Miután a Legfelsőbb Bíróság arról tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM), hogy a Gripen-ügyben keletkezett svéd nyomozati iratokat jogsegélykérelem keretében nem lehet megkérni a skandináv állam vádhatóságától, ezért a szaktárca a Külügyminisztériumot bízta meg, hogy kérjen diplomáciai úton tájékoztatást a svéd hatóságoktól. A közigazgatási tárca lapunkat arról tájékoztatta: amint megérkezik a Gripen-akta, annak tartalmáról tájékoztatják a nyilvánosságot. A KIM kommunikációs államtitkársága hangsúlyozta: a svéd ügyészség nem állította, hogy a 2001-es, azaz az első Orbán-kormány idején hozott döntésre a korrupció vagy a törvénytelenség vádja vetülne.

Az ügy előzménye, hogy Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetőhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elszámoltatási „hevülete” „szelektív”. Hangsúlyozta, hogy az LMP csak akkor tud azonosulni a kormánypárt elszámoltatási szándékával, ha az ügyeket azok súlyossága és nem afféle „leszámolási terv” alapján rendezik sorba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vadászgépbeszerzés esetleges korrupciós hátterét évek óta nem tisztázták megnyugtatóan. Emlékeztetett rá, hogy bár a Legfőbb Ügyészség vizsgálta az ügyet, de nem talált bűncselekményt. Szerinte ugyanakkor az ügyészség vizsgálódása korlátozott lehetett, hiszen nem kérte be a svéd nyomozó ügyésztől, Christer van der Kwasttól a náluk lévő vizsgálati anyag másolatait. Holott a svéd vádhatósági vezető épp a Népszabadságnak nyilatkozva jelentette be: ha a magyarok kérik, megkapják a dossziét.

Navracsics Tibor igazság-ügyminiszter azt válaszolta: még nem volt idejük kikérni az aktát. Szerinte a svéd ügyészség azt állapította meg, hogy a 2002 előtti időszakban (azaz az első Orbán-kormány idején) nem voltak korrupciós nyomok az ügyben.

A svéd vadászrepülők 2001-es beszerzése különösen alakult. Harcászati elvek alapján az amerikai F–16-osok vásárlása volt indokolt és kézenfekvő, esetleg az orosz államadósság ellenében kapott MiG–29-esek hadrendben tartása és korszerűsítése. A honvédelmi tárca az F–16-osok megvásárlását szorgalmazta. A Gripenek beszerzéséről szóló döntés már csak azért is meglepte a harcászati szakma képviselőit, mert a Gripenek nehezen illeszthetőek a közös NATO-kontingensbe – egyebek mellett ezért kellett módosítani a szerződést a szocialista kormány idején.

A beszerzésről elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet döntéssel végződő ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig államtitok. Hamarosan megszületett a mindenkit meglepő döntés. Az eredeti szerződést végül a Medgyessy-kormány módosította. Ennek célja az volt, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek. A sajtó és az akkori ellenzék elsősorban azt emelte ki ebből, hogy a gépeket légi utántöltésre is alkalmassá tették, ám ez az egyébként valóban milliárdos tétel csak töredéke a módosításból adódó többletkiadásoknak, nagyobb hányada a kommunikációs rendszerre ment el.

Két éve a svéd közszolgálati csatorna egy riportfilmben azt állította: a magyar és a cseh Saab-megrendeléseknél (ez a Gripen gyártó cége) korrupciógyanú merült fel. A Gyurcsány-kormány által kezdeményezett Gripen-vizsgálat jelentése 2007 novemberében készült el. A Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár által vezetett testület azt állapította meg, hogy a szerződéskötés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte, a vásárlást közbeszerzési eljárás nélkül bonyolították le az Orbán-kormány idején, rossz volt a pénzügyi előkészítés („elfelejtették” az áfafi zetést). A jelentést átadták a Legfőbb Ügyészségnek, de a vádhatóság nem talált semmit, ami „ügyészi fellépést” indokolna.

Vadai Ágnes lapunknak azt mondta: csak meglehetősen „hevenyészett” iratanyagokból dolgozhattak, ezért a svéd ügyészi dossziéban foglaltak érdekesek lehetnek. Igaz, a legtöbb részlettel az érintettek tudnának szolgálni: Orbán Viktor, Pintér Sándor, Varga Mihály és az akkori honvédelmi miniszter, Szabó János” – fogalmazott lapunknak Vadai Ágnes, hozzátéve, hogy az általa vezetett vizsgálóbizottság titkosított jelentésének egy példányát az átadás-átvétel idején megküldték a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak.

– Ha tényleg tisztán akar látni a közvélemény ebben az ügyben, úgy érdemes lenne ennek az anyagnak a nyilvánosságra hozatalát felülvizsgálni, ahogyan sokatmondó lenne, ha a kormány hozzájárulna a 2001-es Gripen-szerződés eredeti, angol verziójának megismeréséhez is – tette hozzá Vadai Ágnes.

Felszállásra készen