Legalább száz új törvényszakaszt tartalmaz a közbeszerzési törvény módosítása, amelynek tárgyalását kedden kezdi meg a T. Ház, mégpedig négy óra húszperces időkeretben. A törvényről július 19-én lesz a zárószavazás. Ahogyan a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéhez tartozó törvénymódosításokról is két hét múlva, a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésnapon voksolnak a honatyák; a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott 69 oldalas, 144 paragrafust tartalmazó törvénycsomag rendelkezik többek között a háztartási alkalmazottakról (az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásról), a kétmillió forint feletti végkielégítés után járó 98 százalékos különadóról, a 10 százalékos társasági adóról, a jelzálogról és a devizaalapú kölcsönökről, a közszféra munkabérének maximalizálásáról, a jövedéki adó módosításáról, pálinkafőzés „liberalizálásáról”, valamint a PSZÁF-törvény korrigálásáról –ez több mint félszáz törvénymódosítást jelent, és ezzel a 29 pontból még csak 16 pont lesz kipipálva. Köztük az ajándékozási illeték eltörlése, amelyről – a gazdasági csomag részeként – ugyancsak július 19-én lesz a zárószavazás.

A nagy sietségben már történt is a múlt héten egy kis malőr: Nagy Anna kormányszóvivő még az előtt közölte, hogy „július elsejével megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági, vér szerinti rokonok és örökbe fogadott gyermekek esetében”, mielőtt Matolcsy György egyáltalán benyújtotta volna pénteken a törvénycsomagot a parlamentnek. Aztán pontosított a kormányszóvivő: visszamenőleges hatállyal szűnik meg július elsejétől az öröklési illeték. (Az adócsomagról további részletek a 9. oldalon)

A szocialisták már a múlt héten kifogásolták, hogy az Országgyűlés úgy kezdi meg a hét elején a vitát több törvényjavaslatról, köztük a pénzügyi és gazdasági törvénycsomagról (szintén négy óra húszperces időkeretben), hogy az előterjesztéseket csak pénteken nyújtották be. Így rendkívül kevés idő marad azok megismerésére. Vasárnap Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója lapunknak azt mondta: világosan látszik, hogy a Fidesz a választások előtt akarta a hatalmat, de nem készült fel időben arra, hogy mit is akar tenni. „Az a roham, ami a gazdasági törvénycsomagot jellemzi, nem feltétlenül válik hasznára a nemzeti együttműködésnek sem. Mivel a 29 pontos akcióterv esetén kormányjavaslatokról van szó, kötelező lett volna az egyeztetés az érdekegyeztető tanáccsal a benyújtás előtt. Hamar munka ritkán jó” – fogalmazott a szocialista politikus. Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese erre azt mondta: azért a gyors törvényalkotás, mert a miniszterelnök által bejelentett 29 ponthoz kapcsolódó jogszabályokat el kell fogadni, mielőtt megkezdődik a nyári szünet.

A két nagy csomag mellett még legalább két tucat parlamenti döntés vár a T. Házra a nyári szünet előtt; alkotmánymódosítás a közbiztonságot érintő jogszabályváltozások miatt, de szavaznak a polgári törvénykönyv választások előtt elfogadott módosításának a „hatályba nem léptetéséről”, a közoktatási és az egészségügyi törvények megváltoztatásáról és a Nemzeti Földalapról is.

Az Országgyűlés július 19-én új házelnököt és alkotmánybírákat is választ. (Előtte természetesen szavaz a Ház az alkotmánybírákat jelölő bizottság tagjairól – a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött határozatot úgy módosították, hogy marad a kétharmados kormánypárti, Fidesz–KDNP-többség a testületben, 10:5 lesz a „felállás” aránya.) A Fidesz–KDNP frakciószövetség Bihari Mihály volt MSZP-képviselőt, a taláros testület korábbi elnökét javasolja alkotmánybírónak. Az a héten dől el, hogy a házelnöki pulpitusra Kövér László ül-e fel a köztársasági elnöknek választott Schmitt Pál helyére augusztustól.

Halasszák el a zárószavazást!

Ma szavaz a Ház a médiatörvény módosításáról, a javaslatot Cser-Palkovics András és Rogán Antal jegyzi. Az eredeti változaton már módosítottak és egy héttel el is halasztották korábban a zárószavazást. Ezt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége most is elhalasztaná, a MÚOSZ úgy véli: az európai normák szerint a kormány erős felhatalmazása nem értelmezhető úgy, hogy az a közmédiumokra gyakorolt meghatározó befolyás más kontrollbefolyások teljes kizárását jelentse. Ez utóbbiaknak a törvény jelenleg ismert formájában intézményes garanciái nincsenek – hívják fel a figyelmet. A MÚOSZ ugyanakkor biztatónak tartja a Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által benyújtott módosító javaslatok irányát. De a MÚOSZ szerint elengedhetetlen lenne a sajtóra jelenleg vonatkozó objektív felelősség felülvizsgálata, valamint a közpénzből működő írott és elektronikus sajtó elhelyezése a közszolgálati rendszerben. A MÚOSZ részletes javaslatait eljuttatja az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának. Forrásaink szerint kicsi a valószínűsége, hogy elhalasztják a mai zárószavazást. (Munkatársunktól)

„Alkotmányozó diktatúra”

Az MSZP szerint „alkotmányozó diktatúra” zajlik napjainkban, a kormányzó párt egyeztetések és hatáselemzések nélkül, ha kell, alkotmánymódosítással akar ráerőltetni törvényeket az emberekre. Harangozó Tamás, az MSZP országygyűlési képviselője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján megengedhetetlennek nevezte a Fidesz jogalkotási gyakorlatát, amely szerinte szabályt sértve kíván szigorítani a közbiztonság javítását célzó szabálysértési törvényen. Hiányzik a gazdasági, a társadalmi hatáselemzés és a szakszervezetekkel történő szakmai egyeztetés – tette hozzá. Megjegyezte: a szabálysértési törvényben az elzárás lehetőségét mint büntetési szankció visszahozását nem tartják jó megoldásnak, véleménye szerint ezzel csak a szegények kerülnének börtönbe. Elfogadhatatlan, mondta, hogy ezentúl szabálysértési ügyekben is házkutatási parancs nélkül mehetnének be rendőrök magánlakásokba. Alkotmányozó – szögezte le – diktatúra zajlik Magyarországon, ugyanis az Alkotmánybíróság által már megsemmisített jogszabályokat alkotmánymódosítással akarják megvalósítani.

Becsengetnek a törvénygyárban