Pécsi vízmű-szappanopera
Egy dél-amerikai szappanopera sem tartogat annyi képtelen fordulatot, mint a Pécsi Vízmű (PV) és a Tettye Zrt. szembenállása. Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy a pécsi közgyűlés tavaly szeptemberben felmondta a vízszolgáltatási szerződést a PV-vel – a cégben a városé a részvénytöbbség. Az önkormányzat azért tette ezt, mert számos kérdésben nem tudott megegyezni kisebbségi partnerével, a francia Suez-csoporttal. A város újonnan alapított cégére, a Tettye Zrt.-re bízta Pécs vízellátását: a Tettye októberben elfoglalta a PV székházát, és átvette a szolgáltatást.
Az ügyben perek indultak, s közülük az egyik legfontosabb lezárult: a választott bíróság kimondta, hogy a város jogosan mondta fel a szerződést. Nagy kérdés, hogy Pécs menynyit fizet a Suez 800 millió forint névértékű részvénycsomagjáért. Nem tisztázott, járe pénz a franciáknak a kiesett haszonért, miután a Suezzel kötött szerződés 2020-ban járt volna le. Információink szerint a két fél – a nyilvánosság kizárásával – hónapok óta tárgyal a színfalak mögött, ám a megállapodásra egyelőre kevés az esély. Ha nem lesz egyezség, akkor egy bécsi választott bíróság dönt az ügyben. A franciák 5-6 milliárd forintot remélnek, Pécs alig több mint egymilliárdot fizetne, amit a város ki tudna gazdálkodni 5-8 év alatt a Tettye nyereségéből.
Pécs vízellátása zavartalan volt az elmúlt háromnegyed évben, s a vízdíj tavaly ősszel két százalékkal csökkent, az idén pedig nem emelkedik. Winkler Tamás, a Tettye vezérigazgatója elmondta, hogy a pécsi fogyasztók több mint 95 százaléka pontosan fizeti a vízdíjat, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy az rt. az idén – 4,8 milliárdos árbevétel mellett – 200 millió forint nyereségre számít.
Miközben Pécsett tehát nincs gond a vízzel, tizennégy környékbeli falu viszont attól tart, hogy az ott élők víz nélkül maradhatnak. E településeknek a PV szolgáltat, s az érintett falvak lakói fizetik is az ezért járó díjat. A PV a Tettyétől veszi a vizet, ám a kapott szolgáltatásért nem fizet a Tettyének. Az ebből eredő tartozás 180 millió forint. A PV azzal az indokkal nem fizet, hogy a Tettyének a működéshez hiányzik több engedélye. Winkler Tamás elmondta: a Tettye megkérte és megkapta a működéséhez szükséges kilenc engedélyt, ám azokat a PV megtámadta. Az engedélyek közül hat jogerőssé vált, várhatóan a többi is rövid időn belül azzá válik. Winkler nem érti, hogy ha a Tettye –engedélyek hiányában – alkalmatlan a szolgáltatásra, akkor a PV miért tart mégis igényt a Tettye munkájára.
A Tettye egyébként felvetette az érintett településeknek, hogy bontsanak szerződést a PV-vel, s kössenek a Tettyével kontraktust. A falvak ezt nem tették meg. Ezért a Tettye kilátásba helyezte, hogy korlátozza a PV-nek átadott vizet, s akkor a falvak víz nélkül maradnak. Tudni kell azt is, hogy az említett települések közül tíznek összesen 1,9 százalékos részvénycsomagja van a PV-ben. A falvak azt szerették volna elérni, hogy szolgáltatóváltás esetén Pécs városa adjon nekik tulajdonrészt a Tettye Zrt.-ben is. Emellett azt kérték, hogy amennyiben a PV-vel szembeni szerződés felmondásának kártérítési következményei lesznek, akkor azt vállalja magára Pécs önkormányzata.
Metzing József, Pellérd polgármestere – az érintett tizennégy falu vezetőjének nevében – azt mondta: a települések nem tudnak befolyást gyakorolni a PV-re annak érdekében, hogy fizesse ki tartozását a Tettyének. Metzing hozzátette: ha mégis korlátozás sújtaná a tizennégy községet, akkor nekik nem marad más, mint a polgári engedetlenség – így például az, hogy „megszállják” a Tettye ingatlanjait.
Újabb fejleménye a PV–Tettye-vitának a szennyvíziszap kezelésének ügye. Az iszapot a PV-nek a Délkomp Kft. dolgozta fel komposzttá a szennyvíztelep szomszédságában. A Délkomp a PV egyik leányvállalata, ennek ellenére a szolgáltatást tovább végezte a Tettyének is. Március óta a Tettye nem fizet a Délkompnak, s ezért a kft. abbahagyta az iszapfeldolgozást. A nemfizetést Winkler Tamás azzal indokolta, hogy a Délkomp nem szállítja el a bűzlő komposztot a telepről.
Dér Sándor, a Délkomp ügyvezetője azt mondta: az nincs szerződésben rögzítve, hogy mennyi komposzt lehet a telepen, s mivel van ott még hely, ráérnek a szállítással. A Tetytye júniusban más cégre bízta az iszapkezelést, s ez a Délkomp végét jelentheti, miután a cég évi 150 milliós bevételének 80 százaléka a Tettyétől származik. A PV leányvállalatának gondját növeli, hogy a környezetvédelmi felügyelőség 4,5 millió forintra bírságolta a kft.-t a komposzt szabálytalan tárolásáért.
Az elmúlt fél évben a Tetytye felvásárolta a PV adósságát két banknál, a CIB-nél és a MKB-nál. A CIB-nél lévő 790 milliós tartozás okán a Tettye 60 milliót inkasszózott a PV számláiról. Az MKB-nak a hitelei fejében jelzálogjoga volt a PV székházára. Miután ezt az adósságot is megvette a Tettye, az rt. elárverezhette a székházat, amit júniusban saját cége, a Tettye Vízház Kft. vásárolt meg 278 millióért.
A Tettye tehátminden oldalról fojtogatja a PV-t. Ez utóbbi cég vezetői nem kívántak nyilatkozni arról, hogy a cég meddig képes megőrizni működőképességét.
