A DHL-összeesküvés
Látványos kommandós akció keretében vették őrizetbe február 16-án a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) nyomozói Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem beosztásától időközben fölmentett rektorát. Az akcióban a rektor állítólag megkísérelt ellenállni az érte küldött rendőröknek, ezért a nyomozók a földre vitték, megbilincselték, s eközben könnyebben megsérült.
Még aznap őrizetbe vették D. Lászlót, a DHL Freight Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját és – szabadlábon hagyása mellett – gyanúsítottként hallgatták ki Cs. Istvánt is. (Cs.-ről még ma is csak annyit lehet tudni, hogy 2007-ben vesztegetésért jogerősen két év börtönbüntetésre ítélték, büntetéséből 2008 decemberében kedvezménnyel szabadult.)
A Nemzeti Nyomozó Iroda azt állapította meg, hogy Szabó János rektor, valamint D. László, a DHL Freight Magyarország Kft. ügyvezetője és Cs. István még 2009. nyár elején megállapodtak abban, hogy valótlan állításokkal félrevezetik a HDL Supply Chain Magyarország vezetőit azért, hogy szerződést bontsanak a társaság biztonsági cégével, és helyette egy, Cs. István ismeretségi körébe tartozó kft.-vel kössenek megállapodást. Abban is megegyeztek, hogy a DHL Magyarország egyik divíziójától megpróbálnak elbocsáttatni négy vezetőt, akikkel D. Lászlónak korábban több alkalommal is személyes konfliktusai voltak.
Mindehhez krimibe illő sztorit agyaltak ki. Eszerint a rektor személyes kapcsolatain keresztül tudomást szerzett arról, hogy a DHL egyes alkalmazottjai a társaság szállítási és logisztikai lehetőségeit fegyverek és kábítószerek illegális kereskedelemére használták fel. Sztorijuk hitelességét igazolandó Cs. beszerzett egy mini-DVD-t, amelyen állításuk szerint az volt látható és hallható, hogy a fenti üggyel összefüggésben „már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében titkosszolgálati tisztek megbeszélést tartanak”. 2009. július 8-án Szabó János egy e-mailban megkereste Ziya Hakan Atillát, a DHL illetékes területi igazgatóját, és találkozót kért tőle. Három nappal később az egyetemen, rektori irodájában közölte Szabó a területi igazgatóval, hogy tudomása szerint a cég egyes alkalmazottjai ellen fegyver- és kábítószer-csempészet gyanújával titkos nyomozás indult. „Hamarosan intézkedések várhatók az ügyben” – szögezte le sokat sejtetően, majd bejelentése hatását fokozandó, Szabó lejátszotta a Cs. Istvántól kapott felvételt.
A beszélgetés végén Szabó közölte Ziya Hakan Atillával, hogy álláspontja szerint a kialakult helyzetben a DHL-nek két választása van: tétlenül végignézi, amint a kirobbanni készülő médiabotrány megtépázza üzleti hírnevét, vagy szerződést bont a biztonsági cégével, kirúgja az általa megnevezett négy vezető beosztású munkatársat, és szerződést köt egy később megnevezendő új biztonsági céggel.
„Ha megszabadulnak attól a négy embertől és a biztonsági cégüktől, a titkosszolgálat a DHL nevének említése nélkül fogja kezelni az ügyet” – ígérte Szabó János. A beszélgetés során később még többször a területi igazgató értésére adta, hogy hivatali kapcsolatain keresztül el tudja intézni, hogy az egészből ne legyen ügy a nyilvánosság előtt.
Ziya Hakan Atilla a Szabótól hallottakat továbbította Daren William Blackwellnek, a DHL Sup1plin Chain kelet-európai regionális biztonsági vezetőjének, aki 2009. november 12-én e-mailben megkereste Szabó Jánost. Többszöri levélváltásuk során Szabó Daren William Blackwellnek is megerősítette, amit Ziya Hakan Atillának mondott.
November 20-án egy nagykörúti hotel halljában más DHL-es biztonsági vezetők, valamint Ziya Hakan Atilla és D. László jelenlétében Szabó újfent elmondta: a DHL számára minden bizonnyal kínos nyomozásmég eléggé az elején tart, ám ahhoz, hogy ne legyen belőle a cég számára kínos botrány, a DHL-nek fel kell mondania a jelenlegi biztonsági cégével kötött szerződését, majd a helyére kiírandó tenderen az általa javasolni kívánt céget kell nyertesként kihirdetni, továbbá a már megnevezett négy vezetőt haladéktalanul el kell bocsátani.
A találkozó végén azzal váltak el, hogy D. László feladata lesz megfi gyelni, hogy a DHL végrehajtja-e, amit kért, illetve hogy átadja azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az általa favorizált cég majdan megnyerhesse a DHL tenderét.
A DHL azonban nem engedett, s nem egészen három hónappal a körúti hotelben történt megbeszélés után az NNI és a Katonai Biztonsági Hivatal munkatársai lecsaptak a rektor irodájára. Akkor felröppentek olyan hírek is, amelyek szerint nem a DHL volt az egyetlen cég, amelyet a rektor és társai megpróbáltak ilyen és hasonló módszerekkel befolyásolni, a rendőrségi nyomozás azonban nem tárt fel más, ehhez fogható eseteket.
