Nincs több kiadó ingyenes hely
Kilencvenhétezer fiatal nyugtázta örömmel tegnap a késő esti órákban az Educatio Kft.-től kapott SMS-t, amelyben az általa elért felvételi pontszámokról és a megpályázott szak ponthatáráról kapott értesítést. Az idei 140 ezer jelentkező közül ennyien kerülhettek be ugyanis valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez valamivel több, mint tavaly, amikor 94 ezren vették sikerrel a felvételit.
A felsőfokú szakképzésben, osztatlan, illetve alapképzésben meghirdetett 56 ezer fős támogatott keretszám teljesen betelt. Támogatott mesterképzésre tavalyhoz képest többen, 13 500-an jutottak be, ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a bolognai oktatási rendszer második szintjén –ahogyan tavaly – az idén sem telt be a támogatott 19 ezer fős keret. Úgy tudjuk, pótfelvételit mégsem lehet meghirdetni ezekre a helyekre.
Ez pedig azt jelenti, hogy az idén egyáltalán nem lesz lehetőség a pótfelvételin államilag támogatott helyre bejutni, holott tavaly még a menet közben akkreditált mesterszakokra, illetve felsőfokú szakképzésekre hirdettek meg még augusztusban is támogatott helyeket. Az idei pótfelvételiken azonban már csak a költségtérítéses helyeket lehet megpályázni augusztus 10-ig.
Az egyetemek és főleg a kisebb, vidéki főiskolák minden bizonnyal gőzerővel próbálják majd toborozni a pótfelvételin a fizetős hallgatókat: belőlük ugyanis az idén kevesebb van. Mesterképzésben úgy 2500-an tanulnak majd szeptembertől költségtérítéses képzésben. Felsőfokú szakképzésre, alap-, illetve osztatlan képzésre pedig az idén alig 25 ezer fizetős hallgatót vettek föl, kétezerrel kevesebbet, mint tavaly. Ennek oka, hogy az idén már senkit sem lehetett fölvenni 200 pontnál alacsonyabb teljesítménynyel (maximum 480 pontot lehet elérni a felvételin a korábbi tanulmányi eredmények, az érettségi vizsgák, illetve a többletteljesítmények alapján).
A szigorítás az előzetes számításoknak megfelelően valóban a költségtérítéses hallgatók számát „nyeste vissza”. A fizetős helyeken általában ugyanis alacsonyabbak a ponthatárok, így itt hozott komoly változást a küszöb emelése. És azt, hogy mennyire számítanak az intézmények a pótfelvételin „beeső” hallgatókra, jól mutatja, hogy számos képzésben húzták meg a határt 200 pontnál, annak ellenére, hogy az oda fölvettek jobb teljesítményt nyújtottak, és általában az utolsó fölvett hallgató pontszáma jelenti az adott szak ponthatárát. Az intézmények azonban jó előre gondoltak a pótfelvételire: ott ugyanis a normál eljárás ponthatárainál alacsonyabb pontszámmal senkit sem lehet majd fölvenni.
A ponthatárok egyébként igen vegyes képet mutatnak. Egyelőre biztosan csak annyit lehet állítani, hogy az alsó küszöb emelkedett a jogszabályi előírásnak megfelelően 160-ról 200 pontra. Csak úgy, mint tavaly, maximális teljesítményre az idén sem volt szükség sehol, és a legmagasabb ponthatár is ismét a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán született: ide 462 pont kellett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az idén könnyebb volt ide bejutni, mint tavaly: akkor ehhez 469 pont kellett.
Ebből azonban még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az idei felvételizők rosszabb teljesítményt nyújtottak volna, hiszen a ponthatárok rengeteg tényezőtől, például a férőhelyek számától is függnek. Jelzik ezt az orvosi képzések ponthatárai. Az általánosorvos-, a fogorvos-, a gyógyszerész- és az állatorvosképzésre az idén már csak emelt szintű érettségivel lehetett bejutni, ez pedig többletpontot ér akkor is, ha kötelező. Emiatt tehát emelkedniük kellett volna itt a ponthatároknak. Ez mégsem történt meg minden esetben.
Támogatott képzésben tavaly a Semmelweis Egyetem fogorvos szakán 434 pont kellett a bejutáshoz, az idén azonban a szakot oktató négy egyetem egyikén sem volt ilyen magas a ponthatár: most fogorvos szakra 424–430 pont közötti teljesítmény kellett. Szintén némileg alacsonyabbak lettek a ponthatárok az általános orvos (418–434 pont) és az állatorvos szakon (431 pont).
Az orvosi képzésekben ugyanis nemcsak a felvételizők által hozott pontok száma növekedett, hanem a fölvehető létszám is: támogatott képzésre a tavalyi 1400 helyett most 1500 hallgatót lehetett fölvenni. A létszámbővülés pedig lejjebb tolta a ponthatárokat. A gyógyszerészképzésben viszont ennek ellenére nőtt némiképp a küszöb: ide az idén 407–414 pont kellett, holott tavaly a Semmelweis Egyetem gyógyszerész szakára még 406 ponttal lehetett bejutni.
Magas, 400 pont fölötti ponthatár még sok más szakon született: a rendkívül népszerű pszichológia szakra például 444–449 pont kellett, a kommunikációs szakra 401–452, a jogász szakra pedig 409–426 pontnál húzták meg a vonalat. Sok helyen volt elég ugyanakkor a 300 pont alatti teljesítmény: 200–299 pont között volt a határ az idén összesen meghirdetett 7839 jelentkezési hely közül 1400-nál.
