A csomag több elemből áll, az első lépcső az alkotmány módosítása volt (ezzel a Fidesz bevette az alkotmányba a szólás szabadságához való jogot és a közszolgálati médiaszolgáltatók általános kötelezettségeit). Ezt követi a médiaalkotmánynak nevezett kerettörvény (ennek az általános vitája volt tegnap). Ezzel párhuzamosan zajlik a médiastruktúra átalakítása – ennek egy részéről döntenek ma –, valamint a szintén ősszel esedékes és jövőre hatályba lépő részletszabályozás.

A mai zárószavazásra váró törvényjavaslat a közszolgálati rendszer teljes átalakítását célozza. Összevonja a műsorszolgáltatók tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét. Az ORTT és a Nemzetközi Hírközlési Hatóság összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, élén egy miniszterelnöki kinevezettel (kilenc évre). A hatóság Médiatanácsának (az ORTT közvetlen jogutódjának) tagjait egy kétharmados Fidesz-többségű eseti bizottság jelöli, de a bizottság felállításáról szóló javaslat nem szerepel a csütörtöki ülés napirendjén, ahogy a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló javaslat sem.

Ez utóbbi rendelkezik a Duna TV, a Magyar Rádió, az MTV és az MTI felügyeletéről, azaz a közalapítványok összevonásáról. A parlament dolgozza ki a közszolgálati kódexet, vagyis a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség „szentírását”. A szabályok megtartását egy civil delegáltakból álló Közszolgálati Testület ellenőrzi majd.

Mire a tulajdonosi testületeket átszabják, addigra várhatóan az egyes közmédiumok élén is új vezetők lesznek. Az elnöki tisztségeket megszüntetik – így a Magyar Rádió jelenleg folyamatban lévő elnökpályáztatása is okafogyottá válhat –, az új vezérigazgatók, illetve a hatóságok vezetői pedig frissen vagy régebben megüresedett székekbe, de annál súlyosabb problémahalmazba ülhetnek.

Ami az érintett hatóságok, illetve médiumok vezetőit illeti, többen már (f)elálltak az útból, egyes intézmények pedig amúgy is vezető nélkül működnek. Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke júniusban mondott le, az ORTT-nek hónapok óta nincs elnöke, ahogy az MTV-nek sincs (a televíziótársaságot két éve az ügyvezető alelnök Medveczky Balázs irányítja). Meg nem erősített hírek szerint a Magyar Rádió vezérigazgatója Módos Márton, az Info Rádió ügyvezetője lehet, és feltehetőleg a Kossuth rádió főszerkesztői posztján is változás lesz. Az MTI-nél Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió egykori főszerkesztője, az MTI alelnöke válthatja Vince Mátyást. Cselényi László, a Duna TV elnöke nemrég közös megegyezéssel távozott.

Mind a négy közmédiumnál komoly átalakításokra lehet számítani, és ettől tartanak is a társaságoknál, különösen a válság miatti csoportos leépítések után. A négyből csak kettő – az MTI és a közrádió – volt tavaly nyereséges, ugyanakkor a távirati iroda bevételeinek 40 százaléka a saját forrás, ami könynyen elapadhat, ha Belénessy valóban ingyenessé tenné az MTI-hírekhez való hozzáférést. A közrádió kétszázmilliós nyereséggel zárta a tavalyi évet Such György vezetése alatt, aki azért nem újrázik, mert nem érzett kellő politikai támogatást.

Az idén a négy közmédium összesen ötvenmilliárd forint közpénzből, azaz rekordalacsonyságú támogatásból gazdálkodhat. A megszorítások az MTV-t érintették a legérzékenyebben, hiszen tőlük tízmilliárdot vontak el, az állami támogatásuk harmadát. Ráadásul a kereskedelmi televíziók által befizetett koncessziós díjból az MTV-re jutó 1,4 milliárd forintot nem kapták meg, miután az ORTT engedett az RTL és a TV2 azon kérésének, hogy negyedéves részletekben fizethessenek. A közelmúltban az MTV egymilliárd forint hitelt próbált felvenni, ám ezt a társaságot felügyelő kuratórium a szocialisták szavazataival elutasította. Anyagilag a rádió áll a legjobban.

A Duna TV-hez viszont az MTV-től 2,3 milliárd forintos többlettámogatást csoportosítottak át a szocialisták, így külsős produkciókra is másfél milliárdot tudtak elkülöníteni. Kérdés, hogy a pénz jó helyre mente, a Fidesz szerint „zűrös” külső cégekhez került a pénz jelentős része – valószínűleg ezzel áll összefüggésben Cselényi László távozása. A külsős produkciókra többségében ismeretlen, referenciával, elérhetőséggel nem rendelkező cégek kaptak megrendelést, amit aztán továbbpasszoltak alvállalkozóknak, immár a szerződési ár harmadáért. A cégek közül több egyetlen személyhez, Turi János Sándorhoz kötődik.

A társaságok ugyanabba a Thököly úti elhagyatott házba vannak bejelentve – pontosabban csak voltak, hiszen az Origó szerint július elején Turi három-hárommillió forintért eladta három, százmilliós nagyságrendű szerződésekkel rendelkező cégét: a Jade Dragon Kft.-t a takarítással foglalkozóGyikó Tamás vette meg, a Holiday Television Kft.-t és a Waterfall Kft.-t pedig Bodor Zsolt villanyszerelő. Cselényi nem a szerződésekkel indokolta távozását – bár a Duna TV-t jelenleg felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete szerint a szerződések kimeríthetik a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúját, a Fidesz pedig már a rendőrséghez is fordult –, viszont azt közölte az egyik műsorukban, hogy „amikor az emberrel folyamatosan közlik, hogy a jövőben nem tartanak igényt a szolgálataira, amikor elkezdődik a jégeső, először mogyoró, aztán dió, majd végül teniszlabda nagyságú, akkor félre kell állni”. Cselényi a mai nappal távozik, amit szimbolikusnak mondott: e napon a parlament „elveszi a Duna TV gazdasági függetlenségét, és ezzel a szabad alkotás is megszűnik”.