Vona Gábor: rémálom volt, ami vasárnap történt
A Jobbik elnöke szerinte a „rendőrség berkein belül nem történt meg a forradalom, a nagy kétharmados nemzeti együttműködés még nem ment végbe”, mert vasárnap szerettek volna magyar emberek egy bejelentett rendezvényt megtartani, de ez nem sikerült. Vona azt állította: a rendőrség megpróbált valamit kiprovokálni azért, hogy feloszlathassák a rendezvényt. Ezért vizsgálatot követelnek. Erős morajlás hangzott fel arra, hogy „tényleg csak a néhány képviselőtársammal való közös fellépésünk akadályozta meg, hogy a rendőrség nehogy valamiféle vérfürdőt rendezzen”. Vona „abszurditásnak” nevezte, hogy a Rákóczi-jelmondatos zöld póló, amit a gárdisták viseltek, tiltott formaruhának minősült. „Törvényes és határozott.” Így minősítette a rendőrség eljárását Kontrát Károly belügyi államtitkár, aki tudatta: a rendőrség vasárnap 27 személyt vett őrizetbe. Ők egyebek közt gázfegyvert tartottak maguknál, vagy pedig rendőrre támadtak. A gárdisták zöld pólója kapcsán Kontrát Károly azt mondta: „fennáll a csempészet bűncselekményének alapos gyanúja...” A belügyi államtitkár válaszát a jobbikos képviselők skandálása megszakította: „Gergényi! Gergényi!”, kiabálták, majd hátat fordítottak a parlamenti patkónak.
Ha kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt két pofont a Magyar Gárdának, és hazazavarja őket – hangoztatta korábban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Kormányra került, de haza nem zavarták a gárdistákat. Igaz, a vasárnapi rendezvény feloszlatására tettek ugyan egy bátortalan kísérletet, de Vona Gábor és Gaudi-Nagy Tamás fellépésére visszavonulót fújtak.
„A rendőrség új vezetésével ma bebizonyította, hogy fenntartja a törvényes rendet, és biztosítja az állampolgárok részére a nyugalmat” – tudatta vasárnap a BRFK. A rendezvényt ugyanakkor megtartották, bár tény, hogy a hatóság nem volt könnyű helyzetben. A jogszabályok szerint ugyanis a demonstrációt csak akkor oszlathatták volna fel, ha bizonyítani lehet, hogy egy bíróság által törvényen kívül helyezett társadalmi szervezet rendezvényéről van szó, illetve azon a betiltott egyesület egyenruháját viselik, vagy legalábbis erősen arra emlékeztető öltözékben jelennek meg. A „rendőrség új vezetése” így legalább annyira nem tudott mit kezdeni a helyzettel, mint a mostani kormány által bírált korábbi.
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletnek a vasárnapi „megemlékezés” feloszlatására jogalapot teremtő módosítását – a „lex Gárdát” –még a Bajnai-kabinet fogadta el, amit akkor Répássy Róbert frakcióigazgató – ma igazságügyi államtitkár – hevesen bírált. Szerinte a kormánynak nem a ruhák, hanem a bűnözés ellen kellene küzdenie. Kultúrállamokban egyébként sem szokás valakit a viselete alapján elítélni, mert ha valakiről azt vélelmezik, hogy ha bizonyos öltözéket hord, biztosan rosszat akar, az a „gondolatbűn” kategóriájába tartozik. A politikus azt is hangoztatta, hogy a gárdát feloszlató bírósági ítélet végrehajtása nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási kérdés. Ebben akár igaza is lehet, ám úgy tűnik, a rendőrség és más állami szervezetek egyértelmű rendelkezések nélkül nem képesek a szélsőjobb akcióira helyes választ adni. Korábban megoldhatatlan feladatnak tűnt, hogy a gárda feloszlatása után egységes jogértelmezést, vagyis a rendezvényeik résztvevőivel szembeni fellépéshez egységes gyakorlatot alakítsanak ki.
„Ha itt Fidesz-kormány lesz, nem lesz itt semmiféle Magyar Gárda” – mondta márciusban Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Egyelőre azonban csak annyi történt, hogy a belügyminiszter indítványozta: a feloszlatott szervezet tevékenységében való részvételt a szabálysértési törvény alapján büntessék. Ígymár elzárást is kiszabhatnak, de a tényállás ugyanaz maradt. A jogértelmezést a javaslat nem könnyíti meg.