Újra lesz szóbeli felvételi a 10–12 éves diákoknak
– A következő tanévtől egyes hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok ismét meghallgathatják szóban is a hozzájuk jelentkező diákokat – tudtuk meg Gloviczki Zoltántól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkárától. A legnépszerűbb intézmények tarthatnak majd „szóbeli” vizsgát, közülük is azok, amelyek a központi írásbelit is megkövetelik leendő diákjaiktól. A központi írásbelit viszont – amelyen minden diák azonos feladatsorokat tölt ki magyarból és matematikából – továbbra is csak azok az intézmények írhatják elő, amelyekbe az elmúlt három év átlagában legalább másfélszeres volt a túljelentkezés, azaz nagyjából az iskolák fele. Az idén például a 95 felvételt hirdető nyolc évfolyamos gimnázium közül 46, a 141 hat évfolyamos iskola közül 58-ban vették figyelembe a központi írásbeli eredményeit is; ezek az iskolák a következő tanévtől szóbelit is tarthatnak.
A szóbelit – a korábbi osztályzatok és a központi írásbeli tesztek eredményei mellett – maximum 25 százalékos súllyal lehet majd figyelembe venni a felvételi eljárásban. Gloviczki Zoltán azt mondja: mindehhez nem szükséges törvénymódosítás, az ezzel kapcsolatos rendelkezések augusztusban jelennek majd meg a következő tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben.
A szóbeli felvételik lehetőségének visszaállítása a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokban épp ellentétes az előző nyolc év oktatáspolitikájával, amelynek egyik célkitűzése a korai szelekció visszaszorítása volt. A PISA nemzetközi vizsgálatok rendre azt állapítják meg, hogy Magyarországon rendkívül nagyok az iskolák közötti különbségek. Márpedig a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok már a kezdetekkor „lefölözik” a jobb teljesítményű diákokat, tovább növelve ezzel a különbségeket – oktatáskutatók szerint ezt már az úgynevezett szerkezetváltó gimnáziumok elindulásakor tudni lehetett.
Ezen iskolatípus diákjai a kompetenciavizsgálatokban is messze felülmúlják társaikat. Tavaly az olvasási-szövegértési és a matematikai teszteken például 70–90 ponttal jobb eredményt értek el (az 500-as skálán) a hagyományos általános iskolákba járó társaikhoz képest. Előnyük a tizedik évfolyamon is megmarad: itt a hagyományos gimnáziumba járókhoz képest matematikából 38–54, szövegértésből 25–35 ponttal értek el többet átlagosan.
Az előző oktatásirányítás ezért megpróbálta visszaszorítani a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok szelekciós gyakorlatát: SZDSZ és az MSZP koalíciós megállapodásának része volt az is, hogy megszűnik a felvételi vizsga a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokba. Egy tavalyi indítványával Magyar Bálint volt oktatási miniszter – akkor már csak képviselőként – egyenesen megszüntette volna a nyolc évfolyamos gimnáziumokat. Az elképzelések utóbb finomodtak: az iskolatípus megmaradhatott, és korlátozottan bár, de a felvételi is.
Tavaly óta a szerkezetváltó gimnáziumokban nem lehet sem saját írásbeli vizsgát, sem szóbelit tartani: a diákokat kizárólag a korábbi osztályzatok és a központi, egységes írásbeli vizsgák eredményei alapján lehet rangsorolni. Az iskolák némelyike ugyanakkor próbál kiskapukat találni és valahogyan mégis felismerni a nekik tetsző hátterű diákokat. Bevett gyakorlat az előkészítő szervezése: itt tudnak ugyanis az iskolák személyesen is találkozni a jelentkezőkkel. Volt arra is példa, hogy szaktárgyi vetélkedőnek nevezve próbálták fölmérni a diákok tudását, és volt, ahol bemutatkozó levelet írattak a jelentkezőkkel, nem titkolva, hogy ebben a szülők közreműködését is elvárják. A legnyíltabban azonban két éve az az iskola próbált szociális alapon is szűrni, amelyik egy kérdőívben a szülők fizetését, vagyoni helyzetét firtatta.
Gloviczki Zoltán szerint azonban az iskolák nem fogják a szóbeli intézményét a szociális alapú válogatásra használni. Úgy fogalmazott: abból nem lehet kiindulni, hogy egy tanár bántani akarja a gyereket például a bőrszíne alapján.
– Az oktatáspolitika az elmúlt években a társadalmat képviselte a pedagógusokkal szemben. Az oktatásirányítás funkciója azonban az, hogy harmóniát teremtsen az oktatás világa és a társadalom között, ennek pedig egyik alapja, hogy megbízunk a pedagógusokban – jelentette ki. Megjegyezte: a túlzott szubjektivitás elkerülésére 25 százalékban korlátozták a szóbeli súlyozását, és kikötötték, hogy csak központi írásbeli vizsga esetén lehet ilyet szervezni. A szóbeli felvételi témaköreit, illetve az értékelési módot októberig közzé kell tenniük az iskoláknak.
– Továbbra sem lehet majd helyi írásbeliket tartani, a szóbeli felvételikre ugyanakkor szükség van, mert a központi felvételi nem mindig tudja eléggé széthúzni a mezőnyt. Egy 10–12 éves gyerek egyszeri írásbeli megnyilatkozása ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy releváns a tehetségére vonatkozóan – mondja a helyettes államtitkár. Kijelentette: nem félünk attól a szótól, hogy tehetség. Nem azt tartjuk esélyegyenlőségnek, ha van egy szint, amit mindenki el tud érni, hanem azt, ha mindenkinek van esélye a tehetségének megfelelő képzésben részt venni; nem szenved hátrányt senki a bőrszíne, de a tehetsége miatt sem.
Az első nyolc évfolyamos gimnázium pedagógiai programját és tantervét a Németh László Gimnáziumban az akkori iskolaigazgató Hoffmann Rózsa, jelenlegi oktatási államtitkár vezetésével dolgozták ki, és itt indult az első nyolcosztályos évfolyam is 1989-ben. Gloviczki Zoltán 1991-től szintén itt dolgozott főállású, latin–történelem szakos tanárként.
