alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Újra lesz szóbeli felvételi a 10–12 éves diákoknak

Jövő tavasztól ismét tarthatnak szóbeli felvételi vizsgát egyes hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok. A szaktárca szerint lehetőséget kell adni a tehetséges diákoknak a megfelelő képzésre, márpedig a tehetség nem feltétlenül ismerhető fel az egységes írásbeliken.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. július 15. |24 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

blaci42 | 2010. július 16. | 06:18:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kibekkelő | 2010. július 16. | 02:27:51

Én a kolozsvári kisebbségi, ami azt jelentette, hogy 2 magyar gimnázium között választhattam nagyon kemény vizsgán estem át, ahol román (!?) tanárok bírálták el az írásbelinket.
Nem kell semmi magyarázat,legalábbis nem tudok semmit elfogadni: Magyar Bálint ( aki sajnos 89-ben hallgatta meg utoljára a Who's Nextet, bár a Who a kedvence)marhaságai kártékonyak voltak. (Hofi anyósa, aki pedagógus és őskomcsi , is ezt mondaná).
Szóval a véleményem , ami nem számít, az a megméretettés rendkivül szükséges. És , aki szociálisan rászorul azt támogassuk, de csak őket.
Ezt csak azért jegyzem meg, mert máris hallom a cigány, prezóliták/preantideluviánok és egyéb eleve hátrányosak megkülönböztetését.
Ideje arra gondolni, egy nemzetet kell újjá építeni és itt nincs , nem lehet pardon, aki tud az tud , aki nem az nem tud. Lehet naiv vagyok , de is egy pedagógus véleménye.

HankHill | 2010. július 16. | 01:08:10

Nem is önmagával a keveredéssel lenne a gond.Napi gyakorlatból tudom, hogy a lefelé nivellálódás érvényesül. Vagyis: egy osztályban látja a gyerek,na itt mindenki kap érettségit, elég a 20% minden tantárgyból, akkor a tehetséges is hátradől, minek erőlködjön.A hetvenféle no name egyetem közül valahova úgyis felveszik, anyuci pénztárcájától függ, akármennyi helyre jelentkezhet, bármeddig járhat oda.
A tehetséggondozó tagozatok éppen arról szólnak, hogy oda tényleg legtehetségesebbek jussanak be. Ezért tartunk felvételit, eddig is volt, csak nem annak hívták:-)) (De csitt...)
Igen, a többiek is abba az iskolába járnak, igen, az iskola önkormányzati intézmény, igen, nekik is joguk van mindahhoz, amihez a 6 vagy 8 osztályosoknak.De a jog nem azonos a képességgel.Ha nem bírja, éppúgy visszakerül általánosba, vagy elmegy máshova, valahova járnia kell tanköteles koráig.
De hadd engedtessék már meg, hogy a csendben dagonyázók közül kiemeltessenek a jók, az ő érdekük, és a többieké is.
Ez rendszertől független, más kérdés, hogy a fityisz korifeusai ehhez mit sem konyítanak, megint lesz majd reform, kibírjuk ezt is.

pumpkin | 2010. július 15. | 22:40:28

andras60

ugy kell ezt ertelmezni, hogy vannak tipusfeladatok es az ertelmes szulok osszegyujtik ezeket tobb evre visszamenoleg es a felveteli elott egy evvel rendszeresen gyakoroltatni kezdik a gyerekeikkel, a szobelin pedig az is kiderul, mennyire szocializalodott a gyerek, ertelmesen tud-e megnyilvanulni, megerti-e a szobeli feladatot stb. es nyilvan egy ertelmes csaladbol jovo gyerek (nem feltetlenul gazdag!) jobban veszi ezeket az akadalyokat, sot az is divat, hogy visszatartjak a szulok a gyerekek iskolakezdeset pont a cel erdekeben es 7 es fel - 8 evesen kuldik iskolaba...
de a lenyeg az valoban az, hogy a tehetosebb, igenyesebb szulok gyerekei ne keveredjenek a fideszt megszavazo csocselek gyerekeivel!:)

andras60 | 2010. július 15. | 22:22:25

„A szaktárca szerint a tehetség nem feltétlenül ismerhető fel az egységes írásbeliken”
Mi az, hogy nem ismerhető fel? Ez a kifogás nagyon átlátszó, sunyi. Én letöltöttem és elemeztem például az idei gimnáziumi felvételi feladatsort matematikából. Bizonyítom, hogy aki ezt sikeresen megoldotta, az tehetséges.
Az irásbeli vizsga objektív értékelést ad. Azokat, akik az irásbelin jól teljesítettek, azokat fel kell venni minden kivételezés nélkül.
Szóbelire (vagy pótvizsgára) csak azokat hívnám be, akik az irásbelin a minimális ponthatárt érték el és ha többen vannak, mit ahány hely van.

labbana | 2010. július 15. | 21:37:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

labbana | 2010. július 15. | 21:36:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

szájkosár.törvény | 2010. július 15. | 21:33:07

Ha egy iskola állami támogatást vesz fel, (ami ugye a mindenki adóforintjaiból keletkezik) akkor tessék lehetőséget biztosítani a mindenki gyermekének is, hogy felvételt nyerhessen és aztán a teljesítmény alapján bent is maradhasson. Teljesítmény és nem pénz, vagy társadalmi helyzet.

Ha az iskola nem állami, hanem magán, akkor úgy szelektál ahogy neki tetszik.

Ha az állam támogatja az én adómból az iskolát, akkor elvárom, hogy jó gazda módjára alaposan nézze meg mire ad pénzt és mennyit. Mérje pártatlan és átlátható, nyilvános módszerekkel mind a tanárok, mind a diákok teljesítményét. Aki nem teljesít jól, és nem éri el a szintet, az legyen elbocsájtva, akár diák, akár tanár.
És természetesen elvárom az államtól azt is, hogy próbálja meg az adott pénzből a lehető legtöbbet és a legjobban kihozni.

Ez lenne a feladata. (Kutya kötelessége)

utálomafideszt | 2010. július 15. | 20:17:42

Én még a fidSS éra alatt felvételiztem egy 4 osztályos kaotikus gimnáziumba.
Ott nem azt kérdezték meg, hogy meg vagyok-e konfirmálva, vagy hogy milyen vallású vagyok, hanem in medias res "Mikor konfirmáltál te disznó?" (najó, a te disznó nélkül). Természetesen nagyon meglepődtek, amikor mondtam, hogy nem katolikus vallású vagyok. A következő kérdésük az volt, hogy jelöltem-e be más iskolát is. Mondanom sem kell, hogy nem vettek fel.
Természetesen aki nem szupertehetséges, azt nem is kell megnevelni, csak rakja ki őket a fidss egy hegy szélére, hadd dögöljenek meg.

HankHill | 2010. július 15. | 19:51:37

felsőoktatásban egyértelműen vissza a szóbeli felvételit. a nyolcosztályos gimnáziumok pedig eddig is válogattak, a többieknek pedig van elég középiskola, pl. kellene szakmát tanulni, mert így csak képezzük a semmire sem jó "sima" érettségivel a "tömeget" (ez kell a viktoréknak)m és adunk dipolmát boldog-boldogtalannak a névtelen tucategyetemeken...
röviden: nem kell mindenkinek érettségi, le tömeges semmirekellők képzésével, irány a vakolókanál, fiatalok! az elit pedig tegyen felvételit, ha akar, többi nem odavaló!

vidok | 2010. július 15. | 16:02:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

jóskabácsi | 2010. július 15. | 15:54:19

én a felsőoktatásban is bevezetném a szóbelit...

Friedrich | 2010. július 15. | 14:44:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

knallkorper | 2010. július 15. | 14:37:24

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ashlynn | 2010. július 15. | 14:01:11

Félelmetes, hogy a jobboldali oktatáspolitika még mindig a szűklátókörűen ostoba elitképzést támogatja, ahelyett, hogy egységesen jó minőségű közoktatást biztosítana minden magyar gyereknek. Aztán meg sírnak, hogy egyre rosszabb a diákok teljesítménye a vizsgákon. Ja, ha nincs input (pénz, jó tanár, jó ped. programok), ne is várjanak sokat.

teniszke | 2010. július 15. | 13:50:52

"Nem azt tartjuk esélyegyenlőségnek, ha van egy szint, amit mindenki el tud érni, hanem azt, ha mindenkinek van esélye a tehetségének megfelelő képzésben részt venni; nem szenved hátrányt senki a bőrszíne, de a tehetsége miatt sem." Hogy ezt mióta mondjuk oly sokan! Nem az okosakat és motiváltakat kell lenyomni a gyengébbek szintjére, hanem az utóbbiakat kell felemelni! Az eddig erőltetett nivelláló oktatáspolitika a tehetségtelen oktatásirányítás által kreált és mondvacsinált ideológiákkal erőltetett zsákutca, ami nem volt jó senkinek sem...
Aki pedig azt állítja, mint pl. többször az általam egyébként tisztelt Népszabis szakíró hölgy, hogy így a tehetősek elitiskolái jönnek létre, az vagy nem járt még ezekben, vagy hamisak a szavai. Nem a tehetőseké, hanem a tehetségeseké, nagy különbség. Az ajtó mindenkinek nyitva, tessék felnőni hozzá. S ha ehhez kell külső segítség egy tehetségnek, mert a körülményei olyanok, ezt NEKI adjuk meg akár államilag ...

Antoine... | 2010. július 15. | 12:36:48

Én biztos messzire elkerülném azokat az iskolákat, ahol szociális alapon szűrnek. Milyen lehet az oktatás színvonala egy olyan helyen, ahol nem az számít, mennyi esze van a gyereknek, hanem az, hogy mennyi pénze van a szülőnek?

Chancelade | 2010. július 15. | 11:00:21

"Ezen iskolatípus diákjai a kompetenciavizsgálatokban is messze felülmúlják társaikat. Tavaly az olvasási-szövegértési és a matematikai teszteken például 70–90 ponttal jobb eredményt értek el (az 500-as skálán) a hagyományos általános iskolákba járó társaikhoz képest. Előnyük a tizedik évfolyamon is megmarad: itt a hagyományos gimnáziumba járókhoz képest matematikából 38–54, szövegértésből 25–35 ponttal értek el többet átlagosan."

A PISA vizsgálat alapján ezt nem lehet megállapítani. A diákok teszteredményeit ugyanis újraskálázzák, úgy, hogy 500 legyen az átlaga 100 pontos szórással. A skála így nem is 500 pontos, meg nem is mutat megbízható eredményeket az egyes iskolák, diákok között, hiszen egyes országok közötti összehasonlításra van kalibrálva. Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy lehetséges, hogy ezek az iskolák jobb eredményt értek el, de lehet, hogy nem. (ez így persze nem lenne túl informatív, de a PISA vizsgálatnak nem célja az egyes iskolák összehasonlítása)

lloydgeorge | 2010. július 15. | 10:14:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

lloydgeorge | 2010. július 15. | 10:12:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

knallkorper | 2010. július 15. | 09:37:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

cica | 2010. július 15. | 09:05:29

1. vizsgakérdés: "kedves gyermekem meg vagy keresztelve?" ."nem?". "pedig ez alapvető dolog a tehetséghez, probálkozz jövőre"

komszomol | 2010. július 15. | 08:36:25

"lehetőséget kell adni a tehetséges diákoknak a megfelelő képzésre, márpedig a tehetség nem feltétlenül ismerhető fel az egységes írásbeliken."

Meg főleg a bőrszíne, az orra hajlásszöge, a ruháinak a márkája és a szülei foglalkozása nem derül ki az írásbeliből. Erre mennek ezek a mocskok.

xanadu | 2010. július 15. | 06:32:27

A szóbeli azért jó, mert azt vesznek fel, akit akarnak ....

Ez így demokratikus.

Nekem demokrati neked KUSSS!

Szükség van a szóbeli felvételikre

Kocsis Zoltán

– A következő tanévtől egyes hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok ismét meghallgathatják szóban is a hozzájuk jelentkező diákokat – tudtuk meg Gloviczki Zoltántól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkárától. A legnépszerűbb intézmények tarthatnak majd „szóbeli” vizsgát, közülük is azok, amelyek a központi írásbelit is megkövetelik leendő diákjaiktól. A központi írásbelit viszont – amelyen minden diák azonos feladatsorokat tölt ki magyarból és matematikából – továbbra is csak azok az intézmények írhatják elő, amelyekbe az elmúlt három év átlagában legalább másfélszeres volt a túljelentkezés, azaz nagyjából az iskolák fele. Az idén például a 95 felvételt hirdető nyolc évfolyamos gimnázium közül 46, a 141 hat évfolyamos iskola közül 58-ban vették figyelembe a központi írásbeli eredményeit is; ezek az iskolák a következő tanévtől szóbelit is tarthatnak.

A szóbelit – a korábbi osztályzatok és a központi írásbeli tesztek eredményei mellett – maximum 25 százalékos súllyal lehet majd figyelembe venni a felvételi eljárásban. Gloviczki Zoltán azt mondja: mindehhez nem szükséges törvénymódosítás, az ezzel kapcsolatos rendelkezések augusztusban jelennek majd meg a következő tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben.

A szóbeli felvételik lehetőségének visszaállítása a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokban épp ellentétes az előző nyolc év oktatáspolitikájával, amelynek egyik célkitűzése a korai szelekció visszaszorítása volt. A PISA nemzetközi vizsgálatok rendre azt állapítják meg, hogy Magyarországon rendkívül nagyok az iskolák közötti különbségek. Márpedig a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok már a kezdetekkor „lefölözik” a jobb teljesítményű diákokat, tovább növelve ezzel a különbségeket – oktatáskutatók szerint ezt már az úgynevezett szerkezetváltó gimnáziumok elindulásakor tudni lehetett.

Ezen iskolatípus diákjai a kompetenciavizsgálatokban is messze felülmúlják társaikat. Tavaly az olvasási-szövegértési és a matematikai teszteken például 70–90 ponttal jobb eredményt értek el (az 500-as skálán) a hagyományos általános iskolákba járó társaikhoz képest. Előnyük a tizedik évfolyamon is megmarad: itt a hagyományos gimnáziumba járókhoz képest matematikából 38–54, szövegértésből 25–35 ponttal értek el többet átlagosan.

Az előző oktatásirányítás ezért megpróbálta visszaszorítani a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok szelekciós gyakorlatát: SZDSZ és az MSZP koalíciós megállapodásának része volt az is, hogy megszűnik a felvételi vizsga a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokba. Egy tavalyi indítványával Magyar Bálint volt oktatási miniszter – akkor már csak képviselőként – egyenesen megszüntette volna a nyolc évfolyamos gimnáziumokat. Az elképzelések utóbb finomodtak: az iskolatípus megmaradhatott, és korlátozottan bár, de a felvételi is.

Tavaly óta a szerkezetváltó gimnáziumokban nem lehet sem saját írásbeli vizsgát, sem szóbelit tartani: a diákokat kizárólag a korábbi osztályzatok és a központi, egységes írásbeli vizsgák eredményei alapján lehet rangsorolni. Az iskolák némelyike ugyanakkor próbál kiskapukat találni és valahogyan mégis felismerni a nekik tetsző hátterű diákokat. Bevett gyakorlat az előkészítő szervezése: itt tudnak ugyanis az iskolák személyesen is találkozni a jelentkezőkkel. Volt arra is példa, hogy szaktárgyi vetélkedőnek nevezve próbálták fölmérni a diákok tudását, és volt, ahol bemutatkozó levelet írattak a jelentkezőkkel, nem titkolva, hogy ebben a szülők közreműködését is elvárják. A legnyíltabban azonban két éve az az iskola próbált szociális alapon is szűrni, amelyik egy kérdőívben a szülők fizetését, vagyoni helyzetét firtatta.

Gloviczki Zoltán szerint azonban az iskolák nem fogják a szóbeli intézményét a szociális alapú válogatásra használni. Úgy fogalmazott: abból nem lehet kiindulni, hogy egy tanár bántani akarja a gyereket például a bőrszíne alapján.

– Az oktatáspolitika az elmúlt években a társadalmat képviselte a pedagógusokkal szemben. Az oktatásirányítás funkciója azonban az, hogy harmóniát teremtsen az oktatás világa és a társadalom között, ennek pedig egyik alapja, hogy megbízunk a pedagógusokban – jelentette ki. Megjegyezte: a túlzott szubjektivitás elkerülésére 25 százalékban korlátozták a szóbeli súlyozását, és kikötötték, hogy csak központi írásbeli vizsga esetén lehet ilyet szervezni. A szóbeli felvételi témaköreit, illetve az értékelési módot októberig közzé kell tenniük az iskoláknak.

– Továbbra sem lehet majd helyi írásbeliket tartani, a szóbeli felvételikre ugyanakkor szükség van, mert a központi felvételi nem mindig tudja eléggé széthúzni a mezőnyt. Egy 10–12 éves gyerek egyszeri írásbeli megnyilatkozása ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy releváns a tehetségére vonatkozóan – mondja a helyettes államtitkár. Kijelentette: nem félünk attól a szótól, hogy tehetség. Nem azt tartjuk esélyegyenlőségnek, ha van egy szint, amit mindenki el tud érni, hanem azt, ha mindenkinek van esélye a tehetségének megfelelő képzésben részt venni; nem szenved hátrányt senki a bőrszíne, de a tehetsége miatt sem.

Az első nyolc évfolyamos gimnázium pedagógiai programját és tantervét a Németh László Gimnáziumban az akkori iskolaigazgató Hoffmann Rózsa, jelenlegi oktatási államtitkár vezetésével dolgozták ki, és itt indult az első nyolcosztályos évfolyam is 1989-ben. Gloviczki Zoltán 1991-től szintén itt dolgozott főállású, latin–történelem szakos tanárként.