2010. május 31-én lejárt a Kékkúti Ásványvíz Zrt. 2005-ben öt évre kiadott vízjogi engedélye. Arról azonban, hogy a társaságnak június elseje óta miért nincs ilyen engedélye, és hogy ennek milyen következményei lehetnek, már megoszlanak a vélemények.

Szabó Balázs, a Kékkúti Ásványvíz Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója szerint idejében – 2009 októberében – benyújtották a vízjogi engedély meghosszabbítása iránti kérelmüket a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz. Mint mondja, nem számolhattak azzal, hogy egy rutineljárásnak számító aktust hét hónap alatt sem sikerül jogerősen lezárni.

A regionális zöldhatóság első fokon az idén január 28-án adta ki az ásványvízgyártó cég számára a vízjogi engedély további öt évre szóló meghoszszabbítását. A határozat ellen azonban a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság fellebbezést nyújtott be. A civil szervezet több okot is megjelölt, amelyek szerintük jogszerűtlenné tették a határozatot, ám a másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ezek közül csak egyet talált megalapozottnak.

Mégpedig azt, hogy a vízjogi engedély meghosszabbításához a fehérvári zöldhatóságnak más szakhatóságok hozzájárulását is be kellett volna szereznie. Mivel ez elmaradt, a főfelügyelőség május 17-én hatályon kívül helyezte az első fokon kiadott vízjogi engedélyt, és új eljárásra kötelezte a fehérvári hatóságot. A megismételt első fokú eljárás nem zárult le május 31-ig, a 2005-ös engedély viszont lejárt. Azóta – június 25-én – a fehérvári zöldhatóság újra kiadta az első fokú vízjogi engedélyt a cég számára, ám ez egyelőre még nem jogerős. Gutper Ildikó, a civil szervezet jogi képviselője még nem tudta megmondani, hogy a környezetvédelmi társaság ismét fellebbez-e. Jogszerűen folyik-e a termelés Kékkúton a jogerős vízjogi engedély hiányában?

A környezetvédelmi társaság szerint nem. Szabó Balázs viszont úgy ítéli meg, hogy a jogerős engedélyre ugyan még várniuk kell, ám az időben beadott engedélykérelem, valamint az utólag hatályon kívül helyezett első fokú engedély alapján június elsejét követően is folytathatták a termelést.

A vita eldöntését az illetékes zöldhatóságtól reméltük, ám arra a kérdésünkre, hogy jogerős engedély hiányában termelhet-e a kékkúti üzem, illetve milyen szankciókkal járhat az engedély nélküli működés, nem kaptunk választ. Zay Andrea, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója írásban csupán annyit közölt, hogy a „jelenlegi helyzet úgynevezett függő jogi helyzet.”

– Nem az a célunk, hogy ellehetetlenítsük a céget, viszont a Káli-medencében élőknek joguk van tudni, milyen környezeti hatásokkal jár a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén lévő ásványvízüzem működése – mondja Gutper Ildikó. – Szeretnénk elérni, hogy a cég készíttessen a tevékenységét átfogóan elemző környezeti hatástanulmányt. Annál is inkább, mivel a kékkúti cégnek május végén a környezetvédelmi engedélye is lejárt.

Szabó Balázs közölte: egy 2005-ös jogszabály-változás miatt a lejárt környezetvédelmi engedélyüket nem kellett megújítaniuk. Zay Andrea írásos válaszában kifejtette: a környezetvédelmi engedély beszerzését a módosított jogszabály meghatározott kitermelt vízmennyiséghez köti, márpedig Kékkúton nem érik el ezt a határt.

Szabó Balázs szerint egyébként sem lenne indokolt egy új környezeti hatástanulmány elkészítése, mivel az elmúlt években az üzemben nem nőtt a vízkivétel a kutakból. Csökkentették a műanyag palackok súlyát, de kisebb lett a kamionforgalom is. Szabó Balázs elmondta: a monitoringrendszerük segítségével folyamatosan figyelik a vízkivétel hatásait a Káli-medencében.

Gutper Ildikó álláspontja szerint új környezetvédelmi hatástanulmány nélkül továbbra sem lehet tudni, hogy jelenleg milyen konkrét környezeti hatásai vannak az ásványvízkitermelésnek a természetvédelmi terület kellős közepén.