Benyújtotta lemondását Cselényi László, a Duna TV elnöke az MTI információja szerint. Megkeresésünkre az értesülést sem Cselényi László, sem a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége nem erősítette meg. Cselényi elzárkózott minden más nyilatkozattól. Értesülésünk szerint Cselényi távozása valóban szóba került a kuratóriumi elnökség csütörtök esti, éjszakába nyúló ülésén. Arról, hogy Cselényi – akinek a tisztsége az új médiatörvénnyel amúgy is megszűnik – miért most távozna, ellentmondásosak az információk. Mindenesetre a kuratóriumi ülésen, ahol a távozása szóba került, épp az általa kötött, kifogásolt szerződések vizsgálata volt napirenden – ahogy előtte néhány órával a felügyelőbizottsági ülésen is.

A vitatott szerződések miatt kell magyarázkodnia Cselényi Lászlónak

A kuratóriumi elnökség hétfőn kérte fel a tévéelnököt, hogy három napon belül adjon tájékoztatást a Szabó László fideszes elnökségi tag által kifogásolt szerződésekről, a felügyelőbizottságot pedig arra, hogy vizsgálja ki ezeket. Értesülésünk szerint a felügyelőbizottság bekérette valamennyi vitatott szerződés bizonylatait és alvállalkozói szerződéseit, de még nincs hivatalos információ arról, hogy az összességében 1,4 milliárdos szerződések mögött hány alvállalkozó van, s azok pontosan milyen munkát és mennyiért végeztek. A vád meglehetősen komoly: az ügyet nyilvánosság elé táró Szabó László szerint a majdnem másfél milliárd forint 68–70 százalékát „lenyelték”.

A Fidesz eleve sokallotta, hogy másfél milliárdot költenek külsős gyártású produkciókra, ezért Szabó László már korábban érdeklődött a tévéelnöknél a szerződésekről. Válaszul Cselényi májusban beszámolót küldött a kuratóriumnak. Ebből derült ki, hogy mivel nekik nincs kapacitásuk, összesen nyolc produkciót készítenek külső gyártásban. Ezek után kezdett „nyomozni” Szabó László. Mint kiderült, a szerződéseket a tévéelnök nem közvetlenül a gyártókkal kötötte, hanem közvetítő cégekkel (ez a televízió szerint bevett gyakorlat), amelyek aztán továbbpasszolták, többnyire a producerek cégeinek, immáron jóval alacsonyabb összegért.

A nyolcból három dokumentumfilm. Ezek: Ahogy még sosem láttuk – Premier plánban a Duna, a Haza a magasból, illetve A Balaton története. A másik öt film fikciós: a Gézengúzok ifjúsági sorozat, a Suli-buli pedig egy Harry Potter-klón. Szerepel a listán a Tűzvonalban 4. évadja, a Diplomatakereső című sorozat és az Egy különleges ember története című Superman-adaptáció. Ezek közül két dokumentumfilmet az ARAC nevű cégtől rendelték meg 185 millió, illetve 91 millió forintért, ahogy a Gézengúzokat is, 231 millióért. Utóbbi sorozatot sem az ARAC, hanem a producer Neményi Ádám cége, a Next Station gyártja. A 205 milliós Suli-buli elkészítésére (producere: Kálomista Gábor) a referenciával, honlappal nem rendelkező See Walker Kft.-vel szerződtek, miközben Cselényi beszámolójában Kálomista cége, a Megafilm Kiadó is fel van tüntetve, a gyártó tehát feltehetőleg a producer cége. Csakhogy velük már csak 64 millió forintra szerződött a fővállalkozó. Az Egy Különleges ember története szintén Kálomista-produkció, a fővállalkozó viszont a Jade Dragon Kft., a szerződött összeg pedig 162 millió forint – az alvállalkozó ez esetben 48 millióért szállított, állítja Szabó. A See Walker és a Jade Dragon egyébként egy címre van bejegyezve. Hábermann Jenő producer Tűzvonalját a Film-Art Kft.-től 228 millió forintért rendelték meg – a Hídember alkotójának sorozata volt az egyetlen, amit a fideszes kurátor rendben lévőnek talált. A Diplomatavadászra 223 millióért szerződtek a Meyer Consultinggal (ugyanakkor az elnök beszámolója a sorozat ötletgazdáját, a Parabel Stúdiót is nevesíti, amelynek honlapján referenciaként szerepel a sorozat).

Cselényi tájékoztatójában tehát egy produkciónál adott esetben több cég is fel volt tüntetve, a tévé honlapján elérhető szerződések között viszont csak a sok esetben valóban ismeretlen cégekkel kötött fővállalkozói szerződések szerepelnek – a többi tehát alvállalkozói. Csakhogy Szabó állítása szerint nem volt több alvállalkozó egy produkcióra, vagyis „tokkal-vonóval” a szerződött összeg harmadáért szállították le a filmeket. Összesen öt, gyakorlatilag ismeretlen cégről van szó – az Origo egyiknek sem lelte nyomát a megadott címeken –, közülük kettőt tavaly októberben jegyeztek be, a másik hármat az elmúlt két évben. A különbségre úgy derült fény, hogy Szabó lekérte a Nemzeti Filmirodától, mekkora költségvetéssel jelentették le ezeket a produkciókat. Ekkor derült ki, hogy harmadannyit fizettek az alvállalkozóknak. A Filmiroda szerint a Suli-buli és az Egy különleges ember története is a szerződési összeg töredékéért készült el (Cselényi László erről korábban azt mondta, hogy volt, aki akár százmillióval is nagyobb költségvetést jelentett le a szerződéses összegnél más sorozatok esetében, ezek fölött azonban Szabó „nagyvonalúan átsiklott”). Tovább erősítette Szabó gyanúját, hogy szerinte a fővállalkozó napokkal korábban szerződött az alvállalkozóval, mint a Duna TV-vel. Márpedig a szerződés szerint előzetesen tájékoztatni kell a tévétársaságot harmadik fél bevonásáról. Ez a szerződéseket aláíró Cselényi László szerint, ahogy azt korábban nyilatkozta, nem történt meg, holott beszámolójában ő maga nevesíti a harmadik felet.

Cselényi első reakcióiban viccnek titulálta a gyanúsítást, de rágalmazás miatt feljelentést is kilátásba helyezett. Arra, hogy a kereskedelmi ár harmadáért készíttették volna el a fővállalkozó alvállalkozóival a sorozatokat, a tévéelnök azt felelte: még nincs és nem is lehet rálátásuk arra, hogy a fővállalkozónak hány alvállalkozóval és milyen nagyságrendű szerződései vannak, „de egyet tudunk: a hazai piacon teljesen átlagos percáron készülnek ezek a produkciók”. Szabó „leleplezése” abból indul ki Cselényi szerint, hogy a Nemzeti Filmirodánál két fikciós sorozatban részt vevő alvállalkozó milyen összegeket jelentett be jóváírásra, aminek semmiféle köze nincs a televízió és a fővállalkozó közt köttetett, „igen szigorú és pontos” szerződéshez. Cselényi érve az is, hogy a Duna TV visszatartott több tízmillió forintot is, amit csak utófinanszírozásban fizet ki, ha a megrendelt produkciók megfelelnek a szerződésekben foglaltaknak.

Az sem igaz szerinte, hogy fantomcégekről lenne szó: a Jade Dragonnak és a See Walkernek a XV. kerületi Thököly út 79. szám alatt bejegyezett székhelye van, és nem igaz, hogy az elmúlt két évben nem adtak volna be mérlegbeszámolót, továbbá úgy félmilliárd forintról szólnak a „jelentéktelen” cégek beszámolói. Az ügy újabb fordulatot vett, amikor Szabó a filmbeszerzéseket kezdte firtatni. Az idén félmilliárd forintért vásárolnak filmeket két cégtől, s mint kiderült, az egyik ugyanarra a címre van bejegyezve, mint a See Walker és a Jade Dragon. Szabó szerint az egyik, huszonötmilliós tétel a Keresztül-kasul a tengeren című sorozat, amit annak idején a Ragáts Imre vezette MTV negyvenmillióért vásárolt meg a mostohalányától, és amibe aztán a tévéelnök belebukott. Ezek után ült össze a felügyelőbizottság és a kuratóriumi elnökség, s ekkor került szóba Cselényi távozása.

Egyik kuratóriumi forrásunk szerint épp ez volt a cél, mármint a tévéelnök megbuktatása. „Az ügyet más megvilágításba helyezi, ha azt nézzük, hogy a közmédiumok folyamatban lévő átalakításában egyetlen médiumnak van még talpon elnöke, ez pedig a Duna” – mondta. A parlament valószínűleg július 19-én dönt a négy közszolgálati médium kuratóriumainak összevonásáról. Pontosabban az MTV-kuratórium jogutódjaként létrejön a Közszolgálati Közalapítvány, amely átveszi a megszűnő másik három médium (a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI) felügyeleti jogait, a négy médium pedig nonprofit részvénytársaságként működhet majd tovább egy-egy újonnan kinevezett vezérigazgatóval az élükön. A közmédiumok elnökeinek tehát amúgy is megszűnne a megbízatásuk – már ha a törvény hatálybalépésekor lesz még regnáló elnöke bármelyik intézménynek. A jelek szerint ugyanis az utolsó talpon maradt elnök is „elvérzett” a közszolgálati média irányításáért folyó küzdelemben.

Beolvasztás előtt

A közmédiumok körüli politikai vihar fényében sokatmondó a Duna és az MTV vezetőjének szópárbaja: Cselényi szerint az ellenük folyó kampányba az MTV is beszállt, egy riportjában azt demonstrálva, hogy a Duna fantomcégekkel kötött szerződést. A Duna TV-ben válaszul arról beszélt, hogy „a Duna beolvasztását régóta kezdeményező MTV-nek” szerinte elnézést kellene kérnie tőlük, mert pont azt a neves producert tüntette fel műsorában ismeretlen figuraként, akivel maga az MTV évek óta üzleti kapcsolatban áll. Szavai szerint ez a producer készítette az MTV Cirkáló című sorozatát, továbbá ez a vállalkozó „szerződéskötés fázisába jutott egy több százmilliós adásvétel tárgyában az MTV ügyvezető alelnökével, Medveczky Balázzsal”. Medveczky erre közleményben válaszolt: fogalma sincs, mit ért Cselényi a százmilliós adásvétel alatt, azzal a céggel pedig, amelyről Cselényi beszélt, utoljára az MTV részéről hét éve, 2003-ban kötött szerződést Ragáts Imre akkori MTV-elnök. Medveczky közölte: elvárja, hogy a Duna a „vádaskodás” sugárzásával azonos időpontban közölje válaszát, s a továbbiakban „tartózkodjon az MTV nevének emlegetésétől”.