Kismama az egyetemen: ritka csodabogár
Sára 27 éves bölcsészhallgató és egy hét hónapos kisfiú édesanyja. Két egyetemre járt párhuzamosan, amikor teherbe esett, a később elkezdett iskolájában még csak első éves, a másikban végzős volt. Férjével tudatosan vállaltak gyereket, és elmondása szerint egy percig sem aggódtak amiatt, miként befolyásolja tanulmányaikat vagy későbbi karrierjüket. Éppen ellenkezőleg: Sára úgy véli, hogy amikor kortársai gyereket vállalnak majd, ők már túl lesznek a nehezén. Ráadásul szerinte nincs az a karrier, ami fontosabb lenne a kisfiánál. Az egyetemen rugalmasan álltak a terhességéhez: kedvezményes tanrendet kapott, a szülés előtt egy hónappal már nem kellett bejárnia. Decemberben született meg a kisfia, a januári–februári vizsgaidőszakot mégis teljesíteni tudta. Utána kért halasztást, de ha a gyerek egyéves lesz, újra visszaül a padba. Ismét nappali tagozatra fog járni, mert azon a szakon, amire ő jár, nincs más lehetőség. A gyereket nem szeretné bölcsődébe adni, inkább a rugalmas munkaidőben dolgozó férj és a nagymama vigyáz majd rá. Azt mondja, hogy a tanáraitól soha egy rosszalló pillantást sem kapott, sőt inkább azon igyekezett, hogy ne kivételezzenek vele annyira.
Sára tisztában van vele, hogy 25 éves férjével szinte csodabogárnak számítanak, Magyarországon is egyre később szülnek a nők. Különösen a fővárosi, felsőfokú végzettségűek halasztják a gyermekvállalást harmincas éveikre. – Senki sem mondta, hogy miért nem várunk a gyerekkel. Sárának egyébként van olyan ismerőse, aki két gyereket szült az egyetem alatt, mégis halasztás nélkül azokkal diplomázott, akikkel elkezdte. Szerinte nem lehetetlen, bár néha valóban nem könnyű egyszerre tanulni és anyának lenni.
Sokan mégsem mernek belevágni. Még úgy sem, hogy a kisgyermekük miatt fizetés nélküli szabadságon lévő vagy terhességi-gyermekágyi, illetve gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők ötven többletpontot kapnak a felvételin (összesen 480 pontot lehet szerezni).
– Tavaly 1688–an kaptak ilyen címen többletpontot a 130 ezer felvételizőből. Közülük 1422-en nyertek felvételt – sorolja Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Hozzáteszi: 1090 nő a többletpontok nélkül is bejutott volna, 266-an pedig ezek segítségével sem.
Az Educatio Kft. adatai szerint a legnépszerűbb szak az édesanyák körében egyértelműen a pszichológia volt (levelezőn), de a gyógypedagógus- és az óvodapedagógus-pálya is viszonylag sok jelentkezőt vonzott. Az adatokból az is kiderül, hogy viszonylag sokan vannak azok, akiket felvettek ugyan, de mégsem iratkoztak be. Bakonyi László szerint a költségtérítéses képzésre felvetteket talán a tandíj, a többieket pedig a várható nagyobb nyomás riaszthatta vissza.
Pedig vannak már olyan egyetemek is, ahol külön gondolnak a kismamákra. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán például 2008-tól harmincszázalékos kedvezményt kaphatnak a távoktatásos, illetve levelező képzéseken részt vevő költségtérítéses kismama hallgatók. Így egy átlagos szak önköltségeit tekintve félévente csaknem hetvenezer forinttal kevesebbet kell fizetniük. Ráadásul a kedvezményt a kicsivel otthon maradó apák is igénybe vehetik.
A gazdaságtudományi kar – szintén a kismamabarátság jegyé ben – lehetővé teszi a hallgatóknak a Skype (internetes csevegőprogram) használatát, illetve kifejlesztette az úgynevezett CooSpace programot. Ez olyan virtuális teret nyújt a hallgatók számára, mely alkalmazkodik az egyéni igényekhez, így tetszőleges időben tölthetik le az előadások anyagát, online konzultálhatnak tanáraikkal és csoporttársaikkal, sőt a tanulás és a vizsgázás ütemét is maguk szabhatják meg.
Hogy az miért lenne jó, ha több kismama kezdene egyetemi, főiskolai tanulmányokba, egyértelmű. Egy (plusz)diplomával jobb esélyeik lesznek a munkaerőpiacon, ha pedig jó állásuk lesz, akkor csökken a szegénység és a gyermekszegénység esélye. De miért jó az, ha valaki Sárához hasonlóan már egyetemistaként dönt a gyerekvállalás mellett? A Népesedési Kerekasztal – amelyet a tervezett gyerekek megszületése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia hozott létre – tagjai szerint az egész országnak hasznos volna, ha többen döntenének így.
A tudósok szerint aggasztó, hogy Magyarországon is egyre később vállalkoznak a nők az első gyerek megszülésére. Az először szülő nők átlagéletkora lassan eléri az uniós átlagot, a 29 évet. A 2000-ben született gyerekek negyedének volt harmincas éveiben járó édesanyja, a 2008-ban születettek már csaknem 46 százalékának. Ennek jelentős részben az az oka, hogy a nők egyre iskolázottabbak, többen járnak egyetemre, főiskolára.
Csakhogy a kései gyerekvállalás miatt egyre többen hiába reménykednek a gyermekáldásban, mert minél idősebb egy nő, annál kisebb eséllyel fogan meg, és annál kevesebb gyermeke lesz. Ezért a kerekasztal indítványozta: annak érdekében, hogy megálljon vagy legalább lassuljon a népességfogyás Magyarországon, támogassák minél inkább az egyetemisták gyerekvállalását, hogy minél több babának lehessen huszonéves édesanyja. Hogy indítványaikból mi valósul meg, az még a jövő zenéje.
