Ez az eset nemcsak egy listáról, hanem a jog és erkölcs, adatvédelem és adatnyilvánosság viszonyáról is szól – közölte Jóri András adatvédelmi biztos az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tegnapi ülésén. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert a hódmezővásárhelyi önkormányzat július elején a város honlapján közzétett egy több mint háromszáz névből álló listát azokról, akik magukat rászorulónak mondva segélyt igényeltek, de nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, esetleg nem megfelelő állapotban, például ittasan jelentek meg a közmunkán. Kikerült azok neve is, akik ingyenétkeztetést vagy gyógyszerutalványt kértek, de végül nem éltek vele.

Az adatvédelmi biztos korábban már tiltakozott a nevek nyilvánosságra hozatala ellen. A bizottság előtt elmondta, hogy Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Lázár János „felháborodása erkölcsileg ugyan megalapozott”, de az általa választott módszer nemcsak jogszerűtlen, hanem alkalmatlan is a visszaélések megakadályozására, nem más, mint „pótcselekvés”. Az ombudsman megkérdőjelezhetőnek tartja a lista tartalmát is, mert előfordult, hogy olyan személy neve is kikerült a honlapra, aki már meghalt, de tudomása szerint szerepelt betegsége miatt akadályozott segélyezett is a listán. A biztos szerint ezek az emberek (vagy hozzátartozóik) akár pert is indíthatnak, és a kártérítést, amit esetleg megítélnek nekik, szintén közpénzből kell majd kifizetni. Jóri hozzátette: ha a polgármester nyilvános listákat szeretne, tegyen erre vonatkozó jogszabályjavaslatot. Amíg ilyen jogszabály nincs, addig arra kéri Lázár Jánost, vegyék le az önkormányzat honlapjáról a szerintük viszszaélők neveit. – Ez a lista olyanokat is büntet törvénysértő módon, akik erre nem szolgáltak rá – hangsúlyozta.

Lázár közölte: az általuk alkalmazott megoldás „nem feltétlenül állja ki a jog próbáját”, de az igazságosság próbáját, reményei szerint, igen. Kiemelte: a több mint háromszáz érintett közül csak harmincan tettek panaszt és csak egy ember fordult ügyvédhez. Azt azonban szerinte egyikük sem cáfolta, hogy visszaéltek a támogatással, és nem működtek együtt az önkormányzattal. Tudomása szerint bírósághoz senki nem fordult. A listák eredményességét pedig szerinte az is mutatja, hogy a közzététel óta többtucatnyian jelentkeztek közmunkára az érintettek közül.

– A végletekig hiszek a nyilvánosság erejében – hangsúlyozta, és hozzáfűzte: az önkormányzat minden közpénzzel kapcsolatos adatot és információt megjelentet, de a város honlapján megtalálható a rendszerváltás előtt az állambiztonságnak dolgozó hódmezővásárhelyiek névsora is.

Lázár szerint egy önkormányzat kezében semmilyen eszköz nincs a szociális segéllyel visszaélők ellen. Sem a szociális törvény, sem az Út a munkához program nem ad lehetőséget a szankcionálásra. Az önkormányzatnál jövedelmi viszonyokat vizsgálhatnak, de vagyoni helyzetet nem, így fordulhat elő, hogy vannak, akik „Mercedesszel jönnek a segélyért”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy időközben egy másik listát is nyilvánosságra hoztak a kimagaslóan jól dolgozó közmunkások neveivel.

Lendvai Ildikó szocialista képviselő szerint nem igaz, hogy semmilyen következménnyel nem jár a segélyekkel való visszaélés, hiszen a segélyezett most is eleshet a támogatástól, ha nem működik együtt az önkormányzattal. A „szégyenlista” szerinte a legszegényebbek kettős büntetésére szolgál, hiszen ha egy közalkalmazott megy be például ittasan a munkahelyére, akkor elbocsáthatják ugyan, de nem kerül fel a neve semmilyen nyilvános listára. – Egy bűnért ebben az országban egy büntetés jár, kivéve, ha az ember hódmezővásárhelyi segélyezett – tette hozzá.

– A szegénység nem ment föl a jogkövető magatartás alól – így reagált Lázár János. Azt pedig, hogy az önkormányzat szegénységellenes lenne, viszszautasította. Emlékeztetett arra, hogy a hódmezővásárhelyi az egyetlen magyar önkormányzat, amely 2006-tól kormányzati segítséggel olyan iskolai deszegregációs programot valósított meg, amely Brüsszelben is példa és minta. Ami a listákat illeti, kiemelte, hogy ebben az ügyben „el fog menni a falig”, vagyis ha az ombudsman határozatban szólítja fel az önkormányzatot a listák levételére, akkor bírósághoz fordulnak.

Lázár János: A szegénység nem ment föl a jogkövető magatartás alól