– Nem látom a szobájában kifüggesztve a nemzeti együttműködési nyilatkozatot.

– A minisztériumban, ha bejön, jobbra ott van egyszer és a lift mellett másodszor is.

– Azt mondta a kormányhatározat megjelenése után, hogy „egy papír nem lehet veszélyes”. A kifüggesztés mégis óriási politikai vihart kavart, és sikerült az ellenzéket Vona Gábortól Gyurcsány Ferencig egységfrontba kovácsolniuk a kihelyezés ellen.

– A kormány annyit tett, hogy az alá rendelt intézményekben elrendelte, tegyék ki az együttműködési nyilatkozatot, hogy ha valaki akarja, elolvashassa. Mi ebben a botrányos? Kötelező elolvasni? Nem. Nincsenek kinn más információk is a középületek falán? De igen. Pártpolitikai tartalmú a szöveg? Nem. Van olyan része, amely etnikai, vallási vagy világnézeti csoportot sért? Nincs. Viszont alapértékeket – munka, család, egészség, rend – rögzít, amelyekkel, feltételezem, az ellenzék is egyetért. És azért azt az álláspontot se hagyjuk elhomályosítani, hogy olyan deklarációról van szó, amelynek szövege nem demokráciaellenes és nem diktatórikus.

– Mégsem egy tűzvédelmi szabályzatról van szó.

– És mi az, ami a tűzvédelmi szabályzatot értékesebbé teszi, mint a nemzeti együttműködésről szóló deklarációt? Mennyivel nemesebb, ízlésesebb egy tűzvédelmi szabályzat, mint a kétharmaddal elfogadott alapdokumentum?

– Legalább praktikus. Az együttműködési nyilatkozat viszont a választási eredmény önkényes értelmezése.

– Önkényes?

– Egy x-ből hogyan lehet kiolvasni, hogy forradalom történt, társadalmi szerződés köttetett?

– Az persze érdekes szemantikai kirándulás lenne, hogy mit is lehet kiolvasni egy x-ből. A választás pillanata sűrített ítéletalkotás. Hogy ki és milyen motiváció mentén húzta be azt az ikszet, soha nem fogjuk megtudni. De a kampányban mégiscsak azok a pártok szerepeltek jól, amelyek az elmúlt időszakhoz képest – akár nyolc, akár húsz évről beszélünk – valami újat akartak. Előre megmondtuk: kis többség, kis változás, nagy többség, nagy változás. Mindenki azért kampányolt, hogy a Fidesz–KDNP nehogy kétharmadot kapjon, s ennek tudatában a választók mégis kétharmados többséget szavaztak meg nekünk.

– Valóban nem érzi, hogy a nyilatkozat kihelyezése a régmúlt időket idézi? Ezzel viccelődnek a közösségi portálokon.

– Magáról a nyilatkozatról beszéljünk, s ne arról, hogy Majtényi László volt adatvédelmi biztos művirágokat helyez el egy országgyűlési határozat kinyomtatott példánya mellett, vagy hogy Gyurcsány Ferenc és társai éppen milyen „vicces” törvényjavaslatot nyújtanak be. Egy politikai rendszerben kell hogy legyen olyan közös értékalap, amit mindenki elfogad. Ez úgy jó, ha meg is van szövegezve. Másrészt, túl kell lépnünk azon, hogy volt nemzetiszocialista és kommunista diktatúra Magyarországon, amelyek ilyen-olyan tartalmú proklamációkat függesztettek ki, és azóta nem szabad semmit kifüggeszteni. Sajnálatos, hogy vannak olyan politikusok, akik hecckampányt folytatnak. Szerintem a mások által vallott értékeken gúnyolódni nem tisztességes. Lehet, hogy keményen támadtuk azt, ahogyan a baloldali értékeket a szocialisták képviselik, de gúny tárgyává soha nem tettük az értékeiket.

– Kié volt a kihelyezés ötlete? Orbán Viktoré?

– Kormányhatározatról van szó, vagyis egységes döntés született. Egyébként pedig, tekintettel a hisztérikus légkörre, igazságtalannak tartanék egy-egy embert kiszolgáltatni Gyurcsány Ferenc humorzsákjának.

– Már megint Gyurcsány Ferenc... Kövér László egy nyilatkozatában kijelentette, hogy addig nem tekinti demokratikus pártnak az MSZP-t, amíg Gyurcsány is a tagja. Ön szerint demokratikus párt az MSZP?

– Igen, demokratikus párt. De nem tagadom, megértem, amit Kövér László mond.

– Orbán Viktor azt mondta, tavaszra lesz alkotmány, és akkor a nyilatkozatot lecserélik a preambulumra.

– Még ez is előfordulhat. Vagy tud olyan előírásról, amely szerint minimum egy évig kell országgyűlési határozatokat kifüggeszteni állami intézményekben? Ennyire jó helyzetben van ez az ország, hogy a költségvetési deficitet feledve ez a vitatéma?

– Visszatérve az alkotmányozásra: nem érzi úgy, hogy önt igazságügyi miniszterként kihagyták?

– Nem gondolom, hogy a kormánynak vagy az épp aktuális igazságügyi miniszternek kellene alkotmányt írnia. Mi vagyunk az intézményi háttér, és a politikai döntéseknek megfelelő kodifikációs munkát mi fogjuk elvégezni.

– Schöpflin György azt mondta, el kell törölni a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Így a miniszterelnököt a képviselők ha akarnák, sem tudnák elmozdítani.

– A konstruktív bizalmatlansági indítványt az Antall–Tölgyessy-paktum hozta be az alkotmányba. Hogy szükség van-e rá, azt borozgatás mellett szívesen megbeszélem a barátaimmal. De közigazgatási és igazságügyi miniszterként nem fogom megüzenni a Népszabadságban a parlamenti bizottságnak és az ezzel foglalkozó szakmai testületnek, milyen irányt kell szabni.

– Elképzelhető, hogy a ciklus közepén Orbán Viktor váltja az államfői poszton Schmitt Pált, erősebb jogkörrel?

– Öt éve hallom ezt különböző variációkban. Az MSZP időről időre elmondja, mit akarunk csinálni a közjogi berendezkedéssel.

– Stumpf Istvánt nehezen lehetne MSZP-snek tartani, pedig ő hozta ezt szóba, két éve.

– Nem akarunk prezidenciális köztársaságot. És nem azért, mert ördögtől való lenne. Noha Magyarországon van az erős végrehajtó hatalomra utaló közjogi hagyomány is, mi parlamentáris demokráciában gondolkodunk.Mai tudásom szerint nem lesz váltás a Sándor-palotában.

– Orbán Viktor Kötcsén azt mondta, 15-20 évre „huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza”. A független intézmények „megszállása” arra utal, erre készülnek.

– Tud nekem említeni egyetlen olyan pártot is a modern politikatörténetben, amely úgy nyer meg egy választást, hogy csak négy évre tervez, mert szeretné elveszíteni a következőt? Természetes, hogy újra győzni szeretnénk, mert azok az elképzelések, amelyeket hosszú távon szeretnénk megvalósítani, jók lesznek az országnak. Az az érdekes, hogy amikor zárt ajtók mögött leülünk más pártok politikusaival vagy közéleti szereplőkkel, akkor nagyjából konszenzus van a problémák meghatározásában. Mégis, amikor hozzákezdünk ezek megoldásához, azzal érvelnek, hogy jövünk ahhoz, hogy a mi elképzeléseink szerint próbáljuk az országot kormányozni.

– Az politikailag korrekt, hogy minden ellensúlyt kiiktatnak? Korrekt, hogy egy fideszes képviselő áll például az ÁSZ élén?

– Nyugati demokráciákban természetes, hogy ha valakit megválasztanak egy a posztjával összeegyeztethetetlen tisztségre, lemond az egyikről. Domokos László, akit szakmai teljesítménye miatt választott az Országgyűlés az ÁSZ elnökévé, így járt el. Ha számvevőszéki elnökként súlyosan részrehajló magatartást tanúsítana, joggal lehetne azzal vádolni a kormányt, hogy a megválasztása politikailag nem volt korrekt. Ellenben ha jól vezeti a számvevőszéket, akkor ezt senkinek nincs joga politikailag inkorrekt lépésnek nevezni.

– Jól látható kormányzati filozófia, hogy a kétharmados felhatalmazás keretei közt korlátlan a mozgástér, nincs határ.

– Már hogyne lenne. A jogállamiság a határ. Az alkotmányosság a határ.

– Épp most írnak új alkotmányt. Tükröz majd önkorlátozást? Az előkészítő bizottságban is kétharmados a többségük. Méltányosak az ellenzékkel?

– Az ellenzék azt szokta mondani, hogy anynyira rossz a törvényalkotásunk, hogy csak az ő módosító indítványaikkal lehetett feljavítani. Öt perccel később meg azt mondják, hogy nem vesszük figyelembe az ellenzék érveit. Hogy van ez? Igenis, elfogadunk ellenzéki módosítókat.

– Én nem emlékszem, hogy az ellenzék sikeresen adott volna be módosítót fontos ügyekben.

– Ha viccelnék, azt mondanám, ezentúl, amikor megszavazunk ellenzéki módosító indítványt, szívesen küldök önnek egy SMS-t.

Navracsics Tibor