Stumpf István: Tökéletesen alkalmas vagyok
„Azt a kérdést, hogy megvan-e a törvényes feltétele jelölt úr alkotmánybíróvá választásának, tegnap már eldöntötte egy erre alakult eseti bizottság. Tehát az erre vonatkozó kérdésre akár nem is kell válaszolni.” Ezt Balsai István (Fidesz) mondta, amikor Stumpf Istvánt – akit Orbán Viktor miniszterelnök ajánlott alkotmánybírónak – meghallgatta a parlament alkotmányügyi bizottsága.
Az elnöki „figyelmeztetés” az után hangzott el, hogy Schiffer András (LMP) azt kérte Stumpf Istvántól, legyen szíves „tételesen felsorolni” azokat a szakmai teljesítményeit, amelyekhez szükséges volt az állam- és jogtudományi végzettség.
– Szakmai életútja szerint az ELTE állam- és jogelméleti tanszékén ön 5+3 évet töltött el. 1990-ben már a politológia tanszéken volt. A törvény szava világosan meghatározza, ki lehet alkotmánybíró. A húsz év szakmai gyakorlatról szóló passzus nem azt jelenti, hogy „jó, ha van”. És még a Bibó István Szakkollégium vezetésével is csak 12 év az ön szakmai gyakorlata. Nem jön ki a 20 év – jelentette ki Schiffer András. A szocialista LamperthMónika és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is kétségbe vonta Orbán jelöltjének alkalmasságát.
Stumpf István minderre úgy reagált: jogértelmezése szerint megfelelő szakmai teljesítményt mutatott fel az állam- és jogtudomány területén.
– Aki megnézi az utolsó tizenhat éves tevékenységemet, világosan látja, hogy az az államra, a közigazgatásra, az alkotmányos berendezkedésre koncentrál. Erről írtam könyvet, publikációkat, ilyen nemzetközi-hazai rendezvényeken veszek részt, jogászközgyűléseken, közigazgatási akadémiákon – hangoztatta, hozzátéve: 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A Bibó szakkollégium alapítási és igazgatási tevékenysége, a kari egyetemi tanári munka, a Századvég Alapítvány és politikai iskola igazgatása, a kancelláriaminiszterség, plusz felügyelőbizottsági tagság egy nemzetközi biztosítótársaságnál, és van egyetemi habilitációja is – sorolta Stumpf István. „Ez a szakmai életút is totálisan és tökéletesen kielégíti a jogszabályi követelményeket” – közölte.
Más kérdésekre úgy reagált: „nem szerencsés a túl gyors alkotmányozás, de a munka nagy részét 1994 és 1998 között már elvégezték” – utalt a Horn Gyula vezette kormány alkotmány-előkészítésére. Szerinte az új alkotmánynak „láthatónak” kell lennie. A Szent Korona-tannak pedig a preambulumban volna a helye.
A bizottság 18 szavazattal (Fidesz, KDNP) nyolc ellenében (MSZP, Jobbik, LMP) végül alkalmasnak találta Stumpf Istvánt alkotmánybírónak – a testület az ő esetében volt a leginkább megosztott. (Gaudi-Nagy Tamás mindazonáltal gratulált Stumpf Istvánnak, és egy másik, a Jobbik által jelölt Zétényi Zsolt a történeti alkotmányozásról szóló kötetét adta át neki, amit a volt kancelláriaminiszter el is fogadott. Mosolygott közben.)
Meghallgatása után arra, hogy politikailag vitatható a függetlensége, Stumpf István egyebek mellett azt mondta: „időnként azzal vádol a liberális média, hogy Orbán Viktor ellenzéke voltam, most pedig azzal, hogy az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, és ez érvényesülhet az alkotmánybírósági tevékenységem során. Ha megválasztanak alkotmánybírónak, azt szakmai kihívásnak tekintem.”
Bihari Mihály, akit szintén Orbán Viktor ajánlott a taláros testületbe, a meghallgatáson úgy fogalmazott: kilenc év alkotmánybíráskodás és három év elnökség után nagymegtiszteltetés számára, hogy még 30 hónapig AB-tag lehet. Visszaemlékezett, hogy az MSZP-képviselősége megszűnése után egy év múltán, 1999-ben, az MSZP és a Fidesz együttes támogatásával lett először alkotmánybíró.
– Hogy ez politikai lavírozás volt-e? Vagy arculatváltás? Nem – hangoztatta. Mint mondta, életútja során megőrizte a plebejus értékeket, a méltányosságot, az elvégzett munka becsületét. De politikai értékrendjét soha nem érvényesítette alkotmánybírói tevékenysége során. Amikor egy bíró egy ügyet előkészít, nem a baloldaliság vagy a jobboldaliság a szűrő, hanem az alaptörvény szövege, szögezte le.
Lapunk kérdésére Bihari Mihály utóbb nem kommentálta, hogy az alkotmányügyi bizottságban három MSZP-s képviselő tartózkodott a róla szóló szavazáson: Lamperth Mónika, Steiner Pál és Bárándy Gergely. Szili Katalin viszont igennel voksolt.
Noha csak Stumpf Istvánnak és Bihari Mihálynak van esélye arra, hogy alkotmánybíró legyen, az alkotmányügyi bizottság azért valamennyi jelöltet meghallgatta, és alkalmasnak találta. Így a T. Ház holnap szavaz Mészár Rózáról (MSZP), Bándi Gyuláról, Lehoczkyné Kollonay Csillá ról, Tóth Mihályról (LMP), Zétényi Zsoltról (Jobbik) és Dienes-Oehm Egonról (KDNP) is.
„Nyílt törvénysértés”
Schiffer András LMP-frakcióvezető szerint „a kormánypárti többség nyíltan törvényt sért Stumpf István jelölésével”. Nem arról van szó, hogy Stumpf Istvánt pártkatonának tartanák, de az nem elég, ha valakinek jogi diplomája van, és egy másik diszciplínában szerzett tudományos elismertséget, „ilyen alapon Havas Henriket is lehetne alkotmánybírónak jelölni” –hangoztatta. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szerint a jogállami normákkal összeegyeztethetetlen eljárás, ahogy Stumpf István jelöltségét „megpróbálják lenyomni az Országgyűlés torkán”. Lamperth Mónika lapunknak azt mondta: nem felel meg Stumpf István a törvényi előírásoknak, ezért nemmel szavaztak. Munkatársunk kérdésére, hogy Bihari Mihály esetén MSZP-s képviselők miért tartózkodtak, azt mondta: nem a szakmai alkalmasságát kérdőjelezték meg, „de nem szerencsés valakit két és fél évre jelölni”.
Az Orbán Viktor által javasolt Bihari Mihály ugyanis 2013-ban már 70 éves lesz, a törvény szerint azt követően már nem lehet alkotmánybíró. (Cs. I.)
