„Nem vagyok a számmisztika rabja, de ma 56 napja dolgozik az új kormány”, hangoztatta Orbán Viktor tegnap a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésen, amikor „őszinte öszszegzést” adott a választások óta eltelt időszakról. Ezúttal is elmondta, hogy az áprilisi választásokon kétharmados forradalom történt. „De egy fontos kérdés nyitva maradt: ez a kétharmad csak a választásokra szól, vagy egy tartós politikai közösség jött létre?”, vetette fel a miniszterelnök, s nem rejtette véka alá, ez utóbbit szeretné. Ezt a közösséget hol centrális erőtérnek, hol a nemzeti együttműködés rendszerének nevezték el, tette hozzá. Aztán hosszan értekezett arról, hogy egész Európában csődöt mondtak a XX. századi ideológiák, így azok a XXI. században „az elméleti ügyek osztályára kerültek”. „Azok az országok tudták kezelni a feszültségeket, ahol létrejött a társadalmi-politikai paletta közepe táján egy nagy, erős centrumközösség.”

Az utóbbi 56 nap legnagyobb jelentősége, hogy Magyarországon is megszületett a nemzeti centrum – hangoztatta a miniszterelnök. Ennek eredménye, hogy az Országygyűlés a cselekvés helyszíne lett, meddő viták, lobogtatott programok helyett. Orbán Viktor jobb oldalról nagy tapsot kapott, amikor azt mondta, „az Országgyűlés nem egészen két hónap alatt többet végzett, mint elődei nyolc év alatt”. Mindenki a nemzeti centrumhoz tartozik, aki úgy véli, a józan ész fontosabb, mint az ideológiai megosztottság, és azok is, akik nem szeretnék, hogy a múlt, „a megdöntött rendszer valaha is visszatérjen. A józan ész felül tud írni minden elválasztó vitát. Minket, magyarokat sokkal több köt össze, mint ami elválaszt. A nemzeti centrumhoz csak az nem tartozik, aki nem akar”, fogalmazott. Mindazonáltal „kellő szerénységgel” azt is megjegyezte: sok baloldali is „ide szavazott”. „Kijelenthetjük, hogy a választáson győztes erőknek több baloldali szavazójuk van, mint magának a szocialista pártnak”, közölte, mire ismét nagy tapsot kapott a Fidesz–KDNP részéről. A nemzeti kormány a baloldali érzelműeket is képviseli. A baloldali érzésvilágú személyek kinevezése – legyen szó a számvevőszékről vagy az Alkotmánybíróságról – nem politikai gesztus, hanem a nemzeti centrumpolitika lényegi eleme. A kormányzás értelme a nemzeti centrum védelme és bővítése. S a nemzeti centrumot a munka, az otthon, a család és a rend értékegyüttese tartja egyben.

Tabuk nélkül

A miniszterelnök keményen ostorozta a bankokat. – A kormány az elmúlt 56 napban a józan ész nevében arra vállalkozott, hogy ledöntse azokat a tabukat, amelyeket a XX. századi ideológiai viták mutattak – mondta, s a „porba hullott” tabuk közt említette a kisebb politikai osztályt és az egykulcsos, 16 százalékos adókulcsot. A kormány elkötelezett olyan adórendszer kialakításában, amely a nemzeti centrumot erősíti – fűzte hozzá. Orbán „józan ésszel” elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a bankokat szent tehénként tiszteljük” akkor is, amikor épp egy globális válság söpör végig a világon, amely a bankoktól indult ki. De már ez a tabu is porban, jegyezte meg. Miközben a válság, az előző kormány és a nemzeti bank rossz döntéseinek hatására ezerszámra mentek csődbe a magyar vállalkozások, szűntek meg munkahelyek, került padlóra a teljes magyar építőipar, aközben a bankok a 2009-es évben hatalmas hasznot könyvelhettek el. „A bankokkal is együttműködést akarunk, a profitjuk is természetes, de a baj orvoslásából nekik is ki kell venniük a részüket.” Vége azoknak az időknek, amikor a nagyok és erősek minden felelősséget az emberekre akartak hárítani – közölte a miniszterelnök, aki ismét szükségesnek, igazságosnak és hatékonynak nevezte a bankadót. Hozzátette: már „porban” a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések, a hatalmas, elviselhetetlen rezsiköltségek, s már nem tabu az elszámoltatás sem. „Enélkül a korrupciót nem tudjuk letörni. És ennek a kígyónak a fejét le kell törni”, fogalmazott.

Az EU-val kell tárgyalni

Az elmúlt 56 nap alatt az a tabu is megdőlt, hogy tilos vitát folytatni a nemzetközi szervezetekkel, az IMF-fel – közölte Orbán Viktor, s emlékeztetett: az a hitelt megtestesítő szerződés, amelyet 2008-ban vett fel Magyarország, a rossz gazdaságpolitika következménye. A miniszterelnök a kormány nevében mindazonáltal megköszönte az IMF-nek, hogy „kihúzott bennünket a bajból”, amikor az előző kormány és a nemzeti bank rossz politikája csődbe vagy a csőd határára sodorta Magyarországot. A miniszterelnök ezúttal is megismételte: az IMF-fel a szerződés „október végén kifut”, az abban foglaltakat Magyarország teljesíti, így a 3,8 százalékos költségvetési hiányt is. Viszont azt is megismételte, amiről szerdán már Berlinben is beszélt: az EU-val nem akarat kérdése, hogy tárgyalunk-e, hiszen egyrészt az EU-hoz tartozunk, másrészt Magyarország több mint hat éve úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt van. Valamit javít a helyzeten, hogy időközben „néhányan mellénk pottyantak, huszonnégyen vagyunk, nem egyedül ülünk a szégyenpadon”. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak nem Magyarország gondját kell megoldania többé, hanem az egész EU gazdasági gondjait. Orbán szerint a cél: kitörni az adósságcsapdából (akik belevitték az országot, „bűnt, bűnt” követtek el), és visszaszerezni Magyarország önrendelkezési jogát. – Ezért mindenkivel, a piacokkal is tárgyalni kell – mondta a miniszterelnök, de az IMF-et nem említette a tárgyalópartnerek között.

„Szociális” akcióterv

Orbán Viktor szerint az ország az elmúlt 56 napban végzett munka alapján büszke lehet a minisztereire. Demég „komoly és nehéz munka vár ránk”, az ősz során további tabukat kell ledönteni, amihez „szociális akcióterv” készül. „Senkit sem fogunk az út szélén hagyni. Figyelnünk kell azokra, akik ma még kevés jövedelemmel rendelkeznek, hogy ők is érezzék, a változás értük is történik”, figyelni kell azon emberek gondjaira, akik segítségre szorulnak, mert kiskeresetűek, mert jóhiszeműen hiteleket vettek fel, ám nem tudják fi zetni tartozásukat, mert a megélhetés és a rezsi elviselhetetlen terhet jelent számukra”, hangoztatta Orbán Viktor, aki a modern békeidők korszakának reményével zárta felszólalását.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): „Nem miniszterelnököt hallottunk, hanem egy igazi sámánt, akiből árad az energia, a nemzeti egység, a tudás és a gyógyítás szelleme. Az elmúlt 56 napot a dilettantizmus, a kapkodás, a szegényellenes politika, az egész pályás letámadás és Magyarország lejáratása jellemezte.”

VONA GÁBOR (JOBBIK): „Rossz irányba halad a kormány, ami megvalósul, az nem nemzeti együttműködés, hanem egyelőre »narancsszínű« beszűkülés. Az Országgyűlés energiájának nagy részét az emésztette fel, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados kormánytöbbség hatalmibázis-szélesítését próbálták eladni, s az ellenzék megpróbálta ezt megakadályozni.”

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): „A polgárok nem erre szavaztak. A Fidesz és a KDNP a választási kampányban nem beszélt a nemzeti együttműködés rendszeréről, a forradalomról, arról sem, hogy egykulcsos személyi jövedelmi adót vezetne be (a szegények zsebéből kíván 400 milliárd forintot »átlapátolni« a gazdagok zsebébe), és azt sem mondták, hogy az »erősebb kutya elvét« alkalmazzák az önkormányzati választások során.”

ORBÁN VIKTOR VISZONVÁ-LASZA: „Nem lehet úgy a nemzet érdekeit érvényesíteni, hogy közben a magyar politikai elit az első hangos szóra úgy viselkedik, mint a riadt csirkék a hátsó udvarban. Mesterházy Attila egy ilyen nyolc év után még feláll és számon kér bármit a Fidesz-frakciótól? Olcsó politikai játék az a kijelentés, hogy a »a polgárok nem erre szavaztak«.”