Csak a múlt évben több mint ötödével nőtt a hazai kórházak adóssága, az egy évvel korábbi 65,8 milliárdról 2009 végére csaknem 80 milliárdra ugrott, miközben már a kisebb mértékű, 2008-as tartozásállomány is kellően nyomós indok volt arra, hogy a Bajnai-kormány plusz egyhavi többletfinanszírozást nyomjon a rendszerbe. (A kórházaknak idén januárban háromszor utalt az egészségbiztosító: egy normál havi finanszírozást, az egyhavi extra többletet és további hatmilliárdot.)

Új szakambulanciát avattak tegnap a fővárosi Szent Imre kórházban

– Többletpénzre a gazdaság állapota miatt egyelőre nem számíthatnak a kórházak – közölte a Népszabadság kérdésére Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa, aki szerint legfeljebb azt lehet majd szétosztani köztük, ami az év végén a kasszájában marad. Addig, várhatóan szeptembertől, önkormányzati biztosok segítenek a pénzügyi nehézségekkel küszködőknek a túlélést jelentő belső tartalékok feltárásában. De őszig elkészülhet az a jogszabály is, amely egységes adatszolgáltatásra kötelezné a közpénzből működő egészségügyi intézményeket.

A kórházak önbevallására épülő adatszolgáltatását ugyanis egyelőre az Orbán-kormány szakpolitikusai kétségbe vonják, mondván, az összes, 164 ellátóból csak 123 küldött adatot. Másrészt a finomabb elemzéseikből az is látszik, hogy az adósok éppen az aktuális érdekeik szerint trükköznek az adatszolgáltatással. Így fordulhat elő, hogy egy látszólag kiegyensúlyozott gazdálkodású, uniós forrásokból bővülő intézménynek ugyan 30 napos lejárt tartozása nincs, de ha kicsit jobban megnézik a számlatömbjeit, kiderül, hogy a 90 vagy a 110 napos fizetési határidővel ketyegő tartozásaival ott van a legnagyobb adósok között.

A legnagyobb „átütemezők” listáját a győri Petz Aladár Kórház vezeti, noha az intézmény neve nem szerepel a „klubhoz” tartozást jelző, 30 napon túl eladósodottak között. Beszédes adat, hogy a lejárt követelések fele kilenc kórházat terhel, köztük egyetemi klinikák, súlyponti kórházak, nagyobb megyei intézmények vannak. Az adósság húsz százaléka a főváros tulajdonában lévő intézményeké.

– Néhány hete egymilliárd forint gyorssegélyt osztottak szét a legnehezebb helyzetben lévő három intézmény között – mondta a Népszabadságnak Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Hozzátette: ennél többre az őszi önkormányzati választásokig a főváros nem képes.

Az egészségügyért felelős államtitkárság júniusi kórházi adósságösszesítőjéből azért az egyértelműen kiderül, hogy a kórházak eladósodását a Bajnai-kormány januárban kiosztott 42,5 milliárdos gyorssegélye sem állította meg. Az adatközlő 123 intézmény alig negyedének van csak pénztartaléka, viszont több mint harmaduk képtelen a jelenlegi bevételeiből a számláit rendezni. Sőt két intézmény már az adóhivatalnak, illetve a társadalombiztosítási alapoknak sem képes a közterheket befizetni.

A lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók azt mondták: a közüzemi számlákat, akármi is történik, azonnal fizetik, mert a gázszolgáltató, az elektromos művek egyszerűen lekapcsolja a kórházat a hálózatról. A nagyobb gyógyszer-, élelmiszerbeszállítók, műszer- és eszközjavítók számláival lehet „ráérősebben” bánni.

A krónikus pénzhiányt a gyógyítók szintjén kicsit nehezebb menedzselni, mert az orvosnak gyakran arról kell döntést hoznia, hogy előbb a kilyukadt gyomrú vérző beteget vagy a csillapíthatatlan fájdalommal kínlódó csípőprotézisest operálja-e meg. Általában az utóbbiak kénytelenek várakozni.

– Mindez azt is jelenti – állítja Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke –, hogy a betegeknek le kell számolniuk az illúzióikkal az egészségügyi ellátórendszerről, mert nem igaz az, hogy mindenki számára azonnal hozzáférhető és legmagasabb színvonalú lehet az ellátás. Már csak az a kérdés, hogy az új kormány mennyire meri ezt vállalni is.

A kórházak eladósodása azért is probléma, mert a fizetési nehézséggel küszködők kénytelenek szinte mindenben alább adni. Rácz Jenő szerint a fi zetni nehezen vagy egyáltalán nem tudók egyre olcsóbb vagy a megszokottnál rosszabb minőséget biztosító partnerekkel kénytelenek együttműködni. A beteg tányérjára egyre kisebb adag kerül, de a várólistákat is a kórházak pénztelensége duzzasztja. Hozzátette: a kórházi érdekvédő szövetség már áprilisban jelezte: ezt a rendszert ennyiből nem lehet működtetni. Ha nem avatkoznak be, a kórházak adósságállománya tovább nő. Ahhoz pedig, hogy ezt a struktúrát megfelelő minőségben lehessen működtetni, 235 milliárd forintot kellene tenni a rendszerbe.

Rácz Jenő azt mondta, tudomásul veszi a kórházszövetség, ha nincs pénz valamire, csak akkor mondja meg az egészségügyi kormányzat, hogy mely területeket nem fogja működtetni. A volt egészségügyi miniszter azt is elmondta, hogy jövő hét kedden az egészségügyi államtitkárral egyeztetnek azokról a sürgős ügyekről, melyek nem tűrnek halasztást, és nem lehet várni velük a jövő évi költségvetés összeállításáig.