– Ha most jönne az árvíz, fel kellene robbantanunk az M30-as elkerülő utat vagy átvágni az autópályát, hogy megvédjük a borsodi térséget. Ha fél éven belül jön az újabb nagy árhullám, lesz időnk átereszeket építeni az út alatt, s így másfelé elvezetni a vizet. Ha még több „nyugalmi idő” állna rendelkezésünkre, kialakíthatjuk azt a nyolc záportározót, ahová baj esetén terelhetjük a folyók vizét Észak-Magyarországon – így foglalta össze a borsodi árvíz elleni védekezés legszükségesebb teendőit tegnap Felsőzsolcán Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államtitkára. Azt, hogy nem a levegőbe beszélt, azzal igazolta, hogy a helyszínen, újságírók előtt már-már drákói szigorral faggatta a megjelent szakértőket, vízügyi vezetőket, állami köztisztviselőket: mennyi pénz és hány hónap kell az egyes munkák elvégzéséhez.

– Mennyibe kerül egy záportározó? – kérdezte például Rácz Miklóst, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. A válaszra, hogy háromszáz és ötszázmillió forint közötti összegből megoldható egy-egy vésztározó építése, s nyolc ilyen kellene a Bódva és a Sajó mentén, az államtitkár mindjárt szorzott, s közölte: jó, az négymilliárd. Jött az újabb kérdés: hány záportározónak van már terve, engedélye? Kiderült: háromnak. S a tározó ugyan megépíthető másfél év vagy jobb esetben egy év alatt, ám nagyobb gond, hogy egy-egy ilyen területen gyakran háromszáz magántulajdonossal kellene megegyezni arról, hogy szükség esetén a földjükre engedik a vizet, s ez az alku sokszor évekig húzódik.

Az államtitkár erre közölte: már kezdeményezte egy borsodi miniszteri biztos kinevezését az árvíz sújtotta területre, s megköszönte a bejáráson jelen lévő Farkas Flórián romaügyi miniszteri biztosnak, hogy ez ügyben segített lobbizni a tárca vezetőjénél, s egyben közölte: „akár magyar, akár roma”, mindenkinek lesz munka az építkezéseken. A borsodi újjáépítési biztos dolga az lesz, hogy a helyszínen tartózkodjon éjjel-nappal, tárgyaljon a földtulajdonosokkal, s intézze az adminisztrációs ügyeket – mondta Illés Zoltán. Majd a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. gyorsforgalmi igazgatóságának vezetőjéhez fordult, s azt kérdezte: mennyibe kerülne átereszeket építeni a Miskolcot és Felsőzsolcát is elkerülő M30-as út alá. Mayer András azt felelte, ez egymilliárd forint alatt megoldható, attól függően, hány áteresz kellene, s milyen átmérőjűek lennének. Tervek azonban még nem készültek a kivitelezéshez.

– Akkor ez a tározókkal együtt ötmilliárd – számolt gyorsan az államtitkár, majd azt is elárulta, honnan teremtené elő ezt a pénzt: szavai szerint a vásárlók által például a műanyag palackok után befizetett termékdíjakat kellene az eddiginél hatékonyabban beszedni a gyártóktól, jelenleg ugyanis minden tíz forintból legfeljebb egy-kettő folyik be a költségvetésbe, a többit a palackozók újrahasznosítás címén viszszatartják.

Ez a tétel tízmilliárdos nagyságrendű, s a fele is fedezné az árvízvédelmi munkákat Borsodban. Szükség esetén a minisztérium vagy az ország költségvetéséből kellene megelőlegezni a vésztározók és átereszek építésének költségét, mert az erre szánt uniós források nehezen lehívhatók – tette hozzá Illés Zoltán, aki bejelentette: menesztette Pintér Istvánt, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjét, többek közt amiatt, mert az árvíz óta is adtak ki vízjogi engedélyt a veszélyeztetett területre. Hozzátette: a felügyelőség új megbízott vezetőjétől, Kopácsi Évától, aki a szervezetnél dolgozott eddig is, azt várja, hogy az árvízi területre ne adjanak ki engedélyt építkezésre. Illés lapunknak elmondta: országosan meneszti a felügyelőségek vezetőit, a régiek közül csak ketten maradhatnak, méghozzá a nyíregyházi és a debreceni.

Farkas Flórián, Illés Zoltán és Rácz Miklós Felsőzsolcán