Szívvel Szikszóért, és a süket fülek
– Elfogadjuk, hogy az van a legnagyobb bajban, akinek egyáltalán nincs fedél a feje fölött, ám nem lehet egy mozdulattal lesöpörni azoknak a kárigényét, akiknek az átnedvesedett vakolatot kell leverni, újraparkettázni a szobákat, újrafesteni falakat, ajtókat, ablakokat. Ez is elviselhetetlen anyagi terheket ró több családra – mondta Füzesséri József, Szikszó szocialista polgármestere. Szerinte meglehetősen egyoldalú volt az a találkozó, amelyet e hét elején rendeztek Budapesten az árvíz miatt érintett települések polgármesterei és a kormány képviselőinek a részvételével.
– Közölték, hogy a kormány mindent megtesz az árvízkárosultakért, de csak azokat támogatják, akiknek nincs fedél a fejük felett, a többieknek maguknak kell megoldaniuk a gondjaikat – mondta Szikszó polgármestere. Szerinte az árvízi kártérítési szituációt jól le lehet modellezni egy egyszerű történettel: ha egy feldühödött kecske nekimegy egy személyautónak, akkor az okozott kárt az állat tulajdonosának kell megtérítenie, akár van a kocsinak biztosítása, akár nincs.
– A mi esetünkben a kecske a folyó, amely állami tulajdon, s ha úgy tetszik, az általa okozott pusztításért az állam felel. Ha ki lettek volna építve a megfelelő védművek, a természeti csapás is kisebb – vélekedett Füzesséri József, aki „Szívvel Szikszóért” elnevezéssel nemrégiben mozgalmat alapított az árvízkárosultak érdekvédelméért. – Ha a kormánynál süket fülekre talál a kérésünk, akkor tüntetéseket szervezünk minden olyan településen, ahol egyetértenek követelésünkkel.
Ezeken a demonstrációkon fekete kokárdát tűznek ki, ezzel is jelezve: gyásznapként tekintenek arra a napra, amikor a kormány számukra elfogadhatatlan döntést hozott. Füzesséri József szavai szerint a probléma nem csak Szikszót érinti, a legtöbb településen a házak nagy része ugyanis nem rogyott össze, viszont hatalmas károk keletkeztek az ingatlanokban. Szikszón a négyszáz sérült ház tulajdonosainak fele – kétszáz család – nem rendelkezik semmilyen lakásbiztosítással, nekik esélyük sincs arra, hogy saját erejükből rendbe tegyék az otthonukat. Valamivel jobb a helyzetük azoknak, akik kötöttek biztosítást az ingatlanukra, de nekik is csak a kár egy részét térítik meg. Ráadásul a kertekben, melléképületekben keletkezett károkra rendszerint nem vonatkoznak ezek a szerződések.
– Sokan vannak a szikszóiakhoz hasonló helyzetben Edelényben, Felsőzsolcán, Alsóvadászon, Aszalón és Ongán is – folytatta a polgármester.
– Nem kérünk milliókat, elég lenne családonként háromszázezer forint a javításokra, bútorok pótlására: ez a biztosítással nem rendelkező kétszáz sérült ház esetében 60 millió forint, annyi, amennyit a településen összedőlt hat ház újjáépítésére kapnak a tulajdonosok a kormány által elkülönített hárommilliárd forintos keretből – tette hozzá a polgármester.
Ambrusz József polgári védelmi ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság önkormányzati kapcsolatok és helyreállítási főosztályának vezetője szerint nem lehet az államot hibáztatni egy természeti csapásért. Az árvíz után először az elemi lakhatási feltételeket kell megteremteni, s ebbe nem tartozik bele, ha felpúposodik a parketta vagy átnedvesedik a fal – vélekedett. Az országban háromszáztizenhét ház összedőlt, emberek nem tudnak hol lakni, magától értetődik, hogy először az ő problémájukat kell orvosolni: erre szolgál a kormány által elkülönített hárommilliárd forintos keret, amelyet az otthonukat vesztett családok kapnak meg – mondta a főosztályvezető. Hozzátette: legsürgősebb az elemi lakhatási gondok megoldása, minden más később jöhet. Ambrusz József közölte: mivel a magáningatlanokban, önkormányzati és állami tulajdonú épületekben, közművekben, utakban, hidakban, védművekben keletkezett kár eléri a 200 milliárd forintot, ezért a magyar állam az Európai Unió szolidaritási alapjából kért támogatást az újjáépítéshez.
