Névre szóló alkotmánymódosítás
Meggondolta magát a Fidesz, mégsem töri ketté győri sikerembere, Borkai Zsolt politikai karrierjét. Borkai Zsolt alezredes ugyanis csak 2006-ban szerelt le a honvédségtől, márpedig ha az őszi helyhatósági választásokig életbe lépne Lázár János és Kocsis Máté fideszes politikusok eredeti javaslata, miszerint a rendőrség és a honvédség hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyuk megszűnését követően öt évig nem indulhatnak országgyűlési, helyhatósági, kisebbségi képviselői, és európai parlamenti választáson, Borkai nem újrázhatna a győri polgármesteri székben.
Az alaptörvény eddig csak azt tiltotta a rendőrség, a honvédség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjai számára, hogy párt tagjai legyenek, politikai tevékenységet végezzenek. A fideszes politikusok által jegyzett alkotmánymódosító javaslat első, július 7-én kelt változata szerint a hivatásosok csak öt évvel szolgálati viszonyuk megszűnése után vállalhatnának szerepet először a helyi, az országos, vagy éppen az európai politikai közéletben.
A képviselők azért tartják szükségesnek az alaptörvény módosítását, hogy a honvédség, a rendőrség és a titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjai, mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában részt vevő tisztségviselők, ne lehessenek egyben a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlésnek is a tagjai, de még jelöltként se indulhassanak a választásokon. Indoklásuk szerint nemcsak a polgármesterek és a megválasztott helyhatósági vagy országgyűlési képviselők, de e tisztségek aspiránsai sem tekinthetők függetlennek az egyes pártok politikájától. (Eszerint az előterjesztők nem ismerik, vagy nem ismerik el, hogy léteznek pártokhoz nem kötődő független jelöltek is. – A szerk). Lázár és Kocsis úgy véli, hogy a kényszerítő hatalommal és fegyverrel az állam szolgálatában álló szolgálatok (rendőrség, honvédség és titkosszolgálatok) depolitizálása alapvető cél, e testületek tagjainak passzív választó jogának, választhatóságának korlátozásával pedig azt szeretnék elérni, hogy az emberek biztosak lehessenek abban, hogy a velük szemben intézkedő hivatásosok pártsemlegesen végzik munkájukat. A tiltást szerintük azért kell öt évig fenntartani, mert a szolgálatok tagjai leszerelésük után nem szakadnak el egyik napról a másikra korábbi munkatársaiktól, s így politikai befolyással lehetnek egykori kollégáikra.
Az előterjesztés azonban egy hét alatt megváltozott, a Lázár és Kocsis által jegyzett alkotmánymódosító-javaslat második, július 12-én kelt változatában a szerzők már hároméves moratóriumot is elegendőnek tartottak. A két változatot összevetve senkinek nem lehetnek kétségei, hogy az előterjesztést Borkai Zsolt (esetleg más, egykor hivatásos állományúként szolgált politikusok) érdekében változtatták meg az előterjesztők. Persze nem ez a tervezet egyetlen hibája. Kimaradtak belőle például a pénzügyőrök, akik szintén a szolgálati törvény hatálya alá tartoznak, szintén fegyveresen szolgálják az államot, nem mellesleg pedig gyakran politikusokat is érintő gazdaságipénzügyi bűncselekményekben nyomoznak – ma még.
Lamperth Mónika (MSZP) képviselő felháborítónak tartja, hogy a fideszes képviselők egyetlen ember és pártjuk pillanatnyi politikai érdekei szerint módosítgatják az alaptörvényt. – A bírák és az ügyészek sem végezhetnek politikai tevékenységet, meglehet, holnap újabb alkotmánymódosító ötlettel áll elő a Fidesz, s akkor már a leköszönt bírók és ügyészek választójogát is korlátozzák majd. Aztán jönnek sorra a többiek: az adóellenőrök, az egészségügyi dolgozók, az újságírók. Olyan komoly és súlyos érveket, mint amilyeneket a hivatásos állományúak esetében előrángattak, más társadalmi csoportokkal szemben is kiagyalhatna. A végén csak az lesz választható, akit a Fidesz arra alkalmasnak tart.
Parlamenti források szerint a Fidesz elsősorban a Jobbikkal szimpatizáló rendőröket és katonákat akarja az alkotmánymódosítással távol tartani a politizálástól. A szocialisták azonban több olyan volt rendőrt ismernek az ellenzéki pártok holdudvarában, akik –ha indulnának a választásokon – komoly gondokat okozhatnának a Fidesz jelöltjeinek.
Kolláth György alkotmányjogász szerint az előterjesztők egy összefi rkált papír szintjére süllyesztik az alkotmányt a már-már szinte napi gyakoriságú módosítgatásokkal. –Szerencsésebb országokban tízévente egyszer, ha módosítják az alaptörvényt – szögezte le Kolláth, aki szerint ez káoszhoz vezethet. – Az államfő még megakadályozhatja ezt a folyamatot – figyelmeztetett Kolláth. – Az Alkotmánybíróság ugyanis többször kimondta: az alaptörvény részévé vált rendelkezések alkotmányosságát már nem vizsgálja, mivel az alkotmány alkotmányellenessége fogalmilag kizárt. Azonban az elfogadott, de még ki nem hirdetett alkotmánymódosító javaslatokról még dönthet a taláros testület.
