Washington: John McCaint alaposan elmeszelte volna a „lex Borkai”. Barack Obama republikánus ellenfele 1981-ben szerelt le a haditengerészet századosaként, és a következő évben már az amerikai képviselőház mandátumáért csatázott –mégpedig sikerrel. – Nem tudok olyan korlátozásról, ami megtiltaná, hogy a leszerelt hivatásosak akár már másnap választott tisztségért induljanak – közölte lapunkkalAndrew Strike, a Pentagon egy sajtóilletékese. Amerikában sem titok, hogy az egyenruhások – aktívak vagy visszavonultak – elsősorban a politikai jobboldalhoz kötődnek. A civil és a katonai élet közötti oda-vissza „ugrálásra” Colin Powell az egyik legismertebb példa, aki altábornagyból lett Ronald Reagan (civil) nemzetbiztonsági tanácsadója, később pedig George W. Bush első külügyminisztere. Ezek persze mind kinevezés, nem pedig választás útján betölthető funkciók. A The New York Times mindenesetre „meglehetősen szokatlan”-nak értékelte, amikor tavaly a szenátus még altábornagyként hallgatta meg az USA jelenlegi kabuli nagykövetét. Karl Eikenberry egy nappal azt megelőzően szerelt le, hogy misszióvezetőként feleskették.

Róma: Olaszországban nem tiltott, hogy a rendvédelmi és fegyveres erők dolgozói politikai szerepet vállaljanak. Egyedüli feltétel, hogy ne ott jelöltessék magukat, ahol szolgálatukat végzik. Ha megválasztják, mandátumuk idejére felfüggesztik a szolgálatukat. Idén márciusban a Nápoly melletti Casertában rendezett megyei választáson kizárólag rendőrök, csendőrök, börtönőrök, pénzügyőrök és a haditengerészet katonái alkotta lista indult Stop Camorra névvel. Itália legismertebb csendőr-politikusa egyébként Antonio Di Pietro, aki ügyészként vált ismertté.

Bukarest: Romániában 1995 óta a katona- és rendőrtiszteknek tilos belépniük politikai pártokba és szervezetekbe, és nem folytathatnak pártvagy politikai jellegű propagandát sem. A törvény azt is tiltja, hogy a tisztek politikailag független jelöltek érdekében kampányoljanak, és államfői, parlamenti vagy helyi önkormányzati választásokon jelöltként induljanak.

Brüsszel: A belgiumi fegyveres erők tagjai nem indulhatnak a szövetségi és európai parlamenti választásokon, a tartományi és helyi választásokon viszont – elöljárójuk engedélyével – igen. A politikai kötődés eddig egyszer okozott nagyobb feszültséget: 1997-ben le kellett mondania hivataláról Johan Demolnak, az egyik brüsszeli kerület, Schaerbeek rendőrfőnökének, miután kiderült, hogy szorosan kötődik az akkor még Flamand Blokknak nevezett – később betiltott – szélsőjobboldali szervezethez.

London: Az Egyesült Királyságban az 1975-ben elfogadott ún. diszkvalifikációs törvény értelmében aktív szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök nem indulhatnak parlamenti választáson. A helyzet megváltozik leszerelésük után, amikor megnyílik előttük a politikai pályafutás útja. Éppen most került be például a parlamentbe az egyik legbiztosabb konzervatív választókerület, Beckenham képviselőjeként Sir Bob Stewart, vagyis „Bosznia Bob”, aki 1992–93 között a Boszniában szolgáló ENSZ-csapatok főparancsnoka, egyben a háború „brit arca” volt.

Moszkva: Oroszországban az egykori rendőrt, katonát, titkos ügynököt nem akadályozza múltja, ha politikai pályára lép. Turista azonban nem mindegyikőjükből lehet. Az államtitokról elfogadott 1997-es törvény ugyanis öt évre megtilthatja az útlevél kiadását azok számára, akik munkájuk során államtitokhoz juthattak. Polgármesteri, kormányzói, miniszteri, netán államfői ambícióiban azonban az effajta előélet senkit sem akadályoz, ahogy erre az elmúlt másfél évtized számtalan példával szolgált.