Veszélyben a természettudományos képzés

Bár az idén sikerült betölteni a természettudományos és műszaki keretszámokat, meglehetősen alacsony pontszámmal lehetett ezekre bejutni. Mindössze 35 kémia-, fizika- és biológiatanár-jelöltet vettek most föl: ez pedig biztosan nem pótolja a nyugdíjba vonulókat.

Az idei jelentkezők csaknem 70 százalékát, összesen 97 ezer 743 diákot vettek föl a ponthatárok csütörtök késő esti kihirdetése után valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Első helyre, azaz az általuk legjobban áhított képzésre azonban alig több, mint 41 százalékuk került be. Ehhez nagyjából hasonló teljesítményt kellett nyújtani, mint tavaly: a felvételizők által elért átlagpontszám 352 pont volt (összesen 480-at lehetet szerezni).

Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára tegnap elmondta: a ponthatárok lényegében alig változtak, de az alsó küszöb emelkedett. Az idén ugyanis 200 pontnál alacsonyabb teljesítménnyel senkit nem vettek föl alap-, illetve osztatlan képzésekre. Ez leginkább a költségtérítéses levelezőképzéseket érintette: ezekre az idén úgy ezerrel kevesebb hallgató jutott be. Beteltek viszont a műszaki, az informatikai és a természettudományos támogatott keretszámok, annak ellenére, hogy első kettőre alig valamivel többen jelentkeztek első helyen, mint ahány hely volt, utóbbira pedig még kevesebben is pályáztak. Mégpedig azokkal, akik második helyen jelölték meg ezeket a szakokat jelentkezési lapjukon. Dux László szerint ezzel sikerült teljesíteni a gazdaságpolitikai célkitűzéseket.

A fölvettek felkészültsége ugyanakkor erősen megkérdőjelezhető: egyrészt sokan nem is erre a pályára vágytak elsősorban, másrészt igen alacsony ponthatárok születtek. A mérnök-informatikus szakra – ahová amúgy az idén a legtöbb hallgatót vették föl – például már 203 ponttal is be lehetett jutni, és a legmagasabb ponthatár is mindöszsze 375 pont volt. A természettudományos szakokra pedig 240–360 pontos teljesítményre volt szükség. Dux szerint ugyanakkor a ponthatárok csalókák, hiszen ha egy-két rosszabb teljesítményű hallgató is bejut, az rögtön lehúza a ponthatárt.

Kiemelte: a mesterfokon folyó tanárképzés helyzete továbbra is megoldatlan, mivel fi zika-, kémia- és biológiatanárnak összesen 35-en jelentkeztek. Ők pedig, még ha el is végzik a szakot és tanárnak is állnak, akkor sem tudják pótolni a nyugdíjba menő kollégákat.

Felvételi legek

Bár az idén sem születtek maximális, 480 pontos ponthatárok, 362 felvételiző mégis ennyi pontot hozott. Összesen 84 szakon volt ilyen pályázó: a legtöbben közülük, 49-en a pszichológia szakot választották. A 480 pont hibátlan érettségiket – köztük legalább egy emelt szintűt, illetve több nyelvvizsgát – takar. A legmagasabbra az idén is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán került a léc – ide 462 pont kellett –, azt 129-en tudták teljesíteni. A legalacsonyabb ponthatár a jogszabályban előírt 200 pont volt: a szakok úgy 20 százalékán húzták meg itt a vonalat. A nappali alapképzésben most is a turizmus-vendéglátás szak vitte a pálmát: 4278-an szerettek volna ide első helyen bejutni. A legtöbb – 2518 – nappalis hallgatót ugyanakkor a mérnök informatikus szakra vették föl. A legidősebb jelentkező 71 éves volt, ő jogász szakra pályázott. Volt olyan jelentkező is, aki nem bízta a véletlenre felvételijét: 50 helyet is megjelölt jelentkezési lapján. Hogy végül bekerült-e, arról egyelőre nem szól a www.felvi.hu összesítése. További részletek lapunk Ponthatárok mellékletében. (V. A. D.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.