„Tartottak néhány konferenciát, egyébként nem csinálnak semmit” – a zsidó közélet általunk megkérdezett szereplői így jellemzik a Kereszténydemokrata Néppárt izraelita műhelyének tevékenységét.

Egész pontosan nem a KDNP, hanem annak pártalapítványa, a Barankovics István Alapítvány keretében megalakult zsidó szervezetről van szó. A műhelyt 2008 elején „konzervatív gondolkodású szuverén polgárok” hozták létre, vezetője Weisz Péter, a debreceni hitközség volt elnöke. „Mi nem vagyunk pártemberek” – hangsúlyozta akkor a Heti Válasznak, visszautasítva a feltételezést, hogy az izraelita műhely színre léptetésével csupán a KDNP szeretne megszabadulni a radikális jobboldaliság bélyegétől.

Weisz Péter most is cáfol. „Nem igaz, hogy tetszhalott állapotban lennénk. Építkezünk, dolgozunk” – válaszolja kérdésünkre, de nem kívánja megragadni a lehetőséget, hogy a nyilvánosságot is beavassa a részletekbe.

Az egyik – neve mellőzését kérő – bennfentes szerint a kereszténydemokraták izraelita tagozata az idén szándékosan háttérbe húzódott, hogy kimaradjon a választási csatározásokból.Mások tudni vélik, hogy a műhely vezetőire szép jövő vár az új érában. Hisz a magyarországi zsidóság jórészt baloldali-liberális kötődésű, a jobboldal e téren káderhiányban szenved.

A Fidesznek köszönhetően a KDNP kormányra, a KDNP jóvoltából az izraelita műhely a hatalom közelébe került. A műhely alelnöke, az újlipótvárosi Szabó György – a Fidesz önkormányzati képviselője – sejtetni engedi, hogy a háttérben lázas egyeztetések zajlanak: ígéri, hogy néhány hét múlva konkrétumokkal is szolgál. Pillanatnyilag nemhogy személyi, még elvi kérdésekről sem hajlandó nyilatkozni.

A nagy titkolózás előrevetíti, hogy átrendeződés várható a zsidó érdekképviseletben, veszélybe kerülhet a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) egyeduralma. Igaz, trónkövetelő korábban is akadt, elsősorban az ortodox EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) képében. Más megfontolásokból, de civil szervezetek is régóta kifogásolják, hogy – miközben a zsidóság sokszínű és jórészt nem vallásos – a kormány egyedül a Mazsihiszt fogadja el legitim tárgyalópartnernek.

A nyomásnak engedve bő másfél éve a Mazsihisz életre hívta a Magyar Zsidó Kongresszus nevű, elvileg az összes szervezet és irányzat megjelenítésére hivatott fórumot. A Fidesszel baráti viszonyt ápoló EMIH azonban eleve bojkottálta a kongresszust, a KDNP-s izraelita műhely pedig később kérte, hogy töröljék a tagok sorából. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija ugyanakkor előadóként szerepelt az izraelita műhely rendezvényein. Előfordulhat, hogy a politikai klíma gyökeres megváltozásával hirtelen vetélytárssá válik az eddig szövetségesnek látszó KDNP-s műhely és az EMIH.

Köves Slomó máshogy látja: „A céljaink közösek, de nem vagyunk konkurensei egymásnak. Mi nem törekszünk politikai szerepre. Más dimenzióban mozgunk, nem ugyanaz a tevékenységi körünk.” És egyáltalán, a rabbi azzal az állítással is vitába száll, hogy az EMIH jobbra húz: „Mindenkivel jó kapcsolatokra törekszünk”.

Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke nem tart attól, hogy a jobboldali kormány megpróbál más szervezeteket előtérbe tolni, és ezzel megrendülnek a Mazsihisz pozíciói. Közlése szerint folyamatos az együttműködés a KDNP-s izraelita műhellyel, amelynek képviselői – a deklarált kilépés ellenére –a Magyar Zsidó Kongresszus munkájában is részt vesznek. Feldmájer Péter hangsúlyozta, hogy a Mazsihisz az eddigi bal- és jobboldali kormányok idején egyaránt a „zsidóság általános képviselője” volt – és biztosra veszi, hogy az is marad.

Van közös jövőjük?