– Az előzetesben lévő Hunvald György megüresedett helyére önt indítja ősszel polgármesterjelöltként a szocialista párt. Mennyire bízik az esélyeiben, hiszen az országos politikai közhangulat mellett a helyi korrupciógyanús ügyletek is terhes örökséget jelenthetnek?

Dr. Kispál Tibor

– Ketté kell választani a kérdést. A Hunvald-ügynek van egy általános politikai és van egy szakmai-önkormányzati tar talma. A polgármestert – az újsághírek szerint – az ügyészség egy vádalku alapján helyezte előzetes letartóztatásba. Közvetlen, régi munkatársaként nehezen éltem meg, ami Hunvald Györggyel történt. Sokunknak ma is erős kétségei vannak a gyanúk megalapozottságát illetően. Érdekes, másfél éve csak „az ügyek” száma gyarapszik, de iratismertetés, pláne vádemelés a mai napig nem történt. Vajon miért, ha valóban olyan egyértelműek ezek az „ügyek”, mint ahogy kommunikálják. Meg kell várni a vizsgálatok végét, ami – legalábbis az ügyészségi nyilatkozatok alapján – jócskán áthúzódhat az önkormányzati választások utánra. Ezek következményeivel is mind szembe kell néznünk. Ennek ellenére vállalom a feladatot. A jelenlegi és a választásokon induló képviselőjelölti csapatunk tagjai a kerület irányításában tapasztalt és elkötelezett emberek, akik tudják, honnan hová szeretnék Erzsébetvárost eljuttatni. A másik, bízom az itt élők józan ítélőképességében: jelentős részük ugyanis egészen másként látja az elmúlt nyolc vagy akár négy év történéseit. A Hunvald-ügynek ugyanis ott van az önkormányzati tartalma, ennek eredményeire büszkék lehetünk. Egyáltalán nem érzem tehát terhes örökségnek az elmúlt két ciklust. Ellenkezőleg, egy sor azóta lezárult vagy folyamatban levő, a kerület érdekét szolgáló programot a polgármester javaslatára közösen indítottunk, részt vettem a kidolgozásukban, miért ne vállalnám fel őket? Ma már talán „illendő elfelejteni”, de amíg Hunvald György közöttünk volt, a képviselő-testület nem mögötte, hanem mellette állt. Így nemcsak a koalíciós frakciók, azaz az MSZP és az SZDSZ, hanem a jobboldali ellenzék felelősen gondolkodó része is számos előterjesztését megszavazta, mert tudták: a kerület javát szolgálják.

– Ez lehetséges, mégis, ön számára mi lehet a Hunvald-ügy tanulsága, különösen, hogy az ő székére aspirál? Hogyan venné elejét, hogy még a gyanú árnyéka se vetődjön az önkormányzatra vagy egyes vezetőire?

– Először is, nem a székére aspirálok, hanem a feladatra. Tény, sokunkat sokkolták a történtek. Nemcsak az emberi oldala miatt, hanem mert azonnal biztosítani kellett az önkormányzat folyamatos működését, első számú vezető nélkül. Ez zökkenőmenetesen sikerült, köszönhetően minden itt dolgozó munkatársunknak; az apparátus nem esett szét, felelősen tovább végezte a munkáját. Ez elmondható a képviselők többségére is. Az SZDSZ-szel sikerült egyensúlyt teremtenünk, s – egy-két esetet kivéve – a mai napig biztosítani tudjuk a működőképességet. A polgármester letartóztatása utáni előterjesztéseket sikerült elfogadni. A rendeleteket kihirdettük, elhatározott fejlesztéseinket, projektjeinket folytattuk és újakat indítottunk. Bármennyi kételyem is van a polgármesterrel szembeni eljárást illetően, s bármennyire is bízom az ártatlanságában, egy biztos: én nem vagyok Hunvald György, én egy másik ember vagyok. Miután tizenegy évig voltam a gödöllői Szent István Egyetem Környezettudományi Karának általános és gazdasági dékánhelyettese, van tapasztalatom, hogyan lehet és kell vezetni egy intézményt, ismerve és felismerve a korlátokat és akár a buktatókat is. Nem szeretem és nem is tűröm az átláthatatlan ügyeket. Általános tanulság, és a következő ciklus fontos kérdése lesz más önkormányzatoknál is a gazdálkodás transzparenciájának erősítése a szervezeti hierarchiában. Épp azért, hogy a gyanú árnyéka se vetődjön senkire, pláne, hogy azzal bárkit ki lehessen vonni a politikai életből. Mi lehet a biztosíték? Elsődlegesen is a meglévő törvények, kormányrendeletek betartása, esetleg erősítése, ezeket helyhatósági szinten nem lehet felülírni. Ugyanakkor helyben a nyilvánosság, a civil kontroll és a hivatali munka hatékonyságának további megerősítése a legfontosabb. Ezen mindenképp és jelentős mértékben szeretnék gyorsítani. Elvben ma is megfelelőek hivatalunk döntéshozatali mechanizmusai, ellenőrzési fórumai. Ezt jól igazolja az önkormányzattal szemben igen szigorú feltételeket támasztó ISO-minősítés, amely alapján 2000 óta dolgozunk, s amire 2006-ban megkaptuk a Magyar Közigazgatási Minőségi díjat. Fontos a civilszervezetek, a lakosság bevonása bizonyos döntés-előkészítésekbe, amelyekben ez indokolt és lehetséges. Számos ilyen terület van, csak meg kell találni az intézményi formáját. Az egyeztető fórum például a 2003 óta működő, teljesen felújított Wesselényi utcai Civil Házunkban is székelhetne; e kulturális központunkban amúgy is sok szervezet működik.

– Egyik „friss ügyüknek”, a csendrendeletszigorításának is zajos visszhangja lett, hasonlóan a tavalyi terézvárosiéhoz. Nem okultak az ő példájukból?

– A két ügy alapvetően más, ám a nyilvánosságban nem jöttek át az indokaink. Szó sincs elhamarkodott döntésről, ugyanis az elmúlt két évben megduplázódott a kerületi vendéglátóhelyek száma, s megsokszorozódott a lakossági panaszoké. Két törvény és egy kormányrendelet módosítása miatt 2009 óta nem kell beszereznie az üzletüzemeltetőnek a funkcióváltáshoz szükséges lakossági hozzájárulást. Ezzel együtt megszűnt a jegyző mérlegelési joga is, így legfeljebb tudomásul veheti a változást. Valahogy kezelni kellett a pattanásig feszült helyzetet, amiről már kevesebb szó esik. Úgy éreztük, most jött el az idő, hogy húzzunk egy piros vonalat.

– Kicsit „vastagra” sikeredett…

– A nyilvánosságra került alaprendelet tervezete igen. Mivel az MSZP és az ellenzéki SZEM (Szövetség Erzsébetvárosért Mozgalom) módosító javaslata csak a megoldásukban különböztek, de szándékukban és eredményükbennem, július 1-jén elfogadtuk az ellenzék javaslatát. Eszerint minden üzletben mindaddig maradhat az eredeti nyitva tartás, amíg nincs probléma. Ám ahol már volt vagy lesz panasz, meg kell egyezni a lakókkal. Ha ez megtörtént, a döntést a jegyzőnek mérlegelés nélkül el kell fogadnia. Nem kell tehát automatikusan bezárni éjfélkor, de ehhez a környéken élők beleegyezése is kell. Azt hiszem sikerült egy méltányos és liberális megoldást találnunk. Garanciát jelenthetnek május és október között az intenzív razziák, ellenőrzések is. A rendőrség, a kerületőrség és a hatósági iroda együttműködése ma is példás. Ami többletet jelent, hogy évente háromezer órányi ellenőrzési időre (helyszín, tartalom) az önkormányzat tesz javaslatot a kerületőrségnek. Ez nem kevés idő.

– Hogyan javítható tovább a közbiztonság?

– Annak idején heves támadásokat kaptunk a kerületőrség felállítása miatt, mára kiderült: a szervezet telitalálat. A helyi rendőrséggel, közterületfelügyelettel és polgárőrséggel közös, integrált fellépéssel jócskán javultak a bűnügyi mutatóink. Ebben fontos szerepet játszik a térfi gyelőrendszer. Ma 90 darabbal 98 százalékos a kerület lefedettsége, mennyiségben tehát elegendő kameránk van. Mivel az elsőket nagyon korán, 2003-ban szereltük föl, technikai értelemben is elöregedtek. Indokolt a cseréjük a mostaniaknál jobb képminőségűekre és felbontásúakra. Erre pénzt kell szánni, fontos, „megtérülő” beruházásról van szó.

– Sokat javult a kerület városarculata, amelyhez sok pénz, stabil költségvetés szükséges. Ám önöket a gazdasági válsággal egy időben érte a polgármesteri ügy sokkhatása; azt hihetnénk, éppen csak „elbillegnek” egy összetákolt büdzsével…

– Ellenkezőleg. Budapesten és az országban is egyedülálló módon már tavaly december 14-én elfogadtuk a 2010-es költségvetésünket. Az ellenzékből is többen megszavazták, elismerve, szó nincs választási büdzséről. Húszmilliárdos főöszszegünk egy mértéktartó kaszsza, tekintettel a gazdasági válságra. Működési és fenntartási egyenlege nulla forint hiánnyal számol, s ezt az intézményvezetőink is elfogadták. A kerületet a korábbi másfél milliárdos hiány leküzdésével évek óta működési hitel nélkül finanszírozzuk. Továbbra se szeretnénk többet költeni a bevételeinknél; nehéz kigazdálkodni, de közös érdekünk az önként vállalt szociális, kerületfejlesztési, egészségügyi, oktatási, művelődési, környezetvédelmi és közbiztonsági ügyeink folytatása. Így például a 2006-ban indított, a nyugdíjasoknak kedvezményes vásárlást nyújtó Ezüstévek-kártyát szeretnénk kiterjeszteni a gyereküket egyedül nevelőkre és a nagycsaládosokra is. Nem áll le az 1997 óta tartó társasház-felújítási programunk. Gondoljon csak bele: erre 13 év alatt összesen 3,5 milliárd forintot biztosítottunk, a lakók ezt további 50 százalékos önrésszel voltak képesek megtoldani! Ez összességében hétmilliárd forint, ami hatalmas összeg. Az 1200 társasházból eddig 998 jutott pénzhez, mára a homlokzatok egynegyede új, ezek a házak egyegy „ékszerdobozai” a kerületnek. Miért mondom ezt? Mert az épületek belülről kifelé szépülnek, ahol tehát a homlokzaton is túl vannak, a gépészeti-szerkezeti cseréken is túljutottak. Felújítottuk a Peterdy utcai nyugdíjasházunkat és a Király utcai nyugdíjasklubunkat. Az erzsébetvárosiak életminőségét javítja, ezért folytatjuk a négy éve indított zöldfejlesztést: a korábbi egy főre jutó 0,7 négyzetdeciméternyi növényállományt mára megkétszereztük. Ez önmagában ugyan kevésnek tűnhet, de egy olyan épületrengetegben, mint a VII. kerület, igen nagy eredmény. Nemrégiben beindítottuk az AKIR névre keresztelt (Agglomerációs Környezetinformációs-technológiai Rendszer) internetalapú szolgáltatást, amely több feladatot is ellát. És miután interaktív, a lakosság is közvetlenül részt vehet a kerület környezetvédelmében. Régi álmunk fordulhat célegyenesbe: a Százház utcai önálló sportcsarnok és kulturális központ felépítése. Ezt egy négymilliárdos kötvénykibocsátásból fedezzük, a kerület vagyona pedig jelentősen megnő vele. Sőt, mivel öt kilométeres körzetben nincsen hasonló, esetenkénti bérbeadásával rentábilisan működtethető, a helyiek számára pedig kedvezménnyel. A közbeszerzések lezajlottak, érvényes építési engedély is van rá. Csakhogy a kivitelezést eddig az a per hátráltatta, melyet néhány szomszédos lakó indított, mondván: a többszintes csarnok elveszi előlük a kilátást. Ám az elsőfokú bíróság most olyan helyzetbe hozta a kivitelezőt, hogy bármikor saját felelősségére hozzákezdhet az építkezéshez, a per esetleges folytatásától függetlenül. Sajnos a legutóbbi testületi ülésen a Fidesz kivonulása miatt nem tudtunk dönteni a kivitelezési határidő módosításáról. Remélem, ezt mielőbb pótolni tudjuk, hiszen az elhúzódó procedúra a kamatterheket növeli. Saját költségen felszámoltuk a lakásóvodáinkat, építettünk egy teljesen újat, a régieket pedig folyamatosan szépítjük, bővítjük. Megfi atalítottuk a polgármesteri hivatalt, az okmányirodát, s új ügyfélszolgálatot nyitottunk a Garai utcában. Tavaszszal indítottuk a Kultúra utcája nevű programot, mely a Kazinczy utca teljes revitalizációja 900 milliós uniós támogatással, s 300 milliós önrésszel.

– Mit tesznek az üres vagy elhanyagolt portálú üzletek csúfos látványa ellen?

– Sajnos ez is szlömösödéshez vezet. De a társasház-felújítási összegből az épületekben lévő üzlettulajdonosok is részesülnek, hiszen ők is tulajdonostársak. Bérlőinken pedig – tekintettel a gazdasági válságra is – most úgy tudunk segíteni, hogy az egyszeri bérbevételi díjat a legutóbbi ülésünkön december 31-ig „lenulláztuk”, azaz fizetésére moratóriumot hirdettünk. Összehasonlítva más kerületekkel, bérleti díjaink kedvezőek, a legmagasabb húszezer, a legalacsonyabb pedig 1400 forint évente, négyzetméterenként. Az összeg a vállalkozási formától függően további kedvezményekkel csökkenthető, ami lehetőséget ad a lakossági szolgáltatást nyújtó kisvállalkozások rentábilis működtetésére.

Dr. Kispál Tibor

1960-ban született Budapesten; nős, kétgyermekes családapa. 1986: agrárdiploma Gödöllőn. Kandidátus, egyetemi docens; idegennyelv: arab, angol középfok. 1989-től dolgozik a gödöllői Szent István Egyetemen. 1997–2008: dékánhelyettes. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja. 2000: az egyetem Dobi Géza-díja, 2008: Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt. 1998-tól az MSZP erzsébetvárosi szervezetének tagja, országos választmányi, Országos Európa-politikai Tagozat elnökségi tagság. 2002, 2006: önkormányzati képviselő egyéniben, az önkormányzat kerületfejlesztési bizottságának elnöke.