Akár két héttel is nőhet az extrém magas hőmérsékletű időszakok hossza az Alföldön 2021 után – többek között erre figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kérésére készült tanulmánykötet, amelyet csaknem hatvan magyar tudós készített a hazai klímaváltozásról. Eszerint az egész országban melegebb lesz, de az Alföldön lesz a legnagyobb a hőmérséklet-változás. A telek ugyanakkor átlagosan egy fokkal lesznek enyhébbek. A rendkívül meleg napok számának növekedésével együtt akár 12–15 nappal is csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérséklet fagypont alatt lesz.

Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, a kötet szerkesztője szerint többször kell majd szélsőséges időjárásra számítanunk.

– Könnyen megismétlődhet az elmúlt évek forgatókönyve: tavaly még aszály volt, idén májusban viszont rekordmennyiségű csapadék esett – mondja. A tanulmány szerint csapadék tekintetében a Kárpát-medence lesz a határ: ettől északra nőni fog a csapadék mennyisége, délre csökkenni. Ami Magyarországot illeti, 2021 és 2040 között érzékelhetően kevesebb esik majd.

Leginkább a téli csapadék mennyisége csökkenhet.

A szélsőségesebb időjárás a katasztrófavédelemben, az egészségügyben, a vízgazdálkodásban, a mezőgazdaságban dolgozókra ró majd leginkább komoly terheket. – Hőhullámok alatt jelentősen nő a halálozás, főleg a szív-érrendszeri betegségek miatt, nő a trombózisok, embóliák száma – mondja Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese, aki szintén közreműködött a kötet elkészítésében. Ráadásul egyre többen lesznek olyan idősek, akik szív- és anyagcsere-betegségben szenvednek, a cukorbetegek, és igen nehezen viselik a forróságot.

Páldy Anna szerint megnő az élelmiszerrel és ivóvízzel terjedő betegségek, például a szalmonellás esetek száma. Ezért komolyabban kell majd venni az ételek hűtésére és tárolására vonatkozó szabályokat. – Az árvizek és az özönvízszerű esők miatt jobban kell védeni a sérülékeny vízbázisokat is – figyelmeztet. Nő az állati közvetítővel (szúnyoggal, kullanccsal) terjedő betegségek száma, mert enyhül a tél, kevesebb hideg nap lesz, ami tizedeli ezeket az élőlényeket. Jóval közismertebb veszély, hogy a növekvő UV B-sugárzás miatt nő a rosszindulatú bőrrákok és egyes szemészeti betegségek veszélye.

Itthon szokatlan betegségekre is számíthatunk a környezetegészségügyi vezető szerint: ilyen például a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz, ami már most terjed délről az északi országok felé. A malária visszatérése sem elképzelhetetlen: ez a betegség korábban jelen volt Magyarországon, de a mocsarak lecsapolásával eltűnt.

A szakember szerint ezekre a változásokra fel lehet készülni. Életviteli, öltözködési szokásaink, lakókörnyezetünk átalakításával. – Azt mondják, hogy a trópusokon is élnek és dolgoznak. Ez így van, de leginkább kora reggel és este. Ha a hőmérséklet tartósan 36 fok felett van, az nagyon megterheli a szervezetet, az ember fáradtnak érzi magát anélkül, hogy bármit tett volna – hangsúlyozza.

Páldy Anna hozzátette: az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 4. jelentésében foglalt „legrosszabb” forgatókönyv szerint ha minden marad a régiben, vagyis a világ továbbra is szénnel és olajjal működik, akkor a Föld átlaghőmérséklete akár 2,4 – 6,4 fokkal is megemelkedhet 2100-ra. Magyarországon körülbelül 5 Celsius-fokkal lehet magasabb az átlaghőmérséklet. Ez esetben biztosan meg kellene változtatni a munkarendet itthon is.

A tanulmány kitér a mezőgazdaságra váró új feladatokra is. Az enyhébb tél miatt elszaporodhatnak például a kártevők. Pozitív hatás viszont, hogy több növény – például a kukorica termesztése – könnyebbé válhat a korai veteményezés miatt. Megjelenhetnek vagy elszaporodhatnak olyan növények, amelyek korábban nem voltak jellemzőek Magyarországon. A pipacs például – részben a melegebb időjárás miatt – jócskán elszaporodott. További rossz hír, hogy az allergiát kiváltó növényfajok virágzásának kezdete, időtartama megváltozik, fokozódik a pollenterhelés. A szakemberek felhívják a fi gyelmet az árvizek, a belvizek, a heves viharok, a sárfolyamok, a földcsuszamlások és a tűzesetek számának emelkedésére is. Ez rövid távon a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a katonaság számára jelent több feladatot, hosszabb távon viszont városaink, falvaink kialakításánál is figyelembe kell venni.

Benkő Melinda, a Fiatal Kutatók Testületének képviselője szerint az elmúlt időszak árvízi eseményei is bizonyították, hogy sokkal környezettudatosabban kellene alakítani épített környezetünket, a rövid távú, profitorientált városfejlesztés helyett egy hosszú távon is fenntartható, épített környezet kialakítására kellene törekedni.

Az egész országban melegebb lesz