A felsőoktatási felvételi ponthúzás az utóbbi években egyre nagyobb eseménnyé válik. Az idén negyedszerre hirdetik ki a ponthatárokat – július 22-én csütörtökön, várhatóan este nyolc órakor – a koncertekkel, szakmai előadásokkal fűszerezett úgynevezett Pont Ott Parti keretében, amelynek helyszíne ezúttal a Corvin sétány lesz. Itt óriáskivetítőkön lehet figyelni majd az eredményeket, amelyek ezzel egyidejűleg a www. felvi.hu oldalon is megjelennek, akik pedig mobilszámot is megadtak jelentkezési lapjukon, SMS-t is kapnak felvételi teljesítményükről. A Népszabadság további hasznos információkkal együtt július 24-i Ponthatárok mellékletében közli majd a teljes listát.

Az idén a tavalyi, átlagosan 360 pontnál magasabbak lesznek a ponthatárok: az alsó küszöb legalábbis mindenképpen emelkedik. Azt ugyanis jogszabály írja elő, hogy a tavalyi 180 után az idén már 200 pontot kell minimálisan elérni a bejutáshoz, vagyis ez alatt senkit nem lehet fölvenni sem költségtérítéses, sem államilag támogatott alap-, illetve osztatlan képzésre. Ez azt jelenti, hogy kettes érettségi osztályzattal már nem lehet labdába rúgni (legföljebb felsőfokú szakképzésben, ott ugyanis továbbra is 140 pont a küszöb), a bejutáshoz már minimum két közepesre van szükség. A felvételin öszszesen 480 pontot lehet szerezni: ez a korábbi tanulmányi teljesítményből, illetve az érettségi vizsgán elért eredményekből adódik össze, a nyelvvizsgák, az emelt szintű érettségi, a tanulmányi versenyek, a hátrányos helyzet pedig többletpontot érnek.

A ponthatárokat rengeteg tényező alakítja egyidejűleg: a férőhelyek és az oda pályázók száma és teljesítménye, valamint a preferencia sorrendje egyaránt fontos. A pontszámítás módja nem változott, és az alapját képező érettségi átlageredmény is csupán minimális mértékben romlott: a tavalyi 3,65 után az idén 3,62 lett, így ez nem igazán befolyásolhatja az összképet. A minimumponthatár megemelése miatt viszont valószínűleg kevesebben jutnak majd be az alap- és osztatlan szakokra, mint tavaly: a csökkenés elsősorban a költségtérítéses képzésekben jelentkezik majd. Úgy tudjuk: az adatok elsődleges feldolgozásából az már látszik, hogy a felsőoktatási intézményeknek az idén úgy kétezerrel kevesebb, vagyis alig 26 ezer fizetős hallgatóval kell majd beérniük. A korábbi években ugyanis elsősorban a fi zetős képzésekre kerültek be a rosszabb teljesítményű hallgatók: itt általában alacsonyabbak is a ponthatárok, hiszen kell a pénz az intézményeknek. Az alap- és osztatlan képzésben államilag támogatott 56 ezres keretszámot azonban információink szerint a nehezebb feltételek mellett is sikerül majd betölteni. Már csak azért is, mert ezekre most nyolc százalékkal többen pályáznak, összesen 93 ezren. Úgy tudjuk: még a nem túl népszerű műszaki és természettudományos területek keretszámai is betelnek: előbbire úgy tízezer, utóbbira 4200 hallgató kerülhet be.

Az elsődleges adatok alapján több szakon is 460 pont fölötti teljesítmény kell majd a bejutáshoz, ám maximumot, 480 pontot, ahogyan tavaly sem, így az idén sem várnak el sehol. Tavaly alapképzésben a legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán született: ide 469 pontra volt szükség a sikeres felvételihez. Tavaly egyébként is elsősorban a gazdasági szakokon voltak magasak a ponthatárok, és szintén 400 pont fölötti teljesítményre volt szükség az olyan divatos szakokon, mint a kommunikáció és médiatudomány vagy a szabad bölcsészet, de jobb teljesítményre volt szükség ott is, ahol csökkentették a keretszámokat – vagyis a jogász-, a bölcsész- vagy a társadalomtudományi képzésekben. Nagyon valószínű, hogy ez az idén is így lesz. Egyrészt ezeken a területeken tovább csökkentették a keretszámokat. Másrészt az idei jelentkezők körében is a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, illetve a jogász szakok a legnépszerűbbek, de a top 10-ben található még a mérnök-informatikus, a pénzügy és számvitel, a gépészmérnöki, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció és médiatudomány, az általános orvos, a kereskedelem és marketing is. Az orvosi képzésekben az idén várhatóan nem csupán a nagy népszerűség miatt lesznek majd magasak a ponthatárok, hanem amiatt is, hogy az általános orvos, a fogorvos, az állatorvos és a gyógyszerész szakon már felvételi előírás az emelt szintű érettségi, amelyért többletpont jár akkor is, ha kötelező.

Az idén összességében is mintegy 13 ezerrel nőtt a jelentkezők száma: összesen úgy 140 ezren próbálkoznak. Közülük várhatóan mintegy 96 ezer diákot fognak fölvenni, úgy kétezerrel többet, mint tavaly. A támogatott férőhelyek száma ugyan változatlan marad, sőt mesterképzésben az idén még némiképp csökkentették is a támogatott helyek számát: ám utóbbiakra valószínűleg többen jutnak majd be. Tavaly itt még több volt a hely, mint a jelentkező: így a 21 ezer támogatott helyre csak 12 ezer hallgatót vettek föl. Az idén ezért már csak 19 600 támogatott mesterképzéses helyet hirdettek meg, amelyekre első helyen 21 ezren jelentkeztek. (A mesterképzéseknél egy 100 pontos rendszerben számolnak, és az egyetemek és a főiskolák maguk döntik el, mi alapján – korábbi diploma, szóbeli vagy írásbeli felvételi, szakmai gyakorlat – válogatnak a jelentkezők között.) Óriási túljelentkezésről tehát még mindig nem lehet beszélni, ám az ide felvételizők száma 43 százalékkal nőtt, és úgy tudjuk: több mint 15 ezer mesterhallgató lesz ősztől. Kétezer mesterszakos hallgatót már a keresztféléves eljárásban fölvettek, ám ezzel még mindig nem telt be a támogatott létszám. Hogy lesz-e ezekre pótfelvételi, egyelőre nem tudni.

A nyertesek

Az idei felvételi nyertesei jó eséllyel ismét a nagy tudományegyetemek lesznek, vagyis ők „kapják” majd várhatóan a legtöbb támogatott hallgatót, és itt lesznek általában magasak a ponthatárok is. Ennek oka, hogy egyrészt ide jelentkeznek a legtöbben: a négy nagy tudományegyetemre vágyik a pályázók több mint harmada. Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahova 15 ezren szeretnének elsősorban bejutni. A Szegedi Tudományegyetemre több mint 11 ezren, a Debreceni Egyetemre csaknem 11 ezren, a Pécsi Tudományegyetemre pedig több mint 9 ezren pályáztak. A Budapesti Corvinus Egyetem több mint nyolcezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig több mint hétezer első helyes jelentkezőt vonzott. Márpedig a legtöbb államilag támogatott hallgatót az az intézmény kapja, amelybe a legtöbb jó teljesítményű diák jelentkezik első helyen. Az egyetemeknél elsősorban a mesterképzés „dobta meg” a jelentkezői létszámot, az ELTE-n például alapképzésben csupán 8 százalékkal nőtt a jelentkezői létszám, mesterképzésben viszont 44 százalékkal. A Debreceni Egyetemen 50, a gödöllői Szent István Egyetemen 35, a Szegedi Tudományegyetemen 28, a Pécsi Tudományegyetemen 27 százalékkal többen tanulnának mesterképzésben, mint tavaly. Így minden bizonnyal a nagy tudományegyetemek „viszik majd el” az idei nagy jelentkezői létszámnövekedést valójában okozó mesterhallgatók zömét, akik után nem mellesleg magasabb állami támogatás is jár. A kisebb főiskolákat viszont jó eséllyel igen érzékenyen érinti majd a költségtérítéses hallgatók számának várhatóan náluk jelentkező visszaesése.

Tavaly a Millenárison