Ellenőrző biztosok állnak a kórházak élére

Valamennyi, nagyobb összegű közpénzzel gazdálkodó intézmény, köztük a kórházak élére is a gazdálkodást ellenőrző biztosokat állít a kormány – jelentette be a napokban Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Ezt megelőzően a tárcájához csak a gyógyító intézmények összesen már mintegy 300-400 milliárdos, úgynevezett működést mentő csomagra nyújtották be az igényüket.

Az Orbán-kormány eddig érdemben nem vizsgálta az egészségügyi ágazat többletforrásigényének jogosságát, hallgatólagosan tűrte, hogy az ágazat szereplői azt gondolják, mindent visszaadnak, amit a megelőző szocialista kormányok kivontak az egészségügyből. Az első érdemi reakció a kormánybiztosok frontra küldése lehet, akiknek az a feladatuk, hogy a belső tartalékokat feltárják. Ez egyrészt valóban csökkentheti a többletfinanszírozási igényt, másrészt el is veheti a hivatalban lévő kórházi vezetők kedvét attól, hogy megpróbáljanak még több költségvetési pénzt „kisírni” maguknak. A Népszabadság által megkérdezett orvostudományi egyetemek rektorai eddig még csak hallottak a gazdálkodást ellenőrző kormánybiztosok lehetséges érkezéséről, a részleteket nem ismerik. A miniszter a jövő hétre ígért számukra tájékoztatást.

Így most csak azt lehet tudni, hogy kormánybiztosok kerülnek a költségvetési intézmények élére, de nem sejthető, hogy milyen hatáskörrel, így egyelőre nem ismert az sem, hogy átvehetik-e egy-egy intézmény operatív gazdasági irányítását, vagy csak a megélhetést biztosító költségvetés mindent látó szemeként fegyelmezik a menedzsmentet. Ez utóbbi mellett szólnak racionális érvek is, miután az egymást követő kormányzatok régóta küzdenek azzal, hogy nem képesek valódi képet kapni az egészségügyi intézmények gazdasági helyzetéről, viszont időről időre meglehetősen nagy konszolidációs összegeket kell a rendszerbe pumpálni.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral való elszámolás nem alkalmas a valós költségek és tevékenységek felmérésére, köztudomású, hogy többnyire kétes igazságtartalmú teljesítménykimutatások versenyében oszlanak el az intézmények között a költségvetési források. Egy a Medical Tribune című szaklapban megjelent elemzés szerint a források elosztása meglehetősen kaotikus: miközben pénzt vontak ki a rendszerből, az összeg egy részét – leginkább egyedi miniszteri döntésekkel – viszszacsorgatták. Egyes kórházaknak a normál finanszírozás mellett így milliárdos összegekhez sikerült hozzájutniuk, 2006-ban például struktúraátalakítási támogatásként. A legtöbb rendkívüli juttatás tekintetében az egyetemek rangsorában a Semmelweis Egyetem áll, míg az „egyéb kórházakéban” a nyíregyházi és a miskolci megyei kórház. Igaz persze az is, a rendkívüli pénzosztás és az egyes intézmények teljesítményadatai nagyjából egybevágnak.

Kedden azonnali hatállyal és indoklás nélkül mentette fel Falus Ferenc országos tiszti főorvost a nemzeti erőforrás miniszter. A távozó országos tiszti főorvos háromhavi illetményének megfelelő összeget kapott végkielégítésként, melynek mértéke négyhavi illetménye összegével emelkedik, mivel kormánytisztviselői jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően öt éven belül szűnik meg. Az országos tiszti főorvosi feladatokkal – ahogy azt előre megírtuk –Paller Judit regionális tiszti főorvost bízta meg Réthelyi Miklós miniszter.

Nagy konszolidációs összegeket kell a rendszerbe pumpálni
Nagy konszolidációs összegeket kell a rendszerbe pumpálni
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.