Megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, aki – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat – közölte Orbán Viktor még kijelölt miniszterelnökként. Szerinte a nyár végére a középszintű közigazgatást teljesen átalakítják, mert ,,lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intéznie középszinten”. Hogy az emberek valóban jól járnak-e, azt egyelőre nem tudni, de a struktúra átalakításához szükséges jogszabályi hátteret a kabinet egy múlt pénteken kihirdetett kormányhatározattal már megteremtette.

A „szuperhivatal” szeptembertől – a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként – a fővárosi, illetvemegyei közigazgatási hivatal. A rendelet szerint a hivatal – amely a regionális államigazgatási hivatalok jogutódja is lesz – kormányrendelet alapján további szakigazgatási szervekkel egészülhet ki. A jogszabály ezek tételes felsorolásával egyelőre adós marad, de a kormányfő korábbi kijelentése alapján valószínű, hogy például az ÁNTSZ, aMagyar Államkincstár, aMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a környezetvédelmi, illetve a munkaügyi felügyelőség vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság ma még önállóan működő regionális vagy megyei szervei a közigazgatási hivatal részévé válnak.

Ezzel tulajdonképpen az 1990 előtti állapotot hozzák vissza, amikor az ilyen hatóságok a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveként működtek. Közigazgatási szakértők szerint ez nem feltétlenül visszalépés, mert az átalakítás után a rendszer a jelenleginél hatékonyabban és olcsóbban működtethető. Hasonló szándék egyébként már korábban is megfogalmazódott, ám a próbálkozás az ágazati minisztériumok ellenállásán megbukott.

Ami bizonyos: szeptember 1-jétől ismét fővárosi, illetve megyei hatáskörrel működnek a közigazgatási hivatalok.

Az önkormányzati törvény csendben elfogadott módosítása szerint más tekintetben is visszaáll a régi rend. A helyhatóságok törvényességi ellenőrzése a Gyurcsány-kormány szerencsétlen regionalizációs kísérlete miatt bő másfél éve szünetel, a települések ősztől azonban ismét számíthatnak arra, hogy a jogellenes határozatokat és helyi rendeleteket a közigazgatási hivatal bíróság elé viszi, illetve az Alkotmánybíróság előtt támadja meg.

Az átszervezés miatt megszűnik a regionális hivatalok és a megyei kirendeltségek vezetőinek státusa, akik helyett a kormányfő valószínűleg új embereket nevez ki. A képesítési követelmény eddig a jogi végzettség és a szakvizsga volt, mostantól viszont bármilyen diploma és öt év – akárhol szerzett – vezetői gyakorlat elég. A hivatalvezetői poszt nem titkoltan politikai beosztássá válik, mert a kinevezés a mindenkori kormány megbízatásának idejére szól. A szakmát így a főtitkárnak nevezett helyettes képviseli, akinek felsőfokú közigazgatási végzettséggel, illetve államigazgatási tapasztalattal kell rendelkeznie. Egyébként a többi, a közigazgatási hivatalhoz kerülő területi kormányhivatalnál is fejcserékre lehet számítani.

A közigazgatási hivatalba integrálódó szakigazgatási szervek megőrzik viszonylagos önállóságukat, hiszen a szakmai munkát továbbra is az ágazati miniszter irányítja. A vezetők kinevezése viszont már a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatásköre, bár ehhez a szakminiszterek egyetértése is szükséges.

„A közigazgatási hivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában” – áll a rendeletben. Ennek megfelelően a közigazgatási hivatal széles jogosítványokat kap: a tőle független területi kormányszerveknél – a rendvédelmen kívül várhatóan nem sok ilyen marad – ellenőrzéseket folytathat, de még a vezető menesztését is javasolhatja. A hivatal emellett bekérheti az államigazgatási jogkörben hozott valamennyi döntést, és törvénysértést észlelve akár a közigazgatási miniszter beavatkozását is kezdeményezheti.