Orbán szakértőinek ötlete: ellenzék fegyver nélkül
„Számomra elfogadhatatlan, hogy még mindig az 1949-es, Rákosi Mátyás által szavatolt alkotmány van hatályban Magyarországon.” Ezt a Hír TV-nek nyilatkozta Schöpfl in György EP-képviselő, akit Orbán Viktor felkért arra, hogy legyen az új alkotmány koncepcióját kidolgozó, a miniszterelnök mellett működő hatfős grémium tagja. Orbán Viktor azért hozta létre a tanácsadó testületet, mert személyesen is részt akar venni az alkotmányozásban. A grémium – Boross Péter, Stumpf István,Pálinkás József, Pozsgay Imre, Szájer József – már ülésezett is. Schöpflin György azt mondta, hogy ő „abból indult ki, vannak gyakorlati problémák, amiket meg kell oldani”. Meg is említett egyet: „itt van a konstruktív bizalmatlansági indítvány, melyet 1990-ben importáltunk Németországból. Ott jól működött, mert van politikai kulturáltság, magyar körülmények között viszont rosszul működött. Nekem erről az a véleményem, és bízom benne, hogy ezzel nem vagyok egyedül, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványt törölni kell az alkotmányból.”
Munkatársunk kérdésére, hogy az új alkotmányba szerinte kell-e valamilyen hasonló intézmény, a politológus-történész professzor úgy válaszolt: „egyelőre nem kell helyette semmi”. Arra, hogy ha nem lesz „semmi”, akkor a miniszterelnököt a parlamenti képviselők nem tudják a helyéről elmozdítani, a professzor azt válaszolta: nem a miniszterelnök-cserékre gondol, és nem is az előre hozott választásokra. Schöpflin György szerint a konstruktív bizalmatlansági indítvány az „uralkodó erő” önkorlátozását bénítja, a társadalmi visszacsatolást pedig gyengíti. – Ennek a hatása az, hogy ha egy miniszterelnök erős parlamenti többséggel rendelkezik, „bebetonozva” érzi magát, és akkor nem annyira fontos számára, mit gondol a társadalom – tette hozzá, elismerve, hogy a rendszerváltáskor, „abban a pillanatban”, szükség volt a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményére.
A bizalmatlansági indítvány – az általában a kormány által saját maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazással szemben – a parlamenti ellenzék fegyvere. Általában a képviselők egy meghatározott aránynál nem kisebb létszámú csoportja nyújtja be, az indítványról tartott sikeres szavazás nyomán a többség megvonja a bizalmat a kormánytól, amelynek megbízatása így megszűnik.
Az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, Salamon László (KDNP) megkeresésünkre annyit mondott: nagy tekintélyű grémiumnak tartja a miniszterelnök mellett működő testületet. Ezért az általa vezetett parlamenti bizottság minden részükről megfogalmazott felvetést végiggondol. Balsai István (Fidesz), a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke is azt mondta lapunknak: a konstruktív bizalmatlansági indítvány az egyik fontos pontja lesz az alkotmányozási napirendnek. Azért is, mert az alkotmány-előkészítés során lesz a kormánnyal és a kormányzással foglalkozó külön munkacsoport. Balsai véleménye szerint viszont „a konstruktív bizalmatlansági indítvány koalíciós kormányzás esetén fennálló lehetőség”. Szükség van rá, indokolt a megtartása.
– A konstruktív bizalmatlansági indítvány betöltötte történelmi küldetését: biztosította a kormány stabilitását. Ez Hack Péter egykori szabad demokrata politikus véleménye, aki szerint nem kell különösebben sajnálni, ha ez az intézmény kikerül az alkotmányból. Hack emlékeztetett rá: az Antall József néhai miniszterelnök és Tölgyessy Péter által aláírt, MDF–SZDSZ-paktumként emlegetett megállapodás több része is azt a célt szolgálta, hogy biztosítani lehessen az ország kormányzóképességét. Ilyen eleme a megállapodásnak a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelynek lényege, hogy az Országgyűlés a miniszterelnököt csak akkor menesztheti, ha az új kormányfő személyére is javaslatot tesz. Vagyis önmagában a miniszterelnök felmentését a T. Ház többségi támogatás mellett sem kezdeményezheti. Ez a rendszerváltozás után teljesen indokolt volt – hangsúlyozta Hack –, mert 1990-ben hárompárti kormány alakult, és a koalíció tagjai maguk is keresték az identitásukat. Ma viszont Hack szerint más a helyzet, és a kormányzóképesség megőrzését a konstruktív bizalmatlansági indítvány már kevésbé szolgálja. Sőt – tette hozzá – részben a stabil kormányzásnak ez a biztosítéka vitte történelmi vereségbe a baloldalt. – Az viszont baj lenne – emelte ki –, ha a kormány elleni bizalmi szavazás lehetőségét is megszüntetnék. Most a kabinet javasolhat ilyen bizalmi szavazást, és ha nem kapja meg a képviselők többségének támogatását, köteles lemondani. Ha ezt a rendelkezést is törölnék, tovább csökkenne a mindenkori kormányok parlamenttel szembeni felelőssége, ami az alkotmányos demokrácia gyengítésére tett újabb lépés lenne –állítja. Ebben az esetben a parlament kezében csak az maradna, ha „kamikaze módjára” feloszlatja önmagát, mert akkor az új Országgyűlés megválasztásával a kormány megbízatása is megszűnik.
A bizalmatlansági indítvánnyal 1990 óta a parlament egyetlen alkalommal élt. Tavaly áprilisban az MSZP azért választotta ezt, mert ha a távozni kívánó Gyurcsány Ferenc lemond, a köztársasági elnöknek kellett volna megbízást adnia az új kormány megalakítására, és nem akarták kockáztatni, hogy az államfő esetleg az ellenzéket kéri fel. A miniszterelnök-cserét így gyorsabban hajthatták végre, mert a Gyurcsány elleni bizalmatlansági indítvány elfogadásával egyben Bajnai Gordont kormányfővé választották.
„A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az orszá ggyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.” „A kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat (…). Ha az Országgyűlés (…) nem szavaz bizalmat a kormánynak, a kormány köteles lemondani.”
