre a Fővárosi Közgyűlés június 3-án arról döntött, hogy ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt az új metrókocsikra július végéig, akkor felbontják a szerződést.

Most – annak ellenére, hogy a hatóság döntése nem jogerős – úgy tűnik, hogy ez elkerülhetetlenné vált. Az NKH szerint az eljárás során nem bizonyosodott be, hogy a „Metropolis” fékrendszere megfelel a jogszabályban előírtaknak, illetve az sem, hogy az „előírt biztonsági szintet képviseli”. A céggel 2006 májusában írták alá az M2 és az épülő M4 metróvonal új szerelvényeinek tervezésére, gyártására és leszállítására szóló megállapodást. Ennek értelmében az Alstomnak a 2-es metró vonalára huszonkettő szerelvényt, míg a még építés alatt lévő 4-es metró sínpályájára tizenöt szerelvényt kell legyártania.

Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője az MTI-nek azt mondta, elkerülhetetlenné vált a szerződésbontás az Alstommal, és „sajnálják, hogy két év csúszás kellett ahhoz, hogy a főváros is belássa, tarthatatlan a helyzet”.Leszögezte: több, a 2-es és a 4-es metró felújításával, építésével kapcsolatos szerződést is újra kell tárgyalnia a BKV-nak. Vitézy szerint nagyobb lett annak kockázata is, hogy a 4-es metró projektje kifut az időből, és 2015-ig nem fejeződik be a beruházás. Így az összes uniós támogatást vissza kellene fizetni – közölte. Demszky Gábor az ügy miatt kezdeményezte a két illetékes fővárosi szakbizottság jövő heti, rendkívüli ülését. Erre a BKV elkészíti a szerződésbontással járó problémák összesítését. Arról, hogy végül tényleg felmondják-e a megállapodást, leginkább csak augusztus végén dönthet a főváros vezetése. Az mindenesetre problémás lehet, hogy az Alstom már legyártotta a 2-es metró vonalára szánt és a megrendelésben szereplő huszonkét szerelvényt.

A szerződés felbontása tehát nemcsak anyagi következményekkel járhat, hanem azzal is, hogy a 4-es metróvonal átadása tovább csúszik. Legutóbb olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a kormány azon gondolkodik, hogy nem fogja finanszírozni a négyesmetró építésének második szakaszát. Nagy Anna kormányszóvivő ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: lesz 4-es metró, „az azonban tény, hogy ráfér egy nagy átvilágítás erre a beruházásra”. A Fidesz politikai hisztériakeltésről beszélt, mondván, semmiféle döntés vagy döntés-előkészítés nincs a metróépítés leállításáról. Ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette később egy sajtótájékoztatón.

Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje ezzel kapcsolatban az InfoRádió Aréna című műsorában nemrég arról beszélt, hogy egyelőre nem lehet tudni, mennyi pénz hiányzik majd a projekt megvalósításához ősszel. Mint mondta, az új metró építésére az Európai Unió a mai napig nem adott egy fi llért sem, ám hatvanmilliárd forintra – tizenegy rendbeli szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt – megbüntette Budapestet, ráadásul az alagutat építő cégnek is van egy harmincötmilliárdos többletkövetelése. E két tétel nagyjából százmilliárd forintot tesz ki, és ez még csak az építkezés első szakaszára vonatkozik – fejtegette Tarlós István. A fideszes főpolgármester-jelölt már akkor jelezte: a francia kocsikkal „sincs minden rendben”, a szerelvényeket egy francia, a vezérlő elektronikát pedig egy német cégtől rendelték meg az illetékesek, ám azt egyik szerződésben sem kötötték ki, hogy a beszállítóknak garanciát kell vállalniuk a két rendszer kompatibilitására.

„A projektigazgatóság szakemberei titokban elmondták, hogy még az olyan országokban, ahol a két munkát egy cégtől rendelték meg, ott is nagyon sokba került az összehangolás, és volt, hogy ez tíz hónapig is eltartott. Itt a várost fogja terhelni ez a többletköltség is, és akár egy évig is elhúzódhat, amíg a rendszer működőképes lesz. Ezért mondják a szakemberek, hogy 2013-nál előbb a metró biztosan nem lesz már készen”, mondta pár hete Tarlós István.

Az Alstom jogi és technikai szakértők bevonásával vizsgálja, hogy fellebbez-e a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozata ellen – olvasható a közleményükben. A francia cég tájékoztatása szerint az NKH a fékrendszer miatt utasította el az engedély kiadását. Mint írták, a kötött pályás járműveiken használt fékrendszerek hasonlóak az Európában széles körben alkalmazott metrófékekhez, de a magyar előírásoknak nem felel meg. Az Alstom derogációt kért (azaz mentesítést e szabály alól), de ezt a hatóság nem adta meg. (Sz. T. N.)