Tíz évig a fű sem nő Kiskunfélegyházán. Hozzánk is eljött az IMF, csak itt OTP a neve –ekként vélekednek sokan a városban az elmúlt napokban bejelentett rendkívüli pénzügyi megszigorítások után. Az önkormányzat évek óta feszített pénzügyi gazdálkodása egy, nagyjából két hónappal ezelőtt benyújtott céges inkasszó nyomán került végveszélybe. A teljes döntés- és működésképtelenség, az állami csődbiztossal felügyelt adósságkezelési eljárás elkerülése érdekében a félegyháziak háromszázmillió forintos hitelt kértek a számlavezető bankjuktól, amely azonban csak bizonyos garanciák, de főként egy rendkívül szigorú intézkedési csomag meghozatalától tette függővé az utolsó szalmaszálat jelentő összeg folyósítását. Információink szerint az OTP Bank képviselői az előzetes tárgyalások során világossá tették, hogy a „természetesnek számító” szerkezeti átalakítások, intézmény-összevonások és más dologi természetű költségcsökkentő tételek mellett a csomagban szerepelnie kell a személyi kifizetések visszafogásának is. Konkrétabban: a városi tartozások rendezéséhez szeptembertől a jövő év végéig összesen csaknem félmilliárd forint készpénzzel, bruttó fizetése tizedével személyesen járul hozzá az önkormányzati alkalmazásban álló, összesen mintegy kétezer dolgozó is.

Az önkormányzat a banki diktátum tudatában ült öszsze az elmúlt napokban, és valóban drasztikus lépéseket határozott el. „Tudtuk és mondtuk is, hogy fájni fog, de ilyet mondott már kormányfő is ebben az országban nem is olyan rég. Azzal is tisztában voltunk, hogy a lépések a város egészének életére súlyos hatással lesznek, de a helyzetből egyszerűen nem maradt más kiút” – mondta munkatársunknak a városban többségben lévő Fidesz–KDNP-frakció egyik tagja, aki hangsúlyozottan azért kérte neve titokban tartását, mert szerinte ez a többség egységes álláspontja. Szavait erősíti dr. Fehérváriné dr. Csölle Yvette városi jegyző nyilatkozata is. Szerinte az intézkedéscsomag megkövetelése a bank részéről azért tekinthető fontos elvárásnak, mert nyilvánvalóan látni szeretnék, hogy a pénzüket vissza lehet fizetni. Ez pedig a valóban drasztikus lépések nélkül tényleg elképzelhetetlen lenne.

Az elhatározott korlátozásokra – egy Félegyháza méretű város esetében – kevés példa akad az országban. A képviselők azonnali létszámstopot, a nyugdíjas dolgozók felmentését, a személyi juttatások és egyéb szolgáltatási díjak 10 százalékos csökkentését, a helyi adók emelését, újabb adónemek bevezetését, lakbérek piaci szintűre emelését, az önként vállalt önkormányzati feladatok támogatásának felfüggesztését, a nem kötelező támogatás és segély megszüntetését határozták el. Tagóvodák és iskolák összevonása, megszüntetése, a két műszakos tanrend bevezetése, a könyvtár és a művelődési központ összevonása, a médiatámogatások felfüggesztése, a képviselők választókerületi keretének megszüntetése, valamint a városi kórház működtetésének megyei átadása is szerepel a programban. Azt már szinte említeni sem kell –és a képviselő-testület közleménye le is szögezi –, hogy a közeljövőben új beruházásokra, útépítésekre, komolyabb fejlesztésekre nem lesz módja a városnak.

A folyamatban lévő felújítások, bővítések és a csatornázás vélhetően befejeződnek, amelynek egyik forrása lehet a rendelkezésre álló újabb hitelkeret. A város kénytelen a nem kötelező feladatokat is felfüggeszteni, így nem jut pénz a sportra, megszűnnek egyes szociális támogatások is. Az évi hatszázmillióba kerülő, három éve másfél milliárd forintos áron impozáns felújításon átesett kórházban megszűnik a fekvőbeteg-ellátás, az ambuláns és egyéb járóbeteg-ellátási formák, a sebészet és a sürgősségi részleg azonban helyben maradnak. A tartósabb kórházi kezelésre szoruló félegyháziaknak azonban más kórházakba, elsősorban a kecskeméti megyei kórházba kell majd menniük. A változás nyomán ötven kórházi dolgozó munkahelye – és helyben sokan még abban reménykednek, csak egyelőre – megszűnik. Hogy a kiskunfélegyházi „vészhelyzet” igazából meddig tarthat, azt senki sem tudja, dr. Fehérváriné dr. Csölle Yvette is annyit tud mondani: az intézkedéscsomag formailag a jövő év végéig érvényes. „Hogy utána mi lesz, azt ma senki sem képes megmondani, mivel jelen helyzetben nem ismertek a város gazdálkodását meghatározó mutatószámok. Az önkormányzatok pénzügyi szabályozása, a támogatások, a normatívan igénybe vehető juttatások rendszere állandóan változik, az a fejlesztés, ami akár csak pár éve még megvalósíthatónak látszott, ma már csődöt okoz, és a változások összes negatív hatása helyben csapódik le” – mondta a jegyző.

Egy ilyen, a csőd bekövetkeztében kulcsszerepet játszó s ma a város politikai vitáinak kereszttüzében álló fejlesztés volt a sportcsarnok 2006-os felépítése. A másfél milliárdos fejlesztést az országban elsőként az úgynevezett „Public Private Partnership” (PPP-) konstrukcióban valósították meg. A megoldás lényege, hogy a beruházás az állam, a gesztor intézmény (ez esetben Kiskunfélegyháza önkormányzata) és egy külső, civil szereplő, egy vállalkozás együttműködéseként jön létre. Az utóbbi ez esetben, egy 2005-ben lezajlott nyílt közbeszerzési eljárás után, a KÉSZ vállalkozói csoport építőipari cége, a KÉSZ Kft. volt, majd az ügyletre létrejött szerződés eredményeként a szintén ebbe az érdekeltségi körbe tartozó KÉSZ FM Kft. lett a létesítmény üzemeltetője. (A kecskeméti székhelyű KÉSZ Holding tulajdonosa egy Nicosiában bejegyzett offshore cég, a LIMI-T Investments Ltd.) Mivel az üzemeltetésben a városnak is szerepet kell vállalnia, a KÉSZ FM folyamatosan számlázott neki – tavasszal azonban a város nem utalta el az összeget, ezért a cég inkasszót nyújtott be az önkormányzat OTP Banknál vezetett számlájára. A város addig is ingatag lábakon álló pénzügyi egyensúlya így végképp felborult. Újabb sürgős kölcsönre lett szükség, ahhoz viszont immár valóban elodázhatatlanná váltak az intézkedések.

A sportcsarnok elhúzódó beruházási és üzemeltetési költségei a városnak csaknem pontosan napi egymillió forintjába kerülnek. A Kiskunfélegyházát korábban irányító MSZP–SZDSZ-koalíció tagjai és a most kényelmes többségben levő polgári frakció nyílt levelekben, személyeskedésbe hajló vádaskodásban próbálja egymásra hárítani a felelősséget. A baloldaliak felemlítik, hogy a sportcsarnok felépítésével és az ahhoz kapcsolódó konstrukcióval lényegében az akkori ellenzék is egyetértett, s bár már 2007 nyarán válságkezelő stábot hoztak létre a város eladósodásának kezelésére, a szerintük is „16 éve változatlan, pazarló intézményi struktúra” átalakítására, valamint a nem kötelező önkormányzati feladatok felülvizsgálatára, három évig mégsem tettek semmit. A mai vezetés szerint viszont az elmúlt évben kibontakozott általános válság hatásaival 2007-ben még nem lehetett számolni, ráadásul az előző, baloldali kormányzat még épp a fejlesztések lehetőségeit hangsúlyozta.

A város nem lenne ekkora bajban, ha a területén működő nagyvállalkozás, a kazán- és erőművi berendezéseket gyártó Transelectro Röck Zrt. jól működne, és folyamatosan fizetné a részéről összességé ben százmillió forintot meghaladó helyi adót. De nem fizeti. A másik városi nagyvállalkozás, a Pini-tulajdonú vágóhíd működése is évek óta bizonytalan, s nem hivatalos információink szerint a legutóbbi adót már inkasszóval kellett beszednie a városnak. A több százmilliós forgóeszközhiánnyal küszködő Röck azonban még ennél is nagyobb bajban van: tavaly ősszel már a villanyt is kikapcsolta a Démász a félegyházi telephelyen, egymást érték a sztrájkok, s nemhogy adóval, de még dolgozói munkabérrel, társadalombiztosítási járulékkal is tartozik a cég.

A város mintegy kétezer alkalmazottja viszonylag nyugodtan fogadta a kialakult helyzetet. Nem örülnek persze, de munkatársunknak közülük többen is egybehangzóan azt mondták, még a biztos kevés is többet ér, mint az elbocsátás, a semmire sem elég segély. Bár akadt, aki szerint az „automatikus” fizetéscsökkentés körül számos jogi aggály felmerülhet, a félegyházi közalkalmazotti-tisztviselői körből ez ügyben aligha indul munkaügyi per.

OTP Bank: ami történik, az banktitok

Az ügyre vonatkozó kérdéseinkkel természetesen megkerestük a félegyházi önkormányzat számlavezető bankját is. Az OTP Bank NyRt. médiakommunikációs osztálya azonban azzal hárította el kérdéseinket, hogy azokra „a hitelintézet felhatalmazás hiányában a banktitokra vonatkozó szabályozás miatt nem adhat választ”. Lapunknak elküldött levelükben ugyanakkor rögzítik, hogy az önkormányzatok kiemelt jelentőségű ügyfeleknek számítanak, s a lehető legnagyobb kedvezményeket igyekeznek számukra biztosítani. (Az OTP-nél vezeti számláját a csaknem 3200 önkormányzat kétharmada.) Közlésük szerint „az ügyfelek hosszú távú megtartásának egyetlen módja van: magas és egyenletes színvonalú, korszerű és naprakész szolgáltatások nyújtása versenyképes kondíciók alkalmazásával, kiszámíthatóan, ésszerű, konzervatív banki kockázatvállalással.

A bank ezen elvek figyelembevételével, ügyfeleit partnernek tekintve dolgozza ki a mindkét fél számára megfelelő pénzügyi megoldásokat.”

Csődhelyzetben