Ledózerolják Felsőzsolca nagyját?
Illés Zoltán, a vidékfejlesztési minisztérium környezetvédelmi államtitkára a hét végén több alkalommal – egyebek mellett a tokaji Hegyalja Fesztiválon, majd egy felsőzsolcai lakossági fórumon is – kemény fellépést ígért azokkal a szakemberekkel szemben, akik engedélyezték, hogy Miskolc mellett az M30-as elkerülő útnál, nagyvízi mederben – árterületen – hipermarket épüljön, sőt a Felsőzsolcát elöntő hatalmas áradás után néhány nappal újból engedélyt adtak egy áruház és egy logisztikai központ építésére olyan területen, amely alig tíz napja még víz alatt állt. Bejelentette: szigorítani kell ezeket a beruházásokat, s ha valaki mindenáron árvízi nagymederben akar építkezni, annak az ingatlanra kötelezően biztosítást kellene kötnie, hogy ne az adófizetők forintjaiból védjék meg e létesítményeket.
Ha mindez így már nem éri meg a vállalkozásoknak, akkor csukjanak be – hangoztatta az államtitkár. Arról is beszélt, hogy Horvátországban szívfájdalom nélkül elbontatták azokat a – részben magyar tulajdonban lévő –nyaralókat, amelyek Vir szigetén a tengerhez túl közel, s engedély nélkül épültek. Szerinte nem ördögtől való az az elképzelés, hogy az árvíz elvonulását akadályozó áruházat eldózerolják, s menesszék azokat, akik vízjogi és építési engedélyt adtak ilyen beruházásra.
– Hiába mondja azt a beruházó, hogy megkapta az engedélyt, jogszerűen járt el, kezdeményezem az illetékes önkormányzatnál az építkezési és használatbavételi engedély visszavonását. A végső cél ezen létesítmények lebontása, és nemcsak Felsőzsolcán, hanem mindenütt, ahol nagyvízi mederben építkeztek – mondta az államtitkár, aki szerint egy 2006-os kormányrendeletből törölni kellene azt a passzust is, amely az önkormányzatokra ruházza az építési engedélyek kiadását ilyen létesítményekre.
– Enyhén szólva is bajos lesz elbontani az Illés Zoltán által említett, veszélyeztetett épületeket, hisz ennek szellemében mindjárt Felsőzsolca kétharmadát el kellene túratni, de hasonló sors várna Ónodra, Sajóecsegre, s több más, ártéri területen épült vagy ott tovább bővült településre – mondta tudósítónknak egy a neve elhallgatását kérő miskolci vízügyes szakértő. Szavai szerint, ha szigorítják a törvényt, úgy annak minden térségre és minden épületre egyformán kell majd vonatkoznia, s nem lehet kimazsolázgatni egy-egy ingatlant, amelyet külön büntetnek és lebontatnak. Az Auchanról szólva kijelentette: ez az épület úgynevezett áramlási holttérben van, s legfeljebb minimális tározókapacitást vett el a víztől, de az árhullám levonulását nem akadályozta jelentősebben.
– Felsőzsolcán másfél méteres víz borította helyenként a lakóházakat: ha nincs a hipermarket, akkor ez a víz fél órával később ér oda, s néhány centiméterrel alacsonyabb lett volna a vízszint, ám ez a katasztrófán mit sem változtat. Jóval többet segítene néhány bekötőút áthelyezése vagy a töltéses hídszerkezet pilléresre cserélése az árvízi védekezésben – közölte a vízügyi szakértő. Káli Sándor, Miskolc polgármestere az építési engedélyek kiadásáról tudósítónknak tegnap azt mondta: az önkormányzatot törvény kötelezi arra, hogy ha a beruházónak minden vízjogi és környezetvédelmi engedélye megvan, ki kell adni az építkezési engedélyt.
– Változtassák meg a törvényt, s akkor annak szellemében járunk majd el – tette hozzá.
Információink szerint a Miskolc és Felsőzsolca határában elöntött, jelenleg üresen álló területre a CBA-üzletlánc kért építési engedélyt, amelyet első fokon megkaptak, s a zöldhatóság is hozzájárult a beruházáshoz. A felsőzsolcai önkormányzat a napokban fellebbezést nyújtott be az építkezés ellen, így az engedély nem emelkedett jogerőre. Jelenleg tereprendezés zajlik itt, ami nem befolyásolja az engedélyezési eljárást. Kiszivárgott hírek szerint emiatt az ügy miatt menesztené Illés Zoltán az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjét, Pintér Istvánt, aki ezzel kapcsolatban tegnap annyit mondott tudósítónknak: ez ügyben eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott.
Szabó Máté egyedi elbírálást kér
A hétezres lakosú Felsőzsolca ügyében – ahol június 6-án, vasárnap 2200 lakóházból és középületből 1800-at elöntött az áradó kis Sajó, s kétszáz ház összedőlt – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálatot indított. Szabó Máté részletes tájékoztatást kért a város polgármesterétől, jegyzőjétől, illetve a polgármesteri hivatal munkatársaitól, s bekérte az árvízi védekezéssel kapcsolatos iratokat. A vizsgálat kiterjedt az adományok kezelésére, a hajlék nélkül maradt lakosok elhelyezésére, az átmeneti segélyek folyósítására, az épületek bontásával kapcsolatos önkormányzati eljárásokra, valamint a lakosság tájékoztatására. Az ombudsmani vizsgálat első megállapításai szerint az önkormányzat a város polgáraival, önkéntesekkel, valamint a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve irányítja a károk elhárítását, a segélyezést, az újjáépítést, és igyekszik megoldást találni a problémákra. Az otthonukat, értékeiket veszített helyi lakosok ugyanakkor érthetően feszültek, ezért a biztos további célzott és gyors kormányzati segítséget lát szükségesnek. Érdemes lenne egyedi elbírálásban részesíteni a várost – fogalmazta meg ajánlását az ombudsman, és sürgette azt is, hogy a vis maior alapból járó támogatási előleg teljes összegét mielőbb bocsássák az önkormányzat rendelkezésére.
