– Nyílt belső versenyben, programok alapján, választással dőlt el, hogy ki lesz az LMP főpolgármester-jelöltje. Ez valamiféle üzenet a többi pártnak, vagy van gyakorlati oka is?

– Nem akartunk vele üzenni, azért történt így, mert szerintünk egy demokratikus pártban így helyes, és az LMP ígyműködik. Kifejezetten hasznosnak érzem, hogy a folyamat során egy új, a nagyközönség számára ismeretlen szakértő is reflektorfénybe került az LMP szakmai stábjából Somfai Ágnes személyében. Ha valaminek, hát inkább ennek van üzenetértéke: nem csak a nagypolitikában elhasználódott, a politikába belegyökerezett embereknek lehet esélyük rá, hogy a fővárost vezessék. És talán azt is üzeni, hogy az LMP főpolgármester-jelöltje mögött egy városvezetésre felkészült, erős szakértői csapat van.

–Milyen elvárásokkal vág bele az LMP a kampányba, milyen eredménnyel lennének elégedettek?

– Én azt gondolom, hogy van esélyünk akár a főpolgármesteri poszt elnyerésére is. Úgy látjuk, hogy a fővárosiaknak mérhetetlenül elegük van a Budapestet eddig irányító politikai elitből, ugyanakkor abból a tekintélyelvű, neokonzervatív és akaratos hatalomgyakorlásból sem kérnek, ahogy a Fidesz az országgyűlési választások után a kormányzásnak nekilátott. Szemmel láthatóan nem az a városban élők igénye, hogy csak ebből a két lehetőségből lehessen választani, és az LMP számára az jelenti az igazi esélyt, hogy alternatívát tud kínálni velük szemben. Ugyanakkor a budapesti választás nem csupán a főpolgármester személyéről szól, hanem arról is, hogy a közgyűlésben együttműködésre, kompromisszumokra lehet-e kényszeríteni a Fideszt. Lényegesen jobb eredményre számítunk annál a 13 százaléknál, amit a parlamenti választáson az LMP Budapesten elért. Úgy gondoljuk, hogy a Fideszt leginkább azzal lehet megállítani, ha minden párt a saját arcát és a saját programját vállalva kampányol, ezért is döntött úgy a kongresszus, hogy önálló jelölttel indulunk.

– Nem érzik úgy, hogy ezzel valójában Tarlós Istvánt segítik?

– Nem gondolom, hogy túl sokat kellene ezen töprengenünk. Nekünk a saját mondanivalónkat kell a középpontba állítani. Az LMP választói nem azért szavaztak erre a pártra tavasszal, és vélhetően az önkormányzati választáson sem azért fognak ránk voksolni, hogy a túlélés esélyét biztosítsuk a főváros eddigi vezetői számára a Tarlós Istvántól való rettegés jegyében. Egy új, független politizáláshoz kaptunk támogatást, arra, hogy a húsz éve halmozódó problémákat megpróbáljuk megoldani. Vagyis morális okokból sem engedhetjük meg magunknak, hogy a programalkotást, a jelöltek kiválasztását vagy az együttműködés kérdését bármilyen gyakorlati, választásmatematikai szempontnak alárendeljük.

– Az LMP ismeretei szerint pénzügyileg milyen állapotban van ma Budapest? Demszky Gábor minapi nyilatkozata szerint jelentős tartalékaik vannak, a Fidesz viszont csődveszélyt emleget.

– Az igazság valahol a két álláspont között lehet. Értjük, hogy a Fidesz miért a válságkommunikációval kampányol, a problémák eltúlzása az országgyűlési választáson is bejött nekik. Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy nincs szó kiegyensúlyozott költségvetésről, az alapfeladatok finanszírozása is problémás, Budapest alig képes például részt venni a BKV működtetésében. A „jelentős pénzügyi tartalékokat” pedig szeretnénk majd októberben is látni. A riogatást nem tartom jó ötletnek, sem az itt élők, sem a hitelezők szempontjából. Budapest állandó hitelfelvételre szorul, a pénzügyeiről csak őszintén és tényszerűen szabadna beszélni.

– Milyen Budapestet szeretne az LMP, mik lennének a legfontosabb változásaik?

– Az a program, amelynek képviseletére a kongresszus felhatalmazást adott, öt pontban foglalja össze a legfontosabb teendőket. Az első a városirányítás, a gazdálkodás és az üzemeltetés átalakítása, az átláthatóság növelése és az állampolgári részvétel biztosítása érdekében. A város polgárainak sokkal több lehetőséget kívánunk adni, hogy az őket érintő döntésekbe – akár szerződések megkötésébe vagy a költségvetés elfogadásába – beleszóljanak. Idetartozik a kétszintű városvezetés, a főváros és a kerületek viszonyának átalakítása is. Szerintünk az egész várost érintő, stratégiai jelentőségű, hosszú távú ügyekről – mint amilyen a parkolás, a behajtási díj vagy a városképet meghatározó épületek kérdése – alapvetően fővárosi szinten kell dönteni. Ez, vagyis a hatáskörök logikus elosztása lényegesen fontosabb annál, hogy hány kerület van Budapesten. A második kulcskérdés a fővárosi közlekedés átalakítása, alapvetően a belvárosi forgalomcsillapítás, a közösségi és alternatív közlekedési módok fejlesztése, az elővárosi közlekedés reformja a P+R eszközeivel. Ehhez szorosan kapcsolódik a harmadik pont, a városépítészet: az elmúlt húsz évben olyan strukturális átalakítások zajlottak Budapesten, amelyeknek az átgondolatlanságát és értelmetlenségét leginkább a közlekedési problémák mutatják meg. Komplex alközpontfejlesztésekre van szükség, hogy ne kelljen mindenért a centrumba utazni. Jobban oda kell figyelni az építészeti örökségre: helyrehozhatatlan, ami ezen a területen 20 év alatt történt. Budapesten a lakások 95 százaléka magántulajdonban van, ami egyben azt is jelenti, hogy aki nem tud tulajdonosi pozícióba kerülni, az kiszorul a lakhatásból. Széles körű szociális bérlakásrendszert szeretnénk, ami reális esélyt ad azoknak is, akiknek nem telik saját lakásra. Fontos helyet foglal el a programban a budapesti kultúra is. Azt gondolom, hogy az a kulturális pezsgés és sokszínűség, ami a várost jellemzi, egyáltalán nem az eddigi városvezetés eredményeként, hanem inkább annak ellenére létezik. Mi senkinek sem akarjuk megmondani, hogy milyen kultúrát fogyasszon, és azt sem, hogy mikor tegye ezt, de szívesen dolgoznánk azért, hogy a város lakói folyamatosan újratermelhessék azt a kulturális választékot, ami Budapest egyik legnagyobb vonzereje.

– Az eddigi városvezetés és ellenzéke gyakran vitázott parkolási kérdésekről, az egyes kerületekben azonban e téren alig van látható, politikai irányhoz köthető különbség.

– Az LMP egységes fővárosi parkolási rendszert szeretne, amelyet csak az önkormányzat vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit cég vezethet. A bevételek pedig csak az önkormányzathoz folyhatnak be, és kizárólag olyan várospolitikai célokat szolgálhatnak, mint a közösségi közlekedés fejlesztése vagy P+R parkolók építése. A szerződéseknek és a pénzfelhasználás adatainak nyilvánosnak és átláthatónak kell lenniük. Erről nemrég a parlamentben egy teljes javaslatcsomagot is benyújtottam, de a Fidesz kizárólag a szerződések nyilvánosságra hozatalát támogatta – érdekes módon a bevételek átláthatóvá tételét már leszavazták.

– A választási eredmények nyomán kialakulhat olyan helyzet, hogy a fővárosban koalíciókötésre kényszerülnek. Tudják már, hogy kivel lehet szó esetleg együttműködésről?

– Semmilyen kooperációt nem tervezünk a Jobbikkal, ez teljesen egyértelmű. De az MSZP-vel és a Fidesszel sem szeretnénk koalícióra lépni, az egyikkel az elmúlt húsz év tapasztalatai, a másikkal a hatalomgyakorlási technikái miatt. Ezzel az alapvetéssel kezdjük el a felkészülést a választásra, és a kérdést legközelebb az eredmények ismeretében vesszük elő. Mi is működőképes városvezetést szeretnénk, de még ennek érdekében sem akarunk elvtelen kompromisszumokba belemenni.