Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10-e és 15-e között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek – erről döntött a bizottság a keddi ülésén. A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni. A testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve az alkotmányjogtudomány-művelők felkérésre készített koncepcionális javaslatait. A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat, ezeket a bizottság november 2-a és 15-e között tárgyalja meg. Az öszszegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárják majd az Országgyűlés elé december 15-e után. A hét munkacsoport közül egy-egy foglalkozik az alkotmányos alapértékekkel; az alapvető jogokkal és kötelességekkel; a kormányzati rendszerrel és a hatalomgyakorlás formáival; az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és jogvédelemmel; a helyi önkormányzatokkal; a közpénzügyekkel; egy pedig összegzi az eredményeket. A bizottság elfogadta azt az LMP-s indítványt, hogy a frakciók megjelölhetnek öt-öt társadalmi szervezetet, amelyek véleményét kikérik.

Nem támogatta a kormányoldal a szocialista Bárándy Péter javaslatát arról, hogy a bizottság hosszabbítsa meg saját mandátumát. A szocialista képviselő – Lamperth Mónikával egyetértésben – jelezte: három és fél hónap alatt nem lehet minőségi munkát végezni, hacsak nem létezik már kész koncepció. Kérte a Fideszt, hogy ha van ilyen, tegyék le az asztalra, és mellőzzék a színházat. Az LMP-s Szilágyi Péter is jelezte: ennyi idő alatt nem lehet megalapozott koncepciót létrehozni.

Schmitt Pál, aki beszédet mondott a bizottsági ülés kezdetén, az MTI-nek azt mondta: felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy óriási társadalmi és szakmai kihívás előtt állnak. Nem a változás a fő cél önmagában, hanem az, hogy olyan alkotmány szülessen, amely kiállja az idő próbáját. Schmitt Pál kiemelte: felhívta a bizottság figyelmét az alkotmány szerkezetének, preambulumának és nyelvezetének fontosságára is, és arra, hogy a magyar ember értse a saját alkotmányát, abban eligazodjon. Elmondta még, hogy majdani köztársasági elnökként érzékenyebbnek kell lennie az alkotmány bármilyen módosítása iránt, hiszen a köztársaság elnöke az államszervezet demokratikus működésének az őre, a nemzet egyszemélyes megtestesítője. Az alkotmány nem csupán jogi alaptörvény, a társadalom értékrendszerének foglalata, hanem egy nemzet fő erkölcsi normája is –hangsúlyozta Schmitt Pál.

Bizottsági ülésre készülve